Képviselőházi napló, 1910. III. kötet • 1910. deczember 12–1911. január 16.

Ülésnapok - 1910-59

59. országos ülés 1910 deczember lb-én, szerdán, 8 í ellen. Megkapja az illető rutén asszony, vagy család az idézést, nem is tudja az a műveletlen asszony, miről van szó, nem is néz utána a dolognak, következik a makacsság, következik az árverés és sokszor egy 40 — 50 koronás vagy forintos követelés miatt földet, házat, mindent elveszit. Es mig az egyik oldalon rohamosan, szemlátomást, szinte hihetetlen arányban megy a szegény rutén nép pusztulása és hanyatlása, a másik oldalon a bevándorolt galicziai elem va­gyonosodása oly hirtelen és rohamos, a milyen hirtelenül és rohamosan tisztességes utón vagyo­nosodni nem is lehet. Polónyi Dezső: Fővárosi virilisták lesznek! Huszár Károly (sárvári): Egyetlen adatot mondok, a mely jellemzi a helyzetet. Nem tu­dom lutrin, vagy osztálysorsjegyen, vagy máskép szerezte-e a vagyonát az, akiről szólok, de Ökör­mezőn van egy ur, — egyéni tisztessége ellen nem teszek kifogást — Davidovics Hermann, a ki 18 évvel ezelőtt jött Magyarországba, telje­sen vagyontalanul és ma Máramaros megye har­madik virilistája! Frey János : Itt is van elég, Budapesten ! Huszár Károly (sárvári) : Eltekintve e szem­pontoktól, állami szempontból is borzasztók az állapotok. Egyetlen orvos van, a ki három or­vosi állás fizetését húzza. Vörheny, tifusz és egyéb járványok esetén, nem teljesíthetik köte­lességüket az orvosok és ha lemennek a járvány­orvosok, a hatóságok részéről a legnagyobb ne­nehézségekkel találkoznak. Több orvos nyilváno­san nyilatkozott erre nézve. A kormány nem akarja észrevenni, hogy azon a vidéken nemcsak a korcsmák pusztítják a népet, de uj rendszere van ott az alkoholizmusnak, a czukrászda-rendszer. Oly falvakban, a hol a nép­nek zabkenyérre, puliszkára sem telik, nyolcz-tiz czukrászda van, a mely talán életében nem látott ezukrot, de a hol kizárólag denaturizált spirituszt mérnek likőr néven. Ü£'*' Glieth Gyula : Fényes László szépen megírta ! PTgl Huszár Károly (sárvári) : Igen, Fényes László fényesen megirta. Hálásak vagyunk érte, mert a mig mi irtuk, mindig a felekezetiség vádját kaptuk, a mig a mi lapjaink és a Magyarország hasábjaiban és könyvekben Bartha Miklós irta ezeket, folyto­nosan éjien a zsidóság csinált ebből felekezeti kér­dést, örülünk, hogy végre teljesen elfogulatlan egyénekben is megvan a készség arra, hogy T össze­tett erővel, felekezeti különbség nélkül segítünk a bajon, a melynek a felekezethez és a valláshoz semmi köze. (ügy van ! a baloldalon,) Olvasom egy nem kimondottan keresztény, nem antiszemita lapban, Az Estben, a következő­ket. Reprodukálja egy galicziai lapnak a hirét, mely szerint újévtől kezdve százezernél több galicziai zsidó kezébe veheti a koldusbotot. A gali­cziai helytartó ugyanis még júniusban kelt rende­letével 1911. január l-étől kezdve az italmérési jogot, a mely eddig csupán rendelet erejénél fogva volt a zsidók kezén, megvonja tőlük, s ezentúl csak a lengyel és rutén parasztok, birtokosok, továbbá a nagybirtokosok gazdatisztjeinek özvegyei és maguk a munkaképtelen gazdatisztek kaphatnak ital­mérési jogot. Bizottság alakult, hogy az eurójmi zsidó jótékonysági egyesületeket tömöritse a gali­cziai zsidók érdekében, de ennek a mozgalomnak aligha lesz sikere, mert rövid az idő. Újévkor meg fog kezdődni a népvándorlás. A kenyér nélkül maradt galicziai zsidók legnagyobb része Magyar­ország felé fog özönleni. (Mozgás.) Polónyi Dezső : Budapestre jönnek ! Huszár Károly (sárvári) : Azt hiszem, Buda­pestre nem fognak jönni, mert vannak itt már elegen. (Mozgás. Elnök csenget.) De bátor vagyok egy felszólalást czitálni, a melyet a függetlenségi párt részéről már 1882-ben tettek, itt a házban, a mikor szintén egy bevándorló áradat fenyegette az országot, a mikor is Hentaller Lajos képviselő azt mondta, hogy »legkevésbbé vét a liberalizmus és a humanizmus ellen, a ki az ilyen eleven pestis és dögvész ellen kordont akar vonni a határnáh. Frey János : Kötelességet teljesít! Huszár Károly (sárvári): Nem kívánok a kormánytól többet, mint a mennyit Amerika tesz a sárgabőrűek ellen. Ha Amerika a kultúrával össze­férhetőnek tartja, hogy a bevándorlók tekinteté­ben megerősíti a beözönlő népekkel szemben irá­nyuló szabályokat, ez a jogunk megvan nekünk is, és a magyar kormány egészen nyugodtan meg­csinálhatja ezt a tisztítási proczesszust, ezt a ros­tálást a vöröshajuakkal szemben. (Derültség.) Sándor Pál: De a kongregácziók ellen is! A pajDok ellen is ! (Zaj.) Frey János: Először csak a zsidókat hozzák rendbe ! (Zaj.) Elnök : Csendet kérek minden oldalon ! Huszár Károly (sárvári) : Mélyen t. Sándor'Pál képviselő ur, önnek minden egyes ezer kazár galicziai bevándorlóért hajlandó vagyok áldozatul bocsátani egyetlen egy kongreganista tagot, vagy szerzetest, és meg vagyok győződve, hogy önnek még annyi feleslege marad ezerszámra mérve a galicziai be­vándorlókból, hogy . . . Frey János: Kérem, összehasonlítani egy gali­cziai uzsorást és egy szerzetest! (Derültség.) Elnök : Kérem Frey képviselő urat, ne tessék mellékbeszédeket tartani. (Derültség.) Huszár Károly (sárvári) .- A kongregácziók pénzt hoznak. Ha mi gondoskodni tudunk az ellen, hogy a száj- és körömfájás ellen barmainkat védel­mezzük, akkor az államnak szent kötelessége, hogy az uzsora, butítás, piszok, inficziálás és mindenféle kizsákmányolás ellen emberanyagunkat is meg­védje. Annak idején, mikor egyetlenegy zsidó em­berről, Dreyfus-ról volt szó, az egész világsajtó rendelkezésre állott ezen egy ember igazsága ér­dekében. Ellenben most, mikor egy haldokló nép­ről, egy egész vidék pusztuló népéről van szó, egy­két újságra redukálódik a sajtó, mely hajlandó ezen üldözött, kifosztott nép érdekében szót emelni. En nagyon kérem e helyről a magyar sajtót, bár­11*

Next

/
Thumbnails
Contents