Képviselőházi napló, 1910. III. kötet • 1910. deczember 12–1911. január 16.

Ülésnapok - 1910-60

90 60. országos ülés 1910 deczember 15-én, csütörtökön. • Elnök : Kíván-e még valaki az 1. §-hoz hozzászólani ? (Nem!) Miután szólani senki sem kivan, a vitát bezárom. Szavazás előtt az előadó urat illeti a szó. Keneti! Géza előadó: Természetesen hozzájárulok az indítványhoz. Elnök : Gondolom, kijelenthetem, hogy a ház az 1. §-t Ilosvay képviselő ur módosításával fogadja el. Következik a 2. §. Szász Károly jegyző (olvassa a 2. %-t). Elnök: Az előadó ur kivan szólani. Kenedi Géza előadó: A czimnek megfelelő két változtatást indítványozok. Elnök : Senki sem kivan szólani 1 (Nem!) Ugy kijelenthetem, hogy a ház a 2. §-t az előadó nr kifejezésbeli módosításaival fogadja el. Következik a 3. §. Szász Károly jegyző (olvassa a 3. %-t). Elnök : Nincs észrevétel ? Kenedi Géza előadó: Szintén a czimnek megfelelő módosításokat van szerencsém benyújtani. Elnök : A ház a 3. §-t az előadó ux módosításaival, melyek az előbbi változtatásoknak felelnek meg, fogadja el. Következik a 4. §. Szász Károly jegyző (olvassa a 4. %-t). Kenedi Géza előadó : Szintén hasonló módosítást van szerencsém benyújtani. Elnök : A ház a 4. §-t az előadó ur módosításával fogadja el. Következik az 5. §. Szász Károly jegyző (olvassa az 5. %-t). Kenedi Géza előadó : Szintén hasonló módosítást van szerencsém indítványozni. Elnök : A ház az 5. §-t is az előadó ur módosításával fogadja el. Következik a 6. §. Szász Károly jegyző (olvassa a 6. §4/ Kenedi Géza előadó : Szintén hasonló módosítást van szerencsém előterjeszteni. Elnök : A ház a 6. §-t is az előadó ur módosításával fogadja el. Következik a 7. §. Szász Károly jegyző (olvassa a 7. %-t). Kenedi Géza előadó: Hasonló módosítást kérek itt is elfogadni. Elnök : A ház a 7. §-t is az előadó ur módosításával fogadja el. Következik a 8. §. Szász Károly jegyző (olvassa a 8. %-t). Kenedi Géza előadó: Hasonló módosítást kérek. Elnök : A ház a 8. §-t az előadó ur módosításával fogadja el. Következik a 9. §. Szász Károly jegyző (olvassa a 9. %-t). Kenedi Géza előadó : Szintén hasonló módosítást terjesztek elő; Elnök : A ház a 9. %-t az előadó ur módosításával fogadja el. Következik a 10. §. Szász Károly jegyző (olvassa a 10. %-t). Kenedi Géza előadó : Szintén hasonló módosítások, az utolsók. Elnök : A ház a 10. §-t is az előadó-ur módosításaival fogadja el. Következik a 11. §. Szász Károly jegyző (olvassa a 11. %-t). Elnök : Nincs észrevétel ? (Nincs !) E szerint a 11. §-t változatlanul elfogadottnak jelentem ki. Az ekkép részleteiben is letárgyalt törvényjavaslat harmadszori olvasása a legközelebbi ülés napirendjére fog tűzetni. (Éljenzés jobbfelől.) Most a napirend értelmében következik Zenta és Nagykanizsa városok kérvényeinek tárgyalása törvényhatósági jog megadása iránt és pedig a közigazgatási bizottságnak erre vonatkozó jelentése (írom. 76). Az első szó a bizottsági előadó urat illeti. Haydin Imre előadó: T. ház! Nagykanizsa és Zenta városok még a múlt országgyűléshez felirtak volt, hogy önálló törvényhatósági joggal ruháztassanak fel. A múlt országgyűlés hagyatékából fenmaradt ezt a két kérvényt a t. ház a közigazgazgatási bizottság elé utalta tanulmányozás és megfelelő jelentéstétel végett. A közigazgatási bizottság ezen föladatának teljesítésében mindenekelőtt kereste a törvényes támpontokat, de ilyeneket a mi törvénytárunkban nem talált, mert a mint méltóztatnak tudni, közigazgatási szervezeti törvényeink nemcsak hogy részletesen nem állapítják meg, de még megközelítőleg sem utalnak azokra a szempontokra és feltételekre, a melyeknek beálltával egy rendezett tanácsú város önálló törvényhatósággá legyen átalakítható. Nem is a törvényhatósági törvény, hanem a községi törvény mindössze utal arra, hogy az ily átalakításhoz a törvényhozás engedélye szükséges. A törvénynek ezen kétségtelen hiányát nem pótolta a törvényhozásnak gyakorlata sem, mert az 1870-es évek óta, a mikor tudvalevőleg az önálló törvényhotósági városok egész sorozata ki lett vetkőztetve önálló tövényhatósági jellegéből és vissza lett fejlesztve rendezett tanácsú várossá, egészen az ujabb időkig a törvényhozás csak egyetlen egy esetben adta meg városnak az önálló törvényhatósági jogot: Miskolcz városának. Ebben az esetben sincsenek olyan lényeges elvi szempontok és körülmények taglalva, a melyek a tekintetben útmutatással szolgálnának. Ezekből következtetve, a törvényhozás rendkívül körültekintéssel és óvatossággal kezelte ezt a kérdést. A közigazgatási bizottság tehát véleménye megalkotásában kizárólag a maga felfogására volt utalva. A közigazgatási bizottság abból a szempontból indult ki, hogy a vidéki városok fejlesztése nemcsak ezen városoknak van érdekében, de az általános nemzeti előhaladást, a közgazdasági fejlődést is és a polgári osztály izmosodását szolgálja, ha tehát valamely városnak fejlesztése megkívánja, hogy a város autonóm jogköre tágitassék, ugy ezelől a törvényhozás nem zárkózhatik el. (Helyeslés a jobboldalon)