Képviselőházi napló, 1910. IV. kötet • 1911. január 17–február 7.

Ülésnapok - 1910-83

168 83. országos ülés 1911 január 23-án, hétfőn. időszerűséget vizsgáljuk, joggal tehetjük fel azt a kérdést, vájjon volt-e a világon valaha annyi aranykészlet, mint most, vájjon volt-e, eltekintve az 1902. és 1905. évektől olyan olcsó a btnk kamatláb, mint most, vájjon voltak-e oly nyugodt politikai viszonyok, mint most, és hogy speczialiter magyar viszonyokra térjek ki, vájjon voltak-e a nyersterményeknek olyan magas árai, a melyekkel mérleges passzivitásunkat ki tudnánk egyenlíteni, mint a jelen időben. (Igaz ! ügy van ! a bal- és a szélsőbahldahn.) Egyébről sem hallottunk a szerb kereskedelmi szerződés tárgyalása alkalmával, mint a nagy drágaságról, egyébről sem hallottunk, mint hogy az agrárvámok ép a jelenlegi időben tudnak érvényesülni, és bizonyos rekonrpenzáczióval szolgálni azokért az óriási gazdasági veszteségekért, a melyeket idáig elszenvedtünk az Ausztriával való gazdasági összeköttetésünk folytán. Minden jelenség oda tendál, hogy ilyen kedvező, ideális megvalósítási időpontja az önálló magyar bank felállításának, mint az 1911. év, soha nem volt, és kérdés, hogy mikor lesz. (Igaz ! ügy van ! a bal- és a szélsőbaloldalon.) De azt a kérdést is vethetjük fel, hogy ha mi nem kötjük magunkat a terminuspolitikához, vájjon mikor lesz megvalósítva az önálló magyar bank? Azt talán megengedi Hantos Elemér t. barátom is, hogy minden állami berendezkedés ideálja az önálló gazdasági berendezkedés. Hiszen — a mint gróf Apponyi Albert t. képviselőtársam is kijelentette — a prezumj3tiv az önállóság mellett szól. Hát vájjon azt hiszi t. képviselőtársam és azt hiszik-e a túloldalon, hogy 1917-ben abban a helyzetben leszünk, hogy megvalósíthatjuk az önálló bankot ? Bár ne adná az Isten és bár lennék Kassandra, azt hiszem, az én jóslatom be fog válni, hogyha ugyanazok a ]3olitikai tendencziák és felfogások érvényesülnek akkor is, mint ma, sem 1917-ben, sem 1927-ben, sem soha ezen a világon az önálló magyar jegjdaankot nem fogjuk megvalósitani. (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Mikor az érozkészletről és a valutáról esett szó, azt mondotta Hantos t. képviselőtársam, hogy neki öt forint effektív arany többet ér, mint a népek szivében elhelyezett összes milliók. Lehet, hogy ezt csak példakép emiitette fel, azonban legyen szabad rámutatnom a 48-as időkre, a mikor nem rendelkezett olyan sok pénzzel a magyar nemzet, a mikor azokat a milliókat a szivében hordozta ; (ügy van ! balfelől.) legyen szabad megemlítenem az orosz-japán háborút, mikor a milliókat nem a csatatérre küldték, hanem azok a tábornokok zsebeibe vándoroltak, de a milliók megvoltak a japánok szivében; (ügy van! a szélsőbaloldalon.) legyen szabad megemlítenem Angliának a burok ellen folytatott háborúját, a hol a milliók szintén az angolok részén voltak, de a burok szivében voltak azok a milliók, a melyekkel ezt a hadjáratot olyan nehézzé tették az angolok számára, (ügy van! a szélsőbaloldalon.) T. képviselőtársam egy szép hasonlatot mondott. Kezdte az artézi kut hasonlatával és igen mélyen járó gondolatokkal foglalkozott. Azt mondotta ugyanis, hogy mikor felszínre került abban a bizonyos tanácsban az artézi kut fúrásának kérdése, nem arról volt szó, hogy furjunk-e vagy ne fúrjunk, hanem csak arról, hogy igenis fúrjunk. Hát engedje meg, hogy én ne példára, hanem pozitív adatra hivatkozzam. (Halljuk! Halljuk ! balfelől.) Én ugyanis debreczeni ember vagyok és Debreczen városával történt meg, hogy ő is fúratott artézi kutat, igen mélyen fúratott, de ott is mindig csak fúrtak, fúrtak, addig fúrtak, mig a fúró beletört. Hock János: 80.000 forintot fúrtak bele! (Derültség.) Ábrahám Dezső: Hát, t. képviselőtársam, ha az önálló bank vitatásánál mindig csak arról van szó, hogy ne ezt a kérdést feszegessük, hanem csak a közös bank meghosszabbitásával foglalkozzunk, én azt hiszem., hogy olyan mélyen fogunk fúrni, hogy ez a fúró csakugyan bele fog törni abba az artézi kútba, (ügy van ! ügy van I balfelől.) Sándor Pál : Csakhogy már egyszer volt viz ! Jaczkó Pál : De szennyes ! Sándor Pál: Tiszta volt az, csak szennyes lett ! Ábrahám Dezső: Engedje meg t. képviselőtársam, hogy mikor ő az artézi kúttal kapcsolatosan azt mondja, hogy csak a közös bank szabadalmának meghosszabbitásával szabad foglalkozni, kijelentsem, hogy ez nem egészen fedi a parlamenti felfogást és nem egészen felel meg a közjogi viszonyoknak, (Élénk helyeslés balfelől.) mert ha csak a kormány által benyújtott javaslatok lennének tárgyalhatók és ezekkel szemben ellennézeteket nem volna szabad érvényesíteni, akkor parlamentre alig volna szükség. Hiszen a kormány nagyobb részben kötelezve van a felülről jövő rendeleteknek végrehajtására. (Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) : De ha már hasonlatot mond az igen t. képviselőtársam, engedje meg, hogy én kissé drasztikusabb hasonlattal, illetőleg anekdotával éljek, a melynek szerzőségét azonban már előre is elhárítom magamtól. T. képviselőtársam ugy van ezzel az önálló bankkal és közös bankkal, mint az a csizmadia az inasával, a ki addig tálalta fel az inasnak a bab-csuspeiszt, mig az kénytelen azt elfogyasztani. Azt hiszi. t. képviselőtársam, hogy nekünk a közös bankot addig fogják feltálalni, mig azt véletlenül be nem fogjuk venni. Hát hogy melyik párt fogja hamarabb megunni, t. képviselőtársam, azt majd el fogja dönteni a bankszabadalomról szóló vita. (Zaj. Halljuk ! Halljuk ! Elnök csenget.) Hantos Elemér t. képviselőtársam foglalkozott az alaptőke kérdésével. Többi között összehasonbtást is tett és a mostani finánczpolitikából indult ki, azt mondván, hogy a közös banknak mostani alaptőkéje 210 milbó korona és hogy milyen óriási nemzeterősitő missziót teljesít az Magyarországon, ha összehasonlítja azzal a többi vidéki pénzintézetek alaptőkeállományát, a melyeknek az ő kimutatása szerint 1904-ben, összesen csak 190—193 millió korona volt az alaptőkéjük. Tehát