Képviselőházi napló, 1910. III. kötet • 1910. deczember 12–1911. január 16.

Ülésnapok - 1910-73

420 73. országos ülés 1911 január 11-én, szerdán. merülhet az az eset, hogy valaki el akarja fo­gadni pl. a bankaktát vagy az érmeszerződést, de a ki elfogadja az érmeszerződést, nem akarja elfogadni pl. a bankaktát. Ha most a harmad­szori olvasásnál, egyszerre tétetik fel az egész tör­vényjavaslat, — a minthogy a házszabályok értelmében ez igy van rendelve — nekem a sza­vazás egyszerűen lehetetlenné válik, mert én az egész törvényjavaslatot két rendelkezésében nem fogadom el, egy rendelkezését pedig esetleg el akarom fogadni. Nagyon sajnálom, hogy az a szerencsétlen inczidens itt felmerült, de, ne méltóztassék zokon venni — hosszú vita előtt áll a ház, legalább azt hiszem, — hozzuk tisztába e kérdéseket. Nekem az a meggyőződésem, hogy a képviselőháznak az általános vitát ma nem szabad és nem lehet más­sal megkezdenie, mint a bankszabadalom meg­hosszabbításáról szóló törvényjavaslat tárgya­lásával. Az érmeszerződést azonban előbb kell napi­rendre tűzni, mint a bankszabadalmat, mert filius ante patrem lesz ellenkezőleg t. képviselőház az egész vita, vagyis, hogy a bankszabadalom és bank­czikkekre vonatkozó határozatokat előbb hozzuk meg, mielőtt az érmeszerződés és az ezzel kon­gruens, illetőleg az azt feltételező rendelkezések törvényerőre emelkedtek volna, vagy megszavazva lennének. A 8. §-ban foglalt felhatalmazás még akkor is, ha nem volna külön törvényjavaslat alakjában előterjesztve, az én véleményem szerint és a tényállás szerint, előbb kell, hogy törvény alakjában biztosittassék és vita tárgyává tétessék, semmint maga a bankszabadalmi akta. Azért kérem én a ház t. elnökétől, kegyesked­jék bennünket felvilágosítani, hogy az általános és részletes vita és a harmadszori megszavazás tekintetében mi lesz a mélyen t. elnök urnak az eljárása és illetőleg miként akarja a házszabályokat erre a javaslatra alkalmazni, (Helyeslések a szélső­baloldalon.) Elnök: A képviselő urnak hozzám intézett kérdéseire a következőkkel válaszolok. A mi mindenekelőtt a napirendre való kitű­zését illeti, az tegnap házszabályszerűen történt, a mennyiben a minister ur által előterjesztett javaslatot a bizottság letárgyalta és a ház elé ter­jesztette, az elnöknek kötelessége volt a javaslatot mint egységes javaslatot, a ház elé terjeszteni. (Ugy van ! jobbfelől.) A mi a vitatkozás menetét illeti, megtörtént a legközelebbi múltban is, például a kálium­javaslatoknál és más javaslatoknál is, hogy a tár­gyak hasonlóságánál fogva összevonatott az általá­nos vita. így volt ez az adóreformjavaslatoknál és igy volt a vasúti pragmatikajavaslatoknál is, a jelen esetben azonban ez másként nem is lehet, mivel egy javaslatról van szó. Az általános vita­keretében természetes, hogy a szakaszokban fog­lalt kérdésekhez hozzászólhatnak a képviselő urak, de kritika tárgyává tehető a javaslat azon az ala­pon is, a melyet a képviselő ur a 8. §-ra hivatkozva most felemiitett, a midőn t. i. kifogásolja, az érme­szerződésnek ebbe való beillesztését. Hogy az érrneszerződés hiányait az általános vita keretében is kifejteni lehet, ez természetes, s ez az elnök részé­ről való félreértésekre okul nem szolgálhat, mert hisz az érmeszerződés megujitására vonatkozó 8. §. felhatalmazást tartalmazván, az ehhez való hozzászólásban senki sem fogja korlátozhatni a képviselő urakat. A mi a részletes tárgyalást illeti, ez szakaszon­kint történik. A képviselő uraknak joguk van inditványt vagy elleninditványt tenni az egyes szakaszoknál és egyenkint fog a ház ezekről hatá­rozhatni, igy tehát a 8. §-näl is, a mely az érme­szerződés megujitására vonatkozó felhatalmazást tartalmazza, misem áll útjában annak, hogy ennél a szakasznál az érmeszerződésre vonatkozó észre­vételeit és indítványait a képviselő ur külön is megtehesse. A t. ház bölcsessége a szavazatok többségével fog határozni az iránt, (Derültség és zaj balfelől és felkiáltások : Bölcsesség-e, vagy több­sége % Zaj.) vájjon elfogadja-e ezen indítványo­kat vagy nem. A mi pedig a harmadszori olvasás menetét illeti — mert az, hogy az egyik szakaszt elfogadja a ház, a másikat nem fogadja el, ez nemcsak ennél a javaslatnál, de esetleg más javaslatoknál is elő­állhat — a harmadik olvasás alkalmával ugy sem történhetik más, mint annak megállapítása, hogy vájjon a ház által általánosságban és részételben elfogadott, tehát esetleg már módosított javaslat stiláris tekintetben megfelel-e a törvényjavaslat általános és részletes tárgyalása alkalmával hozott határozatoknak. Azt hiszem, hogy ez iránt semmi­féle félreértés sem foroghat fenn. A képviselő ur a tárgyalás vezetésére nézve felvetett egy konkrét kérdést, a mely arra vonat­kozik, hogy megismétlődhetik-e az V. fejezet 8. §-ánál, a mely az érmeszerződésre vonatkozó intézkedést tartalmazza, az általános vita ? Erre válaszom az, hogy ez a szakasz a bankjavaslattal kapcsolatosan épen olyan részletes vita tárg3?ává tehető, mint bármely másik szakasz. Természe­tes, hogy az első szakasznál a 8. §-ról szó nem lehet és megfordítva sem. (Élénk helyeslés jobb­felől.) A részletes tárgyalásról lévén szó, minden szakasznál a vita csak e szakasz tartalmára vo­natkozhatik. (Igaz! TJgy van! jobbfelöl.) Polónyi Géza: T. képviselőház! A t. kor­mánytól és a t. elnök úrtól egy pontra nézve nem kaptam felvilágosítást. Ne vegyék rossz néven, hogy ezt ismét felemlítem, de fontos a dolog. Ha ugyanis az érmeszerződésre vonatkozó felhatal­mazás nem tárgyaltatik legalább részletekben előbb, mint a bankakta, akkor a bankaktát lehe­tetlen tárgyalni, mert a bankaktában az érme­szerződésre támaszkodó rendelkezések vannak ; tehát az érmeszerződést előbb kell megalkotni. Méltóztassék tehát talán megállapodásra jutni a kormánynyal, hogy legalább a részletes vitánál az ' érmeszerződésre vonatkozó rendelkezéseket tűzzék

Next

/
Thumbnails
Contents