Képviselőházi napló, 1910. IV. kötet • 1911. január 17–február 7.

Ülésnapok - 1910-81

104 81. országos ülés 1911 január 20-án, pénteken. szívességeket tesz, és szívességeket elvon és a melyekkel legalább jórészben az illető üzletkörre és a felekre befolyást tud gyakorolni. Az OsztrákMagyar Bank rettenetes szervezetének, a mely azért rettenetes, mert óriási hálózatot képez a nemzet testében, jól tudjuk, hogy minden egyes helyen_ meg vannak a maga exponensei, egyes személyek, sőt családok, a kik a bank által érdekelve vannak, a kik viszont a lakossággal vannak szoros összeköttetésben, a kik egész befolyásokkal természetszerűleg kész szolgái annak a banknak, a melynek az érdekeit kifejezésre juttatni törekszenek. Nem akarok nevek felsorolásába belemenni, de méltóztatnak tudni, az Osztrák-Magyar Bank tisztviselői és érdekeltjei közül hány nagy család van Budapesten és a vidéken érdekelve a bank ügyeiben és ha visszatekintünk a választási mozgalmakra, ott találunk jó egy pár személyt, a kik a bank befolyása alatt működtek, — nem fogok neveket említeni — a ki kíváncsi rájuk, megtalálhatja valamennyit és valamelyes konnexióban az Osztrák-Magyar Bankkal. Nagyon érdekesnek tartom közbevetőleg rámutatni arra, hogy ezek az urak milyen összeköttetést tartanak fenn a bankkal és hogy milyen törekvéseket és tendencziákat ápolnak. PL, hogy egyebet ne mondjak, a bankalapszabályok 13. §-a azt mondja, hogy : a közgyűlés rendes évi közgyűlés, rendkívüli közgyűlés. Most méltóztassék figyelni. Azt mondja : >>A közgyűlés, a főtanács által, hivatik össze és Budapesten vagy Bécsben tartatik meg, a szerint, a mint a közgyűlés tagjainak a többségét magyar vagy ausztriai állampolgárok képezik. Ez a kérdés beszéd tárgyát fogja még itt képezni . .. Ábrahám Dezső: Kell is! Polónyi Dezső: ...de a mennyiben a bank kiadott kimutatásaiból és jelentéseiből ki lehet venni, összeszámoltam, hogy 7500 osztrák szavazóval szemben — mert hiszen húsz részvénynyel kell birnia annak, a ki szavazatot akar gyakorolni — 170 magyar van, a magyarok közé belevonva mindazokat, a kik Magyarországhoz valaha némi konnexióval birtak, pl. ha valamelyik tescheni bankár véletlenül egy kis birtokot vásárolt, nem tudom, Nyitramegyében, már a magyarok közé számíttatik és természetesen ide számítják a horvátokat is. Tehát 7500 kontra 170. A részvények legnagyobb részéről nem tudható ki, hogy hol vannak, legalább is alaposan nem, (Ugy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) mert azok soha elő nem kerülnek. Tényként állapithatom azonban meg, hogy azok nem kaphatók. (Ugy van ! a balés a- szélsőbaloldalon.) Miről van tehát szó 1 Arról, hogy az alapszabályoknak ez a rendelkezése kapcsolatban a tényekkel, hogy t. i. részvény abszolúte meg nem szerezhető, olyan, hogy ennek következésekép mi soha abba a helyzetbe nem juthatunk, hogy a közös bank közgyűlése Budapesten legyen megtartható. (Ugy van ! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Ez a rendelkezés a mi szemünk kitörlésére gyönyörű szépen felvétetett, de mindenkinek tisztában kell lennie azzal, hogy ennek érvény nem szereztethetik, illetve az a feltétel nem következhetik be. Ezt bátran állithatom, mert ha Osztrák-Magyar Bank részvényei kaphatók lennének, a csehek már rég megvásárolták volna azokat azért, hogy a bank közgyűlésén ponderáns helyet foglalhassanak el és domináló szerepet játszhassanak. (Ugy van! a bal- és a szélsőbaloldalon. Ép ez alkalomból rá kívánok mutatni arra, hogy az Osztrák-Magyar Bank ügyviteli szabályaiban kifejezetten meg van mondva, mint közgyűlési megállapodás, illetőleg a többség részéről egy tag enuncziálta azt a határozatot — dr. Gross Gusztáv német részvényes a többi németnek nevében, — hogy az Osztrák-Magyar Bank közgyűlésein magyarul beszélni nem szabad. Ábrahám Dezső: Derék dolog ! Polónyi Dezső: Nem szabad máskép beszélni, csak német nyelven. (Felkiáltások a bal- és a szélsőbaloldalon : Ez a paritás I) Hát ez a Gross Gusztáv ur 1910. február 3-án tartott közgyűlésen a következőket mondotta : (olvassa): »Igen t. uraim !<< — ez t. i. megbeszélés volt, és dr. Gross a többi részvényesek, és pedig a német előkelő részvényesek nevében beszélt: — »Az OsztrákMagyar Bank német részvényesei azt tartják, hogy a bank közgyűlése az utolsó hely, a hol a nemzeti viszálykodásokat kell kiegyenlíteni, és ezért a német részvényesek nevében van szerencsém kijelenteni, hogy véleményünkhöz ragaszkodunk, hogy a bank közgyűlésein az eddigi szokás fentartandó, és itt a szónokok már gyakorlati okokból is az összes részvényesek által értett német nyelvet használják.* (Mozgás a bal- és a szélsőbaloldalon.) Tagányi Sándor: De ez a csehek ellen irányult. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Polónyi Dezső ." Hát a banknak ez a szabálya. Egy idegen áUamban természetesen a paritást hangoztatva idegen nyelven a hazai hivatalos nyelv használatának meg nem engedése mellett ilyen banknak közgyűlésére vonulnak fel azon bizonyos emiitett konnexiók folytán pl. Mándy Soma vezetésével a bankigazgatók, hogy — igazán mondhatom — mint lenyügözöttek tüntetni menjenek az önálló magyar bank eüen. (Ugy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Ezen alkalomból közbevetőleg méltóztassanak nekem megengedni, hogy határozati javaslatom benyújtásával és azután az előbb megkezdett adatok felsorolásával beszédemet be is fejezzem. (Halljuk ! Halljuk! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Határozati javaslatom a bank nyelvére vonatkozik és igy szól: »Egyetlen államban sem működhetik olya,n intézmény, a mely az állam jogaira támaszkodva az állam nemzeti jellegét figyelmen kívül hagyja. A jegybank egyedül az állam felhatalmazásának és törvényes szabadalmának köszöni létét, ennek következtében feltétlenül meg-