Képviselőházi napló, 1910. III. kötet • 1910. deczember 12–1911. január 16.

Ülésnapok - 1910-59

59. országos ülés 1910 deczember lb-én, szerdán, 8 í ellen. Megkapja az illető rutén asszony, vagy család az idézést, nem is tudja az a műveletlen asszony, miről van szó, nem is néz utána a dolognak, következik a makacsság, következik az árverés és sokszor egy 40 — 50 koronás vagy forintos követelés miatt földet, házat, mindent elveszit. Es mig az egyik oldalon rohamosan, szemlátomást, szinte hihetetlen arányban megy a szegény rutén nép pusztulása és hanyatlása, a másik oldalon a bevándorolt galicziai elem vagyonosodása oly hirtelen és rohamos, a milyen hirtelenül és rohamosan tisztességes utón vagyonosodni nem is lehet. Polónyi Dezső: Fővárosi virilisták lesznek! Huszár Károly (sárvári): Egyetlen adatot mondok, a mely jellemzi a helyzetet. Nem tudom lutrin, vagy osztálysorsjegyen, vagy máskép szerezte-e a vagyonát az, akiről szólok, de Ökörmezőn van egy ur, — egyéni tisztessége ellen nem teszek kifogást — Davidovics Hermann, a ki 18 évvel ezelőtt jött Magyarországba, teljesen vagyontalanul és ma Máramaros megye harmadik virilistája! Frey János : Itt is van elég, Budapesten ! Huszár Károly (sárvári) : Eltekintve e szempontoktól, állami szempontból is borzasztók az állapotok. Egyetlen orvos van, a ki három orvosi állás fizetését húzza. Vörheny, tifusz és egyéb járványok esetén, nem teljesíthetik kötelességüket az orvosok és ha lemennek a járványorvosok, a hatóságok részéről a legnagyobb nenehézségekkel találkoznak. Több orvos nyilvánosan nyilatkozott erre nézve. A kormány nem akarja észrevenni, hogy azon a vidéken nemcsak a korcsmák pusztítják a népet, de uj rendszere van ott az alkoholizmusnak, a czukrászda-rendszer. Oly falvakban, a hol a népnek zabkenyérre, puliszkára sem telik, nyolcz-tiz czukrászda van, a mely talán életében nem látott ezukrot, de a hol kizárólag denaturizált spirituszt mérnek likőr néven. Ü£'*' Glieth Gyula : Fényes László szépen megírta ! PTgl Huszár Károly (sárvári) : Igen, Fényes László fényesen megirta. Hálásak vagyunk érte, mert a mig mi irtuk, mindig a felekezetiség vádját kaptuk, a mig a mi lapjaink és a Magyarország hasábjaiban és könyvekben Bartha Miklós irta ezeket, folytonosan éjien a zsidóság csinált ebből felekezeti kérdést, örülünk, hogy végre teljesen elfogulatlan egyénekben is megvan a készség arra, hogy

T összetett erővel, felekezeti különbség nélkül segítünk a bajon, a melynek a felekezethez és a valláshoz semmi köze. (ügy van ! a baloldalon,) Olvasom egy nem kimondottan keresztény, nem antiszemita lapban, Az Estben, a következőket. Reprodukálja egy galicziai lapnak a hirét, mely szerint újévtől kezdve százezernél több galicziai zsidó kezébe veheti a koldusbotot. A galicziai helytartó ugyanis még júniusban kelt rendeletével 1911. január l-étől kezdve az italmérési jogot, a mely eddig csupán rendelet erejénél fogva volt a zsidók kezén, megvonja tőlük, s ezentúl csak a lengyel és rutén parasztok, birtokosok, továbbá a nagybirtokosok gazdatisztjeinek özvegyei és maguk a munkaképtelen gazdatisztek kaphatnak italmérési jogot. Bizottság alakult, hogy az eurójmi zsidó jótékonysági egyesületeket tömöritse a galicziai zsidók érdekében, de ennek a mozgalomnak aligha lesz sikere, mert rövid az idő. Újévkor meg fog kezdődni a népvándorlás. A kenyér nélkül maradt galicziai zsidók legnagyobb része Magyarország felé fog özönleni. (Mozgás.) Polónyi Dezső : Budapestre jönnek ! Huszár Károly (sárvári) : Azt hiszem, Budapestre nem fognak jönni, mert vannak itt már elegen. (Mozgás. Elnök csenget.) De bátor vagyok egy felszólalást czitálni, a melyet a függetlenségi párt részéről már 1882-ben tettek, itt a házban, a mikor szintén egy bevándorló áradat fenyegette az országot, a mikor is Hentaller Lajos képviselő azt mondta, hogy »legkevésbbé vét a liberalizmus és a humanizmus ellen, a ki az ilyen eleven pestis és dögvész ellen kordont akar vonni a határnáh. Frey János : Kötelességet teljesít! Huszár Károly (sárvári): Nem kívánok a kormánytól többet, mint a mennyit Amerika tesz a sárgabőrűek ellen. Ha Amerika a kultúrával összeférhetőnek tartja, hogy a bevándorlók tekintetében megerősíti a beözönlő népekkel szemben irányuló szabályokat, ez a jogunk megvan nekünk is, és a magyar kormány egészen nyugodtan megcsinálhatja ezt a tisztítási proczesszust, ezt a rostálást a vöröshajuakkal szemben. (Derültség.) Sándor Pál: De a kongregácziók ellen is! A pajDok ellen is ! (Zaj.) Frey János: Először csak a zsidókat hozzák rendbe ! (Zaj.) Elnök : Csendet kérek minden oldalon ! Huszár Károly (sárvári) : Mélyen t. Sándor'Pál képviselő ur, önnek minden egyes ezer kazár galicziai bevándorlóért hajlandó vagyok áldozatul bocsátani egyetlen egy kongreganista tagot, vagy szerzetest, és meg vagyok győződve, hogy önnek még annyi feleslege marad ezerszámra mérve a galicziai bevándorlókból, hogy . . . Frey János: Kérem, összehasonlítani egy galicziai uzsorást és egy szerzetest! (Derültség.) Elnök : Kérem Frey képviselő urat, ne tessék mellékbeszédeket tartani. (Derültség.) Huszár Károly (sárvári) .- A kongregácziók pénzt hoznak. Ha mi gondoskodni tudunk az ellen, hogy a száj- és körömfájás ellen barmainkat védelmezzük, akkor az államnak szent kötelessége, hogy az uzsora, butítás, piszok, inficziálás és mindenféle kizsákmányolás ellen emberanyagunkat is megvédje. Annak idején, mikor egyetlenegy zsidó emberről, Dreyfus-ról volt szó, az egész világsajtó rendelkezésre állott ezen egy ember igazsága érdekében. Ellenben most, mikor egy haldokló népről, egy egész vidék pusztuló népéről van szó, egykét újságra redukálódik a sajtó, mely hajlandó ezen üldözött, kifosztott nép érdekében szót emelni. En nagyon kérem e helyről a magyar sajtót, bár11*