Képviselőházi napló, 1910. III. kötet • 1910. deczember 12–1911. január 16.

Ülésnapok - 1910-73

434 73. országos ülés 1911 január 11-én, szerdán. betöltenie, (ügy van! Ugy van ! a néppárt padjain.) A magyar nép nem vándorolt be suttyómba czigányok módjára, nem vándorolt be mint egyéb apró-esepró nép, hanem bevándorolt mint egy egységes nagy nép Európa rémületére. Egy olyan népről, a mely egy évezred előtt megjelenése által egész Európát megrémítette, nem lehet azt mondani, hogy a nagyhatalmi szereplés nem neki való. Tekintsünk csak vissza Magyarország tör ténetére. Akkor, a mikor Szent István Magyarországot királysággá alakította át, mi szándékból tette ? Azért tette vájjon, hogy az akkori időben kis hatalom maradjon ? Szent István akkor, a mikor királyság vagy császárság Európában nem is volt, már az által, hogy a koronát a fejére tette, megmutatta a világnak, hogy a magyar nemzet nem kis nemzet, hanem, hogy nagyhatalmi szerepet van hivatva viselni. (Ugy van! Ugy van! a néppárton.) Emlékezetébe szeretném juttatni t. képviselőtársamnak Könyves Kálmánt. Vájjon Könyves Kálmán nem volt Európának egyik leghatalmasabb királya ? Hát Szent Lászlóra nem mondotta egész Európa, hogy Európának birája ? megfeledkezett-e t. képviselőtársain Nagy Lajos királyunk dicsőséges szerepléséről % Hát Zsigmond, Korvin Mátyás ? Vájjon Korvin Mátyás németországi politikájának mi volt a czélja ? Ugyanaz volt a czélja, hogy Magyarország nagyhatalmi állását biztositsa. Es hogy mennél erősebben biztosithassa, támaszkodott a német tartományokra, a melyeket elhódított. (Ugy van! Ugy van! a néppárton.) Ezek után tényleg be nem látható, hogy mi indította Kossuth Ferencz t. képviselőtársamat arra, hogy azt mondja, hogy Magyarország nagyhatalmi szerepe meg nem felel a nemzet érdekeinek és nem felel meg érdekeinek az, hogy akarva, nem akarva részese legyen egy nagyhatalomnak. Azt is kérdezte t. képviselőtársam, hogy mi érdeke volt Magyarországnak az 1859-iki háborúban résztvenní. Kérem, 1859-ben az osztrákok az olaszországi tartományokat nem hódították el más államtól, de azokat meg kellett védenie idegen hatalom ellen és akkor Magyarországnak az volt az érdeke, a mi Ausztriának lesz, ha magyar terület támadtatnék meg idegen által. Kérdezte továbbá a t. képviselőtársam, hogy mi érdeke volt Magyarországnak az 1866-iki háborúban. Hát ha egyéb érdeke nem volt, megvolt az a nagy érdeke, hogy 1866 után következett 1867. (Igaz! Ugy van! jobbfélől és a középen.) A kinek nem tetszik, maradt volna távol. Áttérek a ház asztalán levő törvényjavaslatra. A koalicziós kormány tartama alatt, midőn a bankkérdés felszínre került, a néppárt, daczára annak, hogy akkor szintén kormánypárt volt, a szabadalom meghosszabbításához csak azon feltétel alatt járult hozzá, hogy a készfizetések felvétele a bankra íjézve kötelezővé válik. Rakovszky István : A tényleges ! Ugron Gábor: Már meg is adtuk az árát! Szerződéseink is vannak ! Rakovszky Béla: Áttanulmányozva a ház asztalán levő törvényjavaslatot, én hiába kerestem ott azokat a törvényes intézkedéseket, a melyek a tényleges készfizetéseket biztosítják. De nem kellett soká lapozgatnom a törvényjavaslatban, hogy rájöjjek azokra az intézkedésekre, a melyek alkotmányjogunkba ütköznek, a melyek a parlament jogait sértik és a melyek bizonyos körülmények között gazdasági érdekeink súlyos károsítására alkalmasak. Ebben a törvényjavaslatban van egy paragrafus, az V. czikk, a mely a készfizetések felvételével foglalkozik, még pedig olyan módon hogy igaz, a kormány" is íentartotta magának azt a jogot, hogy a készfizetések tényleges felvételét javaslatba hozza, azonban kiviláglik az egész czikk szövegezéséből, hog}' ez a jog tulaj donképen a bankot illeti meg, még pedig olyképen, hogy a bank állapitandja meg azt az időpontot, a melyet a készfizetések tényeleges felvételére alkalmasnak tart és akkor egy javaslatot fog beterjeszteni a kormánynak. A parlament köteles lesz ezt a javaslatot egy előre megállapított záros határidőn belül letárgyalni. Ha le nem tárgyalja, akkor a bank javaslata törvényerőre emelkedik. Mit jelent ez, t. képviselőház ? Ez annyit jelent, hogy itt a parlament jogainak rovására egy uj negyedik törvényhozó tényező statuáltatik, (Ugy van ! halfelől.) a mely törvényhozó tényező oly jogokkal ruháztatik fel, a milyenekkel nálunk még a koronás király sem rendelkezik, (Ugy van! balfélól.) ha nem is formailag, de nézzük csak a dolog lényegét. A törvényjavaslatnak ez az intézkedése feljogosítja a bankot arra, hogy abban az esetben, ha a képviselőház és a főrendiház négy héten belül a javaslatot le nem tárgyalja, ez a javaslat ép oly hatálylyal birjon, mint egy nyílt parancs és hogy rendeleti utón, a képviselőház és a főrendiház meghallgatása nélkül, tekintet nélkül ezeknek hangulatára, királyi szentesítés nélkül (Igaz! Ugy van! halfelől.) törvényerőre emelkedjék egy egyszerű pénzintézetnek javaslata. (Ugy van ! Ugy van! halfelől.) Ez mindenek előtt a klotür becsempészése. Azonkívül nagyon veszedelmes preczedens, mert ha elfogadjuk azt, hogy egy banknak javaslata esetleg törvény hatályával bírhat, mi biztosítékunk van az iránt, hogy maholnap nem fogja-e a kormány hasonló javaslat alapján letárgyaltaim az egész költségvetést egy hét alatt, (Ugy van ! halfelől.) nem fogja-e előre megállapított rövid határidőn belül letárgyaltatni a véderőtör vényeket, vagy akármit ? (Ugy van! Ugy van! halfelöl.) Pedig a kormány csak több a banknál. (Folytonos zaj a jobboldalon.) De én nem bocsátkozom részletekbe, t. ház, csak jellemezni akarom ezen eljárásnak egész tenorját, és ezektől eltekintve még egy más körülmény is forog fenn. a melyet az igen t, ház figyelmébe ajánlok.