Képviselőházi napló, 1910. III. kötet • 1910. deczember 12–1911. január 16.

Ülésnapok - 1910-74

442 74. országos ülés 1911 január 12-én, csütörtökön. újkori alakulások által és be lesz bizonyítva azzal, ha röviden megnézzük, hogy tulaj donképen mit is jelent a bank ? Ugyebár a bank, a mikor termelésünket, a mikor mezőgazdaságunkat, iparunkat és kereskedelmünket támogatja, ugyanakkor igen nagy befolyást gyakorol Magyarország politikai, (Igaz! TJgy van! a szélsőbaloldalon.) nemzeti erejére, a mely egy politikum ? (Igaz! ügy van ! a szélsőbaloldalon.) A mikor tehát a bankkérdésről szólunk, lehetetlen e szempontot kizárni, hanem ekkor tekintetbe kell venni azt, hogy államunknak politikai érdeke is, hogy önálló jegybankkal rendelkezzék. (Igaz! TJgy van ! a szélsőbaloldalon.) Ezt különben elismerve látjuk azon tény által is, hogy minden országnak, még a legkisebb államoknak is, van önálló jegybankjuk. Még olyan államoknak is van különböző bankrendszerük, a melyek egységes politikai szervezettel birnak. Ott van pl. Anglia. Anglia egyesitette Skóeziát, Irhont és mindamellett, hogy a politikai önállóságot ott megszüntette, a hitel terén való önállóságot érintetlenül hagyta. Angliának más jegybank-rendszere van, mint Skócziának. Irhonnak is más a jegybankrendszere. Sőt a kicsi Isle of Man-nek is, a melynek 50.000 lakója van, egészen más jegybankrendszere van, mert nem aranynyal történik a bankjegyeknek fedezete, hanem értékpapírokkal. Ebből is látjuk azt, hogy ez a kérdés a politikai szervezettel annyira összefügg, hogy még abban az esetben is, ha talán egy bankrendszer kevésbbé tökéletes, mint pl. Irhoné, de respektáltatnak azon állapotok és viszonyok, a melyek történetileg fejlődtek. (Igaz ! TJgy van ! a szélsőbaloldalon.) En tehát igen fontosnak tartom, hogy érlelődjön és terjedjen Magyarországon az a meggyőződés, hogy gazdasági és politikai szempontból kiváló fontossággal bir, hogy az országnak önálló jegybankrendszere legyen. (Igaz ! TJgy van ! a szélsőbaloldalon.) és hogy ne terjedjen az a hangulat, a mely az országot lemondásra vagy csüggedésre vezeti, (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) mert a csüggedőknek ritkán van igazuk. (Igaz! ügy van! a szélsőbaloldalon.) A kik ma csüggednek, azok régebben is útját állották volna a fejlődésnek. Azok nem követték volna Széchenyi Istvánt, nem követték volna Kossuth Lajost, talán még Deák Ferenczet sem, pedig a Deák-párt utódai. Eitner Zsigmond: Mindig az osztrákot követték ! Földes Béla : Én tehát arra az álláspontra helyezkedem, hogy azt hiszem, kötelessége a nemzetnek ha kell, küzdelmek árán is megvalósítani mindazokat a szerveket, a melyekre nemzeti munkája szempontjából szüksége van. (Helyeslés és taps-a szélsőbaloldalon.) Engedje meg a t. ház, hogy néhány rövid megjegyzéssel vázoljam ennek az eszmének történeti fejlődését. (Halljuk I Halljuk!) Az eszme tulajdonképen meglehetősen régi, azt mondhatjuk, több mint százéves. Először találkozunk vele 1802-ben, a mikor az országgyűlés felszólítja az . akkor létező kereskedelmi testületeket, — Pest, Győr, Pozsony és azt hiszem még egy város kereskedelmi testületét — hogy mondjanak véleményt, az ország fejlődésének, feltételeiről, azokról f az eszközökről, a melyeket e czélból alkalmazni kell. Ott találkozunk már azzal az eszmével, hogy állittassék fel egy központi szabadalmazott nemzeti bank. Igaz, hogy nincs bővebben magyarázva, mii) en bankról, van szó ; de miután nemzeti bank alatt többnyire jegybankot értettek az egész világon, valószínű, hogy ennek a felfogásnak ad ez is kifejezést. ' Ugyanez áll gróf Széchenyi Istvánról. Ö is foglalkozik a nemzeti bankkal; természetesen, ő nála sem lehet kivenni, hogy jegybankról van-e szó, — sub judice lis est, nem akarom eldönteni a vitát — de nagyon valószínű, hogy ő is ezt értette, miután leginkább ez képes a hitelforrásokat egy ország számára megnyitni. * Következik már most az a történeti tény, a melyre már hallottunk hivatkozást, hogy a márczius 15-ikén szerkesztett pontokban is önálló jegybankról van szó. Kossuth Lajos egy pesti bankot meg is bízott ily irányban ; ez természetesen nagyon sok akadályba ütközött, mert hiszen a jegybank jegyei itt is forgalomban voltak egy ideig; de ebben is látjuk a törekvést egy ilyen szervezet létesítésére. Következik az 1867 utáni korszak, a melyben tulaj donképen az a nézet jut leginkább kifejezésre, hogy a jegybank, a mint ez természetesen a tényeknek teljesen megfelelt, nem elégíti ki Magyarország igényeit és ennek következtében még az olyan alapos, mérsékelt és óvatos emberek is, mint Lónyay Menyhért és mások, azt mondták, hogyha a jegybankot nem lehet ugy átalakitani, hogy az a magyar érdekeket szolgálja, akkor önálló magyar bankot kell felállítani. (Helyeslés a szélsőhalóldcäon.) Hivatkozás történt tegnap Kossuth Ferencz t. képviselőtársam részéről Kerkapoly! szereplésére ; Kerkápolyi egész határozottan kijelenti, hogy mely körülmények indokolják az önálló jegybank felállítását. Az ő szavai a következők : »Egy ország, melynek területe, népessége, közlekedése és hitelviszonyai ugy alakulnak, mint Magyarországé, egy önálló bankrendszert nem nélkülözhet.?. Kerkápolyi Károly egy bizonyos lépést is tett ennek az eszmének a megvalósítására, legalább létrejött egy banktörvény, a mely egy bank létesítését tárgyazta; ez persze nem lett volna jegybank, de azt gondolták, hogy valamiképen előhírnöke lesz egy magyar jegybanknak. Ebben a. kérdésben állást kellett foglalnia SzéU Kálmán t. képviselőtársamnak is. Én nagyon jól tudom, hogy Széll Kálmán, mint pénzügyminister, azokban a tárgyalásokban, a melyeket az osztrákokkal folytatott, arra az eredményre jutott, — előáll ismét ez az alternatíva — hogy először, ha lehet, a jegybank szervezetét ugy kell j átalakítani, a mint azt Magyarország érdekei 1 kívánják, ha pedig ez nem lehetséges, akkor léte-