Képviselőházi napló, 1910. IV. kötet • 1911. január 17–február 7.

Ülésnapok - 1910-82

muár 21-én, szombaton. 142 82. országos ülés 1911 j< a mi bankrendszerünk szerint ez a mérhetetlen mennyiségig való bankjegyszaporodás még azzal sincs korlátozva, a mivel Angliában, hogy t. i. a bankba visszakerülő bankjegy, mint utalvány, megsemmisíttetnék, mert nálunk újból forgalomba kerül s a bank ugyanazt a bankjegyet ötször-tizszer-százszor megforgathatja egy esztendőben és óriási mértékben szaporítja a bankjegyforgalmat ezáltal is, mert az a 115 ezer millió csak a bank revirementjét jelenti, de hogy az országban mekkora a bankjegyforgalom, azt senki sem tudná kiszámítani. (TJgy van! Halljuk! Halljuk!) Egy hang (a baloldalon): Ketten vannak odaát, azok is kaszinóznak! (Igaz! TJgy van! a baloldalon. Zaj.) Elnök : Csendet kérek! Polónyi Géza: Figyelemmel kell azonban lenni arra, hogy a bank aktívája miként szaporodott ezen idő alatt. Most csak 10 esztendőre menő adatot adok elő. A bank aktívája 1890-ben volt 2268 millió és a mellékszámok. Ez felnövekedett 1909-ben 3022 millió koronára. 10 esztendő alatt 1000 milló koronán felüli összeggel nőtt a bank aktívája, és ugyanazon idő alatt Magyarország államadóssága 5 milliárddal szaporodott. Itt vannak a konkrét adatok arra, hogy ez a mérhetetlen mennyiségű papírgyártás a banknak biztos tiszta haszna, Magyarországnak pedig biztos és tiszta tönkremenetele. (Igaz! TJgy van! a szélsőbaloTdalon.) Az Osztrák-Magyar Bank bevétele és kiadása volt 1900-ban 54.423 millió, 1909-ben 115.959 millió. Most, t. képviselőház, az Osztrák-Magyar Bank aranykészlete volt 1900ban 2278 koronájával átszámítva 919,606.550 korona, az arany váltó 59 millió, összesen tehát 979,598.000 korona, 1909-ben volt összesen 1.414,027.273. Méltóztassék ezt nyomon követni, mert a konkluzumom abból áll, hogy a banknak tervszerüleg és fokozatosan emelkedik az aranyérczkészlete és fokozatosan emelkedik az aktívája és pedig horribilis arányokban és most rátérek majd annak a kimutatására, hogy mi jut ebből Magyarországnak és hogyan, mert az az én legfőbb czélom, hogy kimutassam azt, hogy Magyarország rútul ki van használva ezen bankszabadalom által (Élénk helyeslés a széls%aloldalon.) és Magyarország lakosságának legszegényebb része, annak munkáselemei kihasználtatnak arra, hogy idegen részvényesek érdekében nehéz munkával keresett kenyerüket és verejtékes garasaikat áldozzák fel. (Igaz! TJgy van! a szélsöbaloldalon.) Most pedig rátérek azoknak az adatoknak konstatálására, lemondok arról, hogy összehasonlítást tegyek a német birodalmi bankkal. (Halljuk! Halljuk! a baloldalon.) Ha méltóztatnak parancsolni, rendelkezésükre állok. (Halljuk ! Halljuk !) A német birodalmi bankkal való összehasonlításra sok adat volna alkalmas. Méltóztassék megnézni, hogy egy világbank, mint a német birodalmi bank. milyen arányban emelte az érczkészletét és milyen arányban fizetett osztalékot. A német birodalmi banknak, a mely ötször akkora forgalmat van hivatva lebonyolítani, mint az Osztrák-Magyar Bank, az érczkészlete 1890-ben kitett 438'3 milliót, aranyrudakban volt 132'4 millió; mert itt deviza nincs, tetszik hallani, kérem, semmiféle banknál a világon, a mely készfizető, nincs meg az a helyzete, hogy ott devizákat találjanak az aranykészletben, sehol a világon nincs, csak az Osztrák-Magyar Banknál csinálják ezt a devizát, mint mondottam, 60 milliós követelés alapján 150 millióra menő bankjegyet bocsát ki! 1900-ban 438 millió arany volt, hozzászámítva még az aranyrudakat 570 millió, 1909-ben 795 millió. Most a német birodalmi bank által a kincstárnak és a részvényeseknek kifizetett összegek rendkívül érdekesek, és ajánlom a képviselő urak figyelmébe, mert most' félretéve minden egyéb dolgot, a leglényegesebb kérdésre akarok rátérni. Méltóztassék megnézni, t. kéjrriselő urak, a nemet birodalmi bank fizetett bankjegyadó fejében 1900-ban 2,847.294 márkát, a kincstár részére fizetett 20,824,093-at, Osztalék fejében adott a részvényeseknek 10%-ot. 1909-ben a német birodalmi bank bankjegy adóban fizetett 3,862.000 márkát, a kincstár részére fizetett 12,586.000-et, a részvényeseknek adott osztalékul 5'83%-ot. !Nb, most már nézzük meg ezt a híres Osztrák-Magyar Bankot, hogy hogy is néz ki annak a szervezete és miről van itt tulajdonképen szó? (Halljuk! Halljuk! a baloldalon.) Az Osztrák-Magyar Bank 1900-ban bankjegyadó fejében nem fizetett egy hatost sem, a két államnak adott 3,567.000 koronát és mellékszámait, a részvényeseknek 5'69%-ot. 1900-ban bankjegyadóban nem adott egy hatost sem, 1901-ben egy fityinget sem, 1902,1903, 1904-ben egy krajczárt sem, 1909-ben — hogy csak a végszámokat hozzam fel —- kifizetett 314,602 koronát, — a mellékszámokat majd oda adom a gyorsíró uraknak — a két államnak 1909-ben 3,807.624 koronát, a részvényeseknek 1909-ben 5-82°/o-ot. És most, a mit már egyszer pedzett Beck t. képviselőtársam, a ki valószínűleg egy és ugyanazon forrásból állította össze adatait, mint én, még az íráshibát is ott láttam az osztrák »Kompass« szerint, ha összehasonlítjuk az Osztrák-Magyar Bankot a világ valamennyi bankjával, megtaláljuk, hogy az olasz bankot kivéve egyetlen bank sincs, a mely kisebb osztalékot adott volna, mint az Osztrák-Magyar Bank. Nevezetesen az Osztrák-Magyar Bank 1905-ben 5 °/o-ot, 1906-ban 6'46 %-ot, 1907-ben 651 %-ot fizettek. (Zaj.) Most csak azt akarom megállapítani, — a tabellában, a kit érdekel, a részletes adatokat