Képviselőházi napló, 1910. III. kötet • 1910. deczember 12–1911. január 16.

Ülésnapok - 1910-57

deczember 12-én, hétfőn. 27 57. országos ülés 1910 tént meg; én csak a történelmi tényeket akarom regisztrálni. Meg kell azonban állapítani azt is, hogy ugyanakkor, midőn a t. pénzügyminister ur felhozta a házban, hogy ez a paktum itt elő lett terjesztve, ugyanakkor meg lett állapítva az a kétségtelen tény, hogy — és ezt hallgassák meg türelemmel, mert önök is hasznát vehetik — ... (Halljuk ! Halljuk ! jobbfelől.) Farkas Zoltán : Halljuk a tanítást! Jó útra akar vezérelni' Polónyi Géza : . . . akkor igenis ö felségének kifejezett beleegyezésével csak ugy vállalkoztak azok a férfiak a kormányzatra, hogy világosan kiköttetett az ujonczlétszám felemelésére vonatkozólag fakultative megállapított kötelezettség: ha ez azou kormány idejében merülne fel, az csak ugy lesz tárgyalható, ha egyidejűleg és egyúttal a nemzeti követelésekre vonatkozó jogai a nemzetnek respektáltatnak és elintéztetnek. (Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) Ugyancsak programmpontja volt ennek a megállapodásnak az általános választójog alapján való törvénynek megalkotása, mert ennek a kormányalakításnak egyik feltétele volt, hogy a kormány tagjai azokból alakulnak, a kik az általános választói jog hivei. Méltóztassanak megengedni, én ezt határozottan programmnak tekinthetem és miután az volt annak a koaliczionális kormánynak egyik legfőbb törekvése, hogy ezt az általános választói jog elvén alakuló reformot megalkotván, a házat feloszlatja és a nemzetet uj ítéletre szólítja fel. . . (Felkiáltások jobbfelől: De nem csinálták meg !) De erről már nem a paktum tehet, hanem azok, a kik nem csinálták meg. (Ugy van ! jobbjelöl.) Bocsánatot kérek, én most csak regisztrálni akarok. Feltétlenül bizonyos az is, — és ezt Kossuth Ferencz a képviselőház és az ország színe előtt ismételten konstatálta — hogy ö felsége beleegyezésével a függetlenségi és 48-as párti ministerek a leghatározottabban fentartották maguknak, hogy minden tekintetben elveik fentartásával és azokból semmit fel nem adva, (Zaj és mozgás jobbfelől.) vállalkoznak a kormányzásra. Elég az ahhoz t. képviselőház, hogy ez történeti tény, A történetíró számára ezt az emléket igen becsesnek fogom tartani, t. képviselőház, kérem ne kívánják ezt kisebbíteni. A történetíró számára az mindig becses emlék fog maradni, hogy Kossuth Ferencznek, Kossuth Lajos fiának, Ö felsége I. Ferencz József uralkodása alatt adatott meg a jog arra, hogy a nemzet függetlenségébe vetett hitének, reménységének tanait azokról a helyekről hirdethesse, a melyeket ő felsége bizalmából tölt be. Ne vegyék rossz néven, ha én ezt, a történelem számára nagyon becses emléknek fogom tekinteni és ne tekintsék önök azt kisebbnek, mint a milyen becses az a történelem számára. Már most, t. képviselőház, be is fejezem beszédemet azzal, hogy a t. pénzügyminister ur azt is a szemünkre vetette, hogy ők 67-esek voltak akkor is, a mikor nem voltak hatalmon, s ebből a konkluzum ugyebár ez lett volna, hogy mi 48-asok voltunk addig, a mig hatalomra nem jutottunk és 67-esek lettünk . . . (Felkiáltások a jobboldalon : Természetes ! Ugy van !) Eilnök (csenget) : Csendet kérek, t. képviselőház ! Polónyi Géza : Bocsánatot kérek, ez sohasem következett be. Hogy a t. pénzügyminister ur, és talán többen a t. többség tagjai közül, 67-esek voltak akkor is, a mikor hatalmon nem voltak, azt én elhiszem ; de hogy ennek a megnyilatkozását másutt, mint a nemzeti társaskör vezeklésében nem láttuk, az tény. (Derültség és mozgás a jobboldalon.) Ellenben Kossuth Ferencz és társai azokról a padokról és épen akkor, midőn kormányon voltak, hirdethették és hirdették elvi meggyőződésük szeplőtelenségét és tisztaságát és hirdették, hogy hisznek és remélnek Magyarország függetlenségében és önállóságában. Ezt a különbséget kettőnk között szívesen elfogadom. (Félkiáltások a jobboldalon: Van más is!) De t. képviselőház, méltóztassanak nekem megengedni, hogy most csak annyit mondjak, hogy az igen t. pénzügyminister urnak nincsen szüksége arra, hogy tárgyi érveinek tárházán kívül erkölcstelenséggel vádolja azokat a férfiakat, a kik hazafias meggyőződésükben a nemzet számára, legalább azt hiszik, tisztességes és becsületes munkát végeztek. (Helyeslés a szélsőbaloldal m.) EJnÖk : Szólásra senki sincsen feljegyezve. Ha szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. Következik a szavazás. Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a törvényjavaslat czimét elfogadni, igen vagy nem '! (Igen !) A képviselőház elfogadja a törvényjavaslat czimét. Következik az 1. §. Vermes Zojíán jegyző (olvassa az 1. §-t). EJ nők: Polónyi Géza képviselő urat illeti a szó. Polónyi Géza: T. képviselőház! En szívesen beszélek ma is, de nem akarom a t. házat hosszasabban fárasztani. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon és baloldalon: Holnap! Felkiáltások jobbfelől : Ma! Ma!) T. képviselőház ! Előre kell jeleznem, hogy habár abszolúte nem szándékom a képviselőház idejét feleslegesen igénybe venni, de egy ilyen komoly témánál egy kissé tovább akarok beszélni ; méltóztassék tehát megengedni, hogy beszédemet holnap mondhassam el. (Felkiáltások a jobboldalon : Ma! Ma! Zaj.) Már háromnegyedkettő van! (Felkiáltások a szélsőbaloldalon : Holnap ! Háromnegyedkettő van! Zaj. Halljuk! jobbról.) EJ nők: Kérem, méltóztassék beszélni; még háromnegyedkettő nem lévén, a képviselő urnak nincs is joga ezen kérését előterjeszteni. A képviselő ur fel lett szólitva ; tessék beszédét megkezdeni. (Halljuk I Halljuk! jobbfelől. Zaj a baloldalon.) Polónyi Géza: Nagyon szívesen, csak tessék aztán meghallgatni. (Halljuk! Halljuk! jobbfelől.) 4*