Képviselőházi napló, 1910. III. kötet • 1910. deczember 12–1911. január 16.

Ülésnapok - 1910-74

442 74. országos ülés 1911 január 12-én, csütörtökön. újkori alakulások által és be lesz bizonyítva azzal, ha röviden megnézzük, hogy tulaj donképen mit is jelent a bank ? Ugyebár a bank, a mikor ter­melésünket, a mikor mezőgazdaságunkat, iparunkat és kereskedelmünket támogatja, ugyanakkor igen nagy befolyást gyakorol Magyarország politikai, (Igaz! TJgy van! a szélsőbaloldalon.) nemzeti erejére, a mely egy politikum ? (Igaz! ügy van ! a szélsőbaloldalon.) A mikor tehát a bankkérdésről szólunk, lehetetlen e szempontot kizárni, hanem ekkor tekintetbe kell venni azt, hogy államunk­nak politikai érdeke is, hogy önálló jegybankkal rendelkezzék. (Igaz! TJgy van ! a szélsőbaloldalon.) Ezt különben elismerve látjuk azon tény által is, hogy minden országnak, még a legkisebb államok­nak is, van önálló jegybankjuk. Még olyan államok­nak is van különböző bankrendszerük, a melyek egy­séges politikai szervezettel birnak. Ott van pl. Anglia. Anglia egyesitette Skóeziát, Irhont és mindamellett, hogy a politikai önállóságot ott megszüntette, a hitel terén való önállóságot érin­tetlenül hagyta. Angliának más jegybank-rend­szere van, mint Skócziának. Irhonnak is más a jegybankrendszere. Sőt a kicsi Isle of Man-nek is, a melynek 50.000 lakója van, egészen más jegybankrendszere van, mert nem aranynyal tör­ténik a bankjegyeknek fedezete, hanem érték­papírokkal. Ebből is látjuk azt, hogy ez a kérdés a politikai szervezettel annyira összefügg, hogy még abban az esetben is, ha talán egy bank­rendszer kevésbbé tökéletes, mint pl. Irhoné, de respektáltatnak azon állapotok és viszonyok, a melyek történetileg fejlődtek. (Igaz ! TJgy van ! a szélsőbaloldalon.) En tehát igen fontosnak tartom, hogy érle­lődjön és terjedjen Magyarországon az a meg­győződés, hogy gazdasági és politikai szempont­ból kiváló fontossággal bir, hogy az országnak ön­álló jegybankrendszere legyen. (Igaz ! TJgy van ! a szélsőbaloldalon.) és hogy ne terjedjen az a hangu­lat, a mely az országot lemondásra vagy csügge­désre vezeti, (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) mert a csüggedőknek ritkán van igazuk. (Igaz! ügy van! a szélsőbaloldalon.) A kik ma csüggednek, azok régebben is útját állották volna a fejlődésnek. Azok nem követték volna Széchenyi Istvánt, nem követték volna Kossuth Lajost, talán még Deák Ferenczet sem, pedig a Deák-párt utódai. Eitner Zsigmond: Mindig az osztrákot kö­vették ! Földes Béla : Én tehát arra az álláspontra he­lyezkedem, hogy azt hiszem, kötelessége a nemzet­nek ha kell, küzdelmek árán is megvalósítani mind­azokat a szerveket, a melyekre nemzeti munkája szempontjából szüksége van. (Helyeslés és taps-a szélsőbaloldalon.) Engedje meg a t. ház, hogy néhány rövid megjegyzéssel vázoljam ennek az eszmének tör­téneti fejlődését. (Halljuk I Halljuk!) Az eszme tulajdonképen meglehetősen régi, azt mondhatjuk, több mint százéves. Először találkozunk vele 1802-ben, a mikor az országgyűlés felszólítja az . akkor létező kereskedelmi testületeket, — Pest, Győr, Pozsony és azt hiszem még egy város keres­kedelmi testületét — hogy mondjanak véleményt, az ország fejlődésének, feltételeiről, azokról f az eszközökről, a melyeket e czélból alkalmazni kell. Ott találkozunk már azzal az eszmével, hogy ál­littassék fel egy központi szabadalmazott nemzeti bank. Igaz, hogy nincs bővebben magyarázva, mii) en bankról, van szó ; de miután nemzeti bank alatt többnyire jegybankot értettek az egész vilá­gon, valószínű, hogy ennek a felfogásnak ad ez is kifejezést. ' Ugyanez áll gróf Széchenyi Istvánról. Ö is foglalkozik a nemzeti bankkal; természetesen, ő nála sem lehet kivenni, hogy jegybankról van-e szó, — sub judice lis est, nem akarom eldönteni a vitát — de nagyon valószínű, hogy ő is ezt ér­tette, miután leginkább ez képes a hitelforrásokat egy ország számára megnyitni. * Következik már most az a történeti tény, a melyre már hallottunk hivatkozást, hogy a már­czius 15-ikén szerkesztett pontokban is önálló jegybankról van szó. Kossuth Lajos egy pesti bankot meg is bízott ily irányban ; ez természe­tesen nagyon sok akadályba ütközött, mert hi­szen a jegybank jegyei itt is forgalomban voltak egy ideig; de ebben is látjuk a törekvést egy ilyen szervezet létesítésére. Következik az 1867 utáni korszak, a mely­ben tulaj donképen az a nézet jut leginkább kifeje­zésre, hogy a jegybank, a mint ez természetesen a tényeknek teljesen megfelelt, nem elégíti ki Magyarország igényeit és ennek következtében még az olyan alapos, mérsékelt és óvatos emberek is, mint Lónyay Menyhért és mások, azt mondták, hogyha a jegybankot nem lehet ugy átalakitani, hogy az a magyar érdekeket szolgálja, akkor önálló magyar bankot kell felállítani. (Helyeslés a szélső­halóldcäon.) Hivatkozás történt tegnap Kossuth Ferencz t. képviselőtársam részéről Kerkapoly! szereplésére ; Kerkápolyi egész határozottan kijelenti, hogy mely körülmények indokolják az önálló jegybank fel­állítását. Az ő szavai a következők : »Egy ország, melynek területe, népessége, közlekedése és hitel­viszonyai ugy alakulnak, mint Magyarországé, egy önálló bankrendszert nem nélkülözhet.?. Ker­kápolyi Károly egy bizonyos lépést is tett ennek az eszmének a megvalósítására, legalább létrejött egy banktörvény, a mely egy bank létesítését tárgyazta; ez persze nem lett volna jegybank, de azt gondolták, hogy valamiképen előhírnöke lesz egy magyar jegybanknak. Ebben a. kérdésben állást kellett foglalnia SzéU Kálmán t. képviselőtársamnak is. Én nagyon jól tudom, hogy Széll Kálmán, mint pénzügy­minister, azokban a tárgyalásokban, a melyeket az osztrákokkal folytatott, arra az eredményre jutott, — előáll ismét ez az alternatíva — hogy először, ha lehet, a jegybank szervezetét ugy kell j átalakítani, a mint azt Magyarország érdekei 1 kívánják, ha pedig ez nem lehetséges, akkor léte-

Next

/
Thumbnails
Contents