Képviselőházi napló, 1910. III. kötet • 1910. deczember 12–1911. január 16.

Ülésnapok - 1910-73

•128 73. országos ülés 1911 január ll-én, szerdán. magyar nemzeti érdek volt az 1866-iki háború ? (Igaz ! Ugy van ! a bal- h a szélsőbaloldalon.) Vagy hogy magyar nemzeti érdek volt Boszniának okknpáeziója % (Élénk helyeslés a bal-és szélsőbaloldalon.) a mely Boszniát nemrég magyar királyi jogon annektáltuk, és miután ezt megtettük, nem tudjuk, hogy a mienk-e vagy nem ? (Igaz ! ügy van ! halj elöl.) Továbbá az is tény, hogy kénytelenek vagyunk résztvenni, akarva, nem akarva, ugy mintegy nagyhatalomnak részesei annak a nagy tehernek elviselésében, a melyet a nagyhatalmak Európaszerte egymástól való félelemből önként a nyakukra vesznek egy idő óta, és a mely nagy teher már. a hat nagyhatalom költségvetéseire összesen évi 6% milliárddal nehezedik. Egy hang (a szélsőbaloldahn) : Borzasztó ! (Derültség jobbfelöl.) Sümegi Vilmos: Czinikusok! (Zaj. Elnök csenget.) Lovászy Márton : De nagy czinizmus ! Szomorú dolog nagyon ! (Zaj. Elnök csenget.) Kossuth Ferencz: Csodálom, hogy a t. túloldal ilyen jókedélyű, (Felkiáltások balfelöl: Czinikus ! Zaj. Elnök csenget.) mikor fizetni kell, a vig fizetés csakugyan ritkaság. (Ugy van! bal felől.) Hogy felvegyem beszédem fonalát, mi is részesek vagyunk abban az emlitettem nagy költekezésben, még pedig fél milliárdon túl is elkölt évenkint Ausztria és Magyarország a nagyhatalmi állás fentartása kedvéért, vagyis azért fegyverkezik, hogy ne használja fegyverét. (Igaz ! Ugy van ! a bal- és a szélsőbaloldahn.) (Az elnöki széket Berzeviczy Albert foglalja el.) Konstatálni kivánom, hogy meggyőződésem szerint Magyarországnak nincs szüksége a nagyhatalmi állásra. (Igaz ! Ugy van ! a bal- és a szélsőbaloldalon.) A nagyhatalmi állásra való törekvéssel veszélybe sodorhatják magukat a kisebb nemzetek, melyre Magyarországnak nincs semmi szüksége. A nagy háborúk a nagyhatalmak közti súrlódásokból szoktak származni, és nem én mondom, de hires mondás volt régebben az, hogy félő, nehogy Magyarország legyen az a máglya, a melyen elégetik, nem tudjuk, melyik kétfejű, vagy egyfejű sast, az orosz kétfejű sast-e vagy az osztrák kétfejű sast, vagy pedig a német eg}d:ejűt ? Az ország geográfiai helyzete azt hozza magával, hogy a nagy germán és szláv áramlatok közé van ékelve, a mely helyzet veszélyes ; ily körülmények között feltétlenül a legüdvösebb politika, a melyet követhetne, az volna, hogyha iparkodnék ugy rendezni az ügyeit, mint a hogy rendezte a kis Svájez, a mely Francziaország, Németország és Olaszország közé van elhelyezve és azért mindenki tiszteletben tartja, (Ugy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) integritását, területi épségét senki sem fenyegeti és nagy háborúkba senki által bele nem sodorható. (Ugy van! a bal- és a szélsóbahldahn. Mozgás a jobboldalon. Elnök csenget.) Nemcsak elvi szempontból óhajtja kivivni a függetlenségi párt a gazdasági önállóságot, mint az állami függetlenség első és fő korolláriumát, a mely gazdasági önállóságot a jelen helyzetben is. talán nem hosszú idő múlva, Id is vívhatunk, ha kellőleg összetartunk, (Ugy van ! a bal- és a szélsőbahldalon.) hanem közgazdasági okokból is. (Ralijuk ! Halljuk ! a, bal- és a szélsőbaloldalon.) Abban talán mindnyájan egyet fogunk érteni, hogy túlnyomóan mezőgazdasági országoknak a fculturállamisággal járó terheket elviselni nehéz. (Ugg van! a szélsóbahldahn.) Államháztartásunk költségei most már meghaladják a másfél milliárdot. A kulturállamoknak budgetja azzal a természettel bir, hogy automaticze növekszik. A mi költségvetésünk is növekszik automaticze és növekedését meggátolni nagy zavarok előidézése nélkül lehetetlen volna. Ezt a természetes növekedést legalább is évi 50 millióra tehetjük. Kérdem a t. háztól, van-e itt valaki, a ki azt hiszi, hogy 10 év múlva ez az ország 500 milliós költségszaporulatot el fog birni ? Más szóval, hogy 10 év múlva oly helyzetben lesz ez a földmivelő ország, hogy 2 milliárdos kötlségvetést el fog birni ? (Mozgás.) Mit jelent ez az évi 50 milliós költségemelkedés ? Ez azt jelenti, hogy az ország közvagy onosodásának évenkint I milliárddal kellene szaporodnia. Hiszi-e valaki, hogy ez a földmivelő ország oly gyorsan gazdagszik, hogy gazdagsága évenkint 1 milliárddal szaporodik és 10 év alatt 10 milliárddal fog gazdagsága szaporodni ? Ha van valaki, a ki ezt hiszi, én nem hiszem. Boldog a ki hiszi, talán ő gazdagszik, de az ország nem . Hock János: Boldogok az együgyűek! Kossuth Ferencz : T. ház ! Az én meggyőződésem az, hogy oly ország, (Mozgás. Elnök csenget.) a melynek rossz éghajlati viszonyai vannak, a melynek kevés tőkéje van, hogy mezőgazdaságát még intenzivebbül űzhesse, a melyben nem érvényesül az a nagy vagyonosodási tény, a mely Francziaországot gazdaggá tette, hogy a földbirtok igen nagy számú, kis kezekbe jusson, egyszóval, a hol minden összebeszélt azért, hogy ennek a szegény országnak a gazdagodását lassitsa, például még az a körülmény is, hogy minden folyóinknak, tehát természetes utainknak kelet felé kell folyni, a helyett, hogy megfordítva nyugat felé folynának (Mozgás jobbfelől. Halljuk ! a baloldalon.) holott a mi érdekünk, ezt követelné, — mondom — egy ilyen ország oly gyorsan nem vagyonosodhatik, hogy 10 év alatt 10 miliárddal legyen gazdagabbá. Meggyőződésem az, hogyha nem vigyázunk, az ország terhei növekedése alatt összeroskad. Eszembe jut Carey-nek, egy amerikai Írónak a mondása, a ki azt mondta, hogy az a földmivesország, a mely élelmiczikkeket visz ki, tulaj donkép a földjét viszi ki, és mikor a földjét többé kivinni nem biria, akkor az embereket viszi ki. Körülbelül ebbe a helyzetbe jutott már Magyarország. (Igaz! Ugy van! bal/elől.) A gazdasági fejlődés ilyen mérvben csakis az ipari téren érhető el, ipart pedig fejleszteni gazdasági önállóság