Képviselőházi napló, 1910. III. kötet • 1910. deczember 12–1911. január 16.

Ülésnapok - 1910-72

10G 72. országos ülés 1911 január 10-én, kedden. nek alávetve, a mely elmek mindenki más alá van vetve; ezt senki innen ki nem olvashatja, (Ugy van ! a jobboldalon.) De tovább megyek. Az első czikk mondja ki az elvet, azt az elvet t. i., hogy a szerződés a kölcsönös legtöbb kedvezmény alapján épül fel. Engedelmet kérek, ezt senki sem fogja ugy magyarázni, hogy ebből aztán az következik, hogy idegen nemzetbeliek jobb elbánásban részesülnek, mint a hazaiak. Ha tehát a hazaiak akkor, ha nem laknak az országban, magasabb adót fizetnek, ebből a legtöbb kedvezményi szerződésből ugyan senki sem fogja kiolvashatni azt, hogy ez idegen nemzetbéliekre szintén nem állana ugy. Hiszen akkor ez nem legtöbb kedvezmény volna, hanem kivételes kedvezmény idegen állambelieknek. Széll Kálmán: Világos! (Ugy van! jobbról.) Hieronymi Károly kereskedelemügyi minister: Miután felszólaltam, kötelességemnek tartom a t. ház figyelmét felhívni arra, hogy mindaz, a mi itt birtokszerzésről mondatik, csak fizikai személyekre vonatkozik; ellenben az, a mi igenis komplikácziókra és kellemetlenségekre adhat okot, egyenesen ki van véve, mert ugyancsak a harmadik lapon az utolsó bekezdésben az van, hogy (olvassa) : >>az egyik szerződő fél területén levő alapítványok, testületek, egyesületek és általában jogi személyek a negyedik bekezdésben levő határozmányokba foglalt fentartással ki vannak zárva abból a jogosítványból, hogy a másik fél területén akár ingyen, akár ellenszolgáltatással ingatlan területeket szerezhessenek* — és ezen van a súlypont. Azt hiszem, nem volna helyes, ha e bekezdésnek, a melyet bátor voltam egész kiterjedésében elolvasni, különös fontosságát a Balkán-álla mokkái szemben mi itt kiszineznők. Azt hiszem, eleget mondtam azzal, ha a paragrafusra rámutattam. Az én konklúzióm tehát az, hogy a mennyiben a t. képviselő ur ebből az egész második ezikknek a szerkezetéből azt akarja kiolvasni. . . Polónyi Géza : Nem akarja, csak felvilágosítást kértem! (Ellenmondás a jobboldalon.) Hieronymi Károly kereskedelemügyi minister: . . . mert benne nincs, (Derültség a jobboldalon.) azt akarja kiolvasni, (Halljuk! Halljuk! a jobboldalon.) hogy az illetékek és közszolgáltatások mások, mint a forgalomra, kereskedésre és üzletre vonatkozólag, ez téves értelmezés, és mindazok a következtetések, a melyeket levont abból, hogy e szerződés ellentétbe jönne más hazai törvényekkel, mondom, e következtetések, kifogások, feltételezések teljesen alaptalanok. Ezért kérem e czikk változatlan elfogadását. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Polónyi Géza: T. képviselőház! Szavaim értelmének helyreállítása czimén kérek szót. Jeleztem már, hogy ha félreértésre okot adtam, vagy adhat a törvény, abban nem én vagyok a hibás. (Mozgás.) Kérem, méltóztassék elolvasni a szöveget. Köszönettel veszem a felvilágosítást, a melyet kaptam, (Mozgás.) de méltóztassék e szakaszt jól elolvasni. Először felsorolja, hogy »ingatlant szerezhetnek« ; azután ugyanott azt mondja: kereskedést stb. üzhetnek«, és »mindezt a nélkül«; a »mindezt<< szó tehát az egész szakaszra vonatkozik, vagy legalább vonatkozhatik. (Mozgás a jobboldalon.) Gr. Apponyi Albert: A törvénynek világosnak kell lennie ! Polónyi Géza : A felvilágosítás után, ha a kormány így érti, csak köszönettel tartozom, (Mozgás a jobboldalon.) de méltóztassék megengedni, hogy az ily szövegezés mellett kétségtelenül félreértésekre adhatott volna okot és jogot a czikk. E felvilágosítás után talán eloszlik a kétség, de jövőre méltóztassék, ugy, mint az eddigi törvényekben van, az iparra vonatkozó dolgokat külön szövegezni, és nem együtt felvenni az ingatlanszerzésre vonatkozó rendelkezésekkel, és akkor e félreértések nem fognak előfordulni. (Mozgás.) Rosenberg Gyula: T. ház ! (Zaj a jobboldalon. Felkiáltások: Szavazzunk !) Elnök: Csendet kérek! (Halljuk! jobbfelöl.) Csendet kérek! Még nem zártam be a vitát. (Halljuk !) Miután szólni senkisem kíván, a vitát bezárom. Határozathozatal előtt az előadó urat illeti a szó ! Rosenberg Gyula előadó: Igen röviden kívánom jelezni, hogy Polónyi Géza t. képviselő urnak mennyire nincs igaza, a mikor e szóra : »mindezt« fekteti a súlyt. Kitűnik ez legjobban abból, ha elolvassa az ember egyszerűen az egész paragrafust. A paragrafus két mondatot tartalmaz. Az első mondatban az van, hogy »birtokot szerezhetnek* és erre azt mondja e mondat befejezéseként, szankcziójaként: »még pedig mindezt az illető ország hatóságainak külön engedélye vagy jóváhagyása nélkük. Ez ennek a szankcziója. Azután következik a második rész, a hol arról beszél, hogy »kereskedést űzhetnek* és azt mondja : »mindezt«, tehát kereskedést űzhetnek, »a nélkül, hogy más adóval terheltetnének, mint azokkal, a miket a nemzetbeliek fizetnek«. A »mindez« benne van az első mondatban, ott a szankcziója, hogy nem kell külön engedélyt kérni birtokszerzésre ; a másodikban pedig, hogy a. kereskedésüzésnél nem kell külön adót, más adót fizetni, mint a nemzetbeliek. (Zaj.) Fráter Lóránt: Jó volt megmagyarázni! Rosenberg Gyula eló'adó : Ezt akartam; egészen világos. Helyes, ha kifogást tettek, de azt hiszem, sikerült megmagyaráznom, hogy a paragrafus rendelkezése ebben a tekintetben világos, és félreértésre alkalmat nem adhat. Ha már felszólaltam, még egy rövid megjegyzést legyen szabad tennem. Csak arra akarok kitérni, hogy a t. képviselő ur kifogásolta tegnapi felszólalásomat és azt mondta, hogy tévedtem és hogy én azt akartam volna állítani, mint hogy ha identikus volna a szerződés azzal a szerződéssel, a melyet Kossuth Ferencz igen t. képviselő ur az ő aláírásával terjesztett be. En ezt nem mond-