Képviselőházi napló, 1910. III. kötet • 1910. deczember 12–1911. január 16.

Ülésnapok - 1910-58

58. országos ülés 19ÍÖ deczember i3-án. kedden. 41 berekesztem. Kérdem, elfogadja-e a t. ház a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául? (Elfogadjuk!) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy a ház a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadja. (Helyeslés.) Következik a részletes tárgyalás. Szojka Kálmán jegyző (olvassa a törvény­javaslat czimét). Elnök: A czim ellen nincs észrevétel? (Nincs!) A czimet elfogadottnak jelentem ki. Szojka Kálmán jegyző (olvassa a törvény­javaslat 1. §-át). Elnök: Nincs észrevétel? (Nincsf) A tör­vényjavaslat 1. §-át elfogadottnak jelentem ki. Szojka Kálmán jegyző (olvassa a törvény­javaslat 2. §-át.) T. ház! Mielőtt a jegyző ur a törvény­javaslat 2. §-át tovább olvasná, egy kérdést kell intéznem a t. házhoz. A 2. §. ugyanis, magában foglalván az egyezmény két szakaszát is, kérdem; méltóztatik-e kívánni, hogy az egyezmény szakaszai is külön olvastassanak fel ? (Nem!) Azt hiszem, miután szakasz csak kettő van, ezek az egyezményi szakaszok pedig bennfoglaltatnak a 2. §-ban, ezeket az egyezményi szakaszokat külön felolvasni fölösleges. (Helyeslés.) Szojka Kálmán jegyző (olvassa a törvény­javaslat 2. §-át). Elnök : Nincs észrevétel ? (Nincs!) Ennél­fogva a 2. §-t is elfogadottnak jelentem ki. Ilyenképen a részleteiben is megszavazott törvényjavaslat harmadszori olvasása a holnapi ülés napirendjére fog kitüzetni. Most következik a folyékony és gáznemű bitumenekről a pénzügyminister ur által be­nyújtott törvényjavaslat (írom. 84, 148) tárgya­lása a pénzügyi bizottság jelentésében foglalt szövegezés szerint. Meg kell jegyeznem, hogy a tárgyalás mód­jára nézve a bizottsági előadó urnak előzetes indítványa van. Méltóztassanak azt meghallgatni. Kenedi Géza előadó: T. képviselőház! Te­kintettel arra a körülményre, hogy mind a két bányamonopólium-javaslat tulajdonképen egy­azon elvi alapon nyugszik, továbbá a jogrend­szere is körülbelül egyforma és a diszpozicziói közt lényeges eltérés nem található, ennélfogva, hogy a ház fáradságát és türelmét kíméljük és rövidítsük az eljárást is, indítványozom, méltóz­tassék mind a két javaslatot junktim összefog­lalva olyan módon tárgyaltatni, hogy az általá­nos jelentés és az általános vita mindkét javas­latra terjedjen ki, azután pedig a szakaszok szerint az egyik és a másik javaslat vétessék tár­gyalás alá. (Helyeslés.) Elnök: Nincs észrevétel ? (Nincs!) Kimon­dom, hogy a ház hozzájárul az előadó ur indít­ványához és elfogadja az eljárásnak azt a mód­lát, a mely szerint a most emiitett törvényjavaslat, úgyszintén a kálisókról szóló pénzügyministeri EÉPVH. NAPLÓ 1910 1915. III. KÖTET. javaslat, ugyancsak a pénzügyi bizottság szöve­gezésében, általánosságban együttesen tárgyal­tassék. (Helyeslés,) Mielőtt a két törvényjavaslat együttes ál­talános tárgyalására áttérnénk, jelentenem kell a t. háznak, hogy a pénzügyminister ur a ház­szabályok értelmében Wallner Aladár ministeri tanácsos urat nevezte meg olyan szakértőül, a ki az ő kívánságára, a ház engedélyéhez képest a tárgyalás folyamában a netán szükséges fel­világosítások megadhatása végett fel fog szólalni. Kenedi Géza előadó : T. képviselőház! A fo­lyékony és gáznemű bitumenekről szóló törvény­javaslat termelési monopóliumot kivan beillesz­teni a többi monopóliumok sorába, még pedig kiválólag közgazdasági jelleggel, olyképen, hogy e monopóliumnak a czélja tulaj donképen az, hogy az ország földjében található bitumenes kincseket a fogyasztás, különösen a mezőgazda­ság és az ipar számára minél nagyobb mennyi­ségben feltárja és ezáltal hozzájáruljon az állam maga is az ország közgazdasági fejlődésének előmozditásához. E monopólium jellege tulaj­donképen az, hogy kizárólag termelési bánya­monopólium, a mennyiben csak a föld kincsei­nek kiaknázására, bányaszerű kiművelésére szo­rítkozik, azonban a forgalombahozatalt meg a rafmirozást is egészen átadja a szabad közgazda­sági tevékenységnek. Végre e bányamonopólium harmadik jellem­vonása az, hogy a törvényjavaslat szerint át­ruházható, vagyis a bányaművelést az állam egy vagy több vállalkozóra, társaságra, községre, városra is átruháztatja, még pedig meghatározott időre és meghatározott területre vagy egyáltalá­ban; e részben a kormány keze csak annyiban van megkötve, hogy az ilyen átruházást tartozik a törvényhozás elé terjeszteni. A monopólium tárgyának megjelölése a folyékony bitumen és a gáznemű bitumen. A folyékony bitumenek — talán ezeket bocsátom előre — a törvényjavaslat 1. §-ában vannak pontosan körülírva, még pedig olyképen, hogy a földolaj (ez a javaslat kifejezése, de ez tulajdon­képen a petróleum) és a földkátrány, valamint a földolajjal, a petróleummal együtt előforduló földgyanta, ozokerit, az egyetlen szilárd bitumen, a melyik be van vonva, továbbá a földben elő­forduló gáznemű bitumenek, vagyis égethető földgázok, mert vannak másféle, hasonló föld­gázait, a melyek nem égethetők, s ezen a réven nem használhatók fel ipari- és mezőgazdasági czélokra. Ezek azonban ki vannak zárva a monopólium keretéből. Már most ha külön tekintjük a petróleumot és a földgázokat, valamint az uj monopóliumnak tulajdonképeni indokait: a legjelentékenyebb valamennyi indok között az, hogy Magyarorszá­gon a petróleummüvelés tekintetében a tér el­foglalva és földünk petróleumkincse közgazdasá­gilag feltárva nincs. Tizen nyolcz bányaadomány 6

Next

/
Thumbnails
Contents