Képviselőházi napló, 1910. III. kötet • 1910. deczember 12–1911. január 16.
Ülésnapok - 1910-65
226 65. országos ülés 1910 deczember 21-én, szerdán. Ha ez a titkos szerződés, tegyük fel, közjogi szempontból kifogásolandó lenne is, még ez esetben is egy nagy enyhítő körülmény a mi számunkra kétségtelenül fenfoxog. és ez a nagy enyhítő körülmény az, hogy az a titkos szerződés a magyar mezőgazdasági érdekeket az egész vonalon megvédelmezte, (Igaz! Ugy van! Helyeslés a baloldalon.) mert ha nem védelmezte volna meg, t. képviselőház, akkor —• a hogy én az ausztriai viszonyokat ismerem — ez a szerződés már régen nem lenne titkos. Kun Béla : Csupa ildomosságból! Mezőssy Béla: A vám- és kereskedelmi tárgyalásoknál épen ugy megy az eljárás, mint egy hadjáratnál, mint egy ütközetnél. Barta Ödön : Mint a lóvásárnál! Az a kérdés, ki van becsapva ! Mezőssy Béla: Sok esetben ugy is. (Derültség balfelól. Halljuk ! Halljuk !) Ennél az egy esetnél biztosithatom t. barátomat, hogy ámbár becsapási szándék részünkről soha fenn nem forgott, a magyar mezőgazdaság érdekeit megvédelmeznünk mégis sikerült; és erre eklatánsabb bizonyítékot nem kell felhoznom, mint azt a kíméletlen és folytonos támadást, a melyet ezen szerződéssel szemben épen osztrák részről intéznek. Es ha azt mondja a ministerelnök ur a főrendiházban, hogy neki ez a szerződés kellemetlen, ámbár másik mondatában megint igyekszik egy olyan angolnaszerű moduláczióban (Derültség a baloldalon. Mozgás jobbfelől.) hozzáfűzni ehhez azt, hogy igyekezni fog daczára annak, hogy kellemetlen, annak határai között mozogni: hát akkor ennek a titkos szerződésnek egy igen hatalmas és a magyar kormány szempontjából megbecsülhetetlen értéke lehetne, ha t. i. élni akarna vele a t. kormány. Azt mondhatná a t. minister ur és az egész kormány, hogy azon a minimumon túl, a mely minimum mellett egy kormány a politikai válságok összes küzdelmei között is megállt, azon a minimumon túl nem mehet egy lépéssel sem az a kormány, a melynek háta mögött egy óriási nagy többség hatalma jelentkezik. (Igaz! Ugy van! a baloldalon.) És ilyen eszközzel, ilyen fegyverekkel lehet vám- és kereskedelempolitikai esatát nyerni, de ha a kormány ezeket igénybe venni nem fogja, tartok tőle, — legyek rósz próféta — hogy a magyar mezőgazdaság érdekei nem fognak számbavétetni azokon a helyeken, a hol számbavétetniök kötelesség lenne. Hiszen 1917-re már nem is olyan messzi idő : a kormánynak már most meg kell tenni az előmunkálatokat a jövő vám- és kereskedelempolitikai berendezésére. Ebben a tekintetben gróf Serényi Béla t. földmivelósügyi minister ur a keleti kereskedelmi szerződéseknek a fontosságát velünk szemben azzal volt szíves megindokolni, hogy ez az első lépés, a mely az önáüó vámterület felállithatását esetleg megkönnyítheti. Azt nem mondta, hogy meg akarja csinálni, (Derültség balfelól.) de hozzánk mint egy érvet adresszálta ezt, hogy nekünk nincs jogunk ezt eüenezni, mert hiszen ez az önálló vámterület állapota szempontjából kívánatos. Tlyen nagy közjogi érvekkel ne méltóztassék előhozakodni. Gr. Serényi Béla földmivelésügyi minister: Ez nem közjogi, ez közgazdasági érv! Mezőssy Béla: Hát közgazdasági! Hiszen látjuk, hogy a t. pénzügyminister ur igy hónapokon, csaknem egy éven keresztül mint egy commis voyageur házalt az önálló jegybank előkészítésének formulájával. (Élénk tetszés és helyeslés balfelől.) Kun Bé!a : Rendezni akarta az önálló bankot! Mezőssy Béla: río hiszen, köszönjük szépen, ezt az önálló jegybankot ugyan előkészítette! Láttuk, t. képviselőház, hogy a ministerelnök ur az egész választási kampány alatt a készfizetések rendezésének gondolatával, mint valami csábos ködképpel ejtette tévedésbe a magyar közvéleményt. Ezt is nagyon köszönjük. A magyar kormány a készfizetések tényleges felvételét de nagyon biztosította. Körülbelül ilyen ködkép az is, mit a t. minister ur előttünk megcsillogtatni kegyes volt. Ezek a biztatások arról a helyről.fa magyar közvélemény előtt értéküket már elvesztették. (Igaz! Ugy van ! balfelól. Felkiállások : Formularendszer !) Mi bizunk az önálló vámterület hóditó erejében ; de hogy ez a hóditó erő ezt a többséget és ezt a házat illette volna meg, ezt velünk senki elhitetni nem fogja. (Ugy van ' balfelől.) Elősoroltam aggodalmaimat, t. ház, igyekeztem tárgyilagos lenni. (Elénk derültség jobbfelől. Ugy van ! Ugy van ! balfelól.) Ha nem sikerült. . . Sándor Pál: Majd mi is leszünk olyan tárgyilagosak ! Kelemen Samu : Az elmésség nincs ellentétben a tárgyilagossággal! Mezőssy Béla : ... ha nem sikerült, kívánom, hogy majd nálamnál Sándor Pál t. barátom sokkal tárgyilagosabban beszéljen. (Derültség.) Zboray Miklós : Azt hiszem, neki sem fog sikerülni.! (Elénk derültség.) Mezőssy Béla: De, minden szenvedélytől menten, mégis egy nyilatkozattal kell, hogy befejezzem felszólalásomat (Halljuk ! Halljuk !) és ez az, hogyha a magyar kormány az osztrák kormánynak napról-napra mindinkább túlkövetelő magatartásával szemben ilyen, semmivel sem indokolt engedékenységet követ, akkor nekünk elengedhetetlen kötelességünk ezzel a kormánynyal szemben pártkülönbség nélkül igyekezni sorompóba szállani, (Igaz ! Ugy van! Élénk helyeslés balfelól.) mert attól tartunk, hogyha ezt meg nem tesszük, akkor ez az ország közgazdasági érdekeinek súlyos vereségével fog végződni. (Igaz ! Ugy van !) A javaslatot különben elfogadom. (Hosszas, élénk tetszés, helyeslés és éljenzés balfelől. A szónokot számosan üdvözlik.) Elnök: Az ülést tíz perezre felfüggesztem.