Képviselőházi napló, 1910. III. kötet • 1910. deczember 12–1911. január 16.

Ülésnapok - 1910-64

200 6í. országos ülés 1910 deczemher 20-án, kedden. Egy nagy központi tenyész- és haszonáUatvásárra, a melyet a földmivelésügyi minister ur most Budapest területén életbeléptetni kivan, okvetlenül szükség van ; itt aukcziókat kell tartani, kiállitásokat rendezni, a speczializmus igényeihez mérten vásárokat tartani, a melyekre fölhajtassék p. o. egypár száz tehén, hogy a ki venni akar, válogathasson. Ez volna a második emeltyűje az állattenyésztés fej lődésének. Az állattenyésztés harmadik lényeges emeltyűje volna a mi Kárpáthegységünk. Minden más országban, a hol hegyi régiók vannak, ott van a tulaj donképeni tenyésztés fészke. A sik és a dombvidék onnan vásárolja az ő haszonállatszükségletét, tenyészteni főleg csak a hegyekben tenyésztenek. Megengedem, hogy a hegyvidék lakossága műveltség tekintetében a többitől elmaradt, egyszerűbb emberek, de mindenesetre edzettebbek, egészségesek és jólétben élők, noha onnan kerül ki a legnagyobb rekruta-kontingens, azonban nem ugy van nálunk, noha a hegyvidéknek ehhez megvan minden kelléke, predesztinálva van arra, hogy Magyarországon az állattenyésztésnek fészek legyen, de sajnos a Kárpátokon minden inkább van csak állattenyésztés nincsen ; van nyomorúság, elsatnyult a nép, a mely nemcsak buta, de szegény és nyomorult is. (Zaj és fölkiáltások a haloldalon : Galicziai bevándoroltai, !) Az állattenyésztés az egyedüli eszköz arra, hogy a hegyvidéken jólétet teremtsünk. Egy hang (a. baloldalon.) : Kazárok helyett állatokat! Sándor Pál : Milyen jó eszme ! Milyen szellem ! (Zaj. Elnök csenget.) Pirkner János : Ezer esztendeje vagyunk ez országban és még mindig nem sikerült annak minden részét birtokba venni. 1,600.000 kat. hold havas az, a mely a mi Kárpáthegyünk lánczolatán végigvonul, , a mely terület csak 200.000 katasztrális holddal kevesebb, mint Svájcz összes havasai, a mikből egész Svájcz él és gazdagszik, a m'-ly kétharmad részét teszi azon havasoknak, a melyek Ausztria alpesi tartományainak egyedüli tápláló erejét képezik. De ez az 1,600.000 katasztrális hold Magyarországnak nemcsak közgazdasági életében hanem az állattenyésztésében sem numerái semmit. Tehát oly további törvényhozási intézkedésre van szükség, a mely a havasi és hegyi gazdálkodás szabályozását magában foglalja, hogy ott rend teremtessék, hogy azok a nyomorult emberek, a kikről a napokban hangzott el itten interpelláczió, egy jobb jövő felé vezethetők legyenek. (Helyeslés.) Az nem nehéz t. ház. Ennek a hegyvidéknek nyomora ugyanis onnan ered, hogy eltérőleg más országoktól, a mezőgazdasági kultúra a síkságról vonult a hegyek közé, azok a szegény emberek épen ugy gabonát ós kukoriczát akarnak termelni, mint akár a Tiszaháton, holott akkor van a legtöbb magjuk, a mikor a magot elhintik és a mikor aratnak, nem kapnak annyit, hogy izomerejük és fáradtságuk is meglegyen fizetve. Igazán vétek, hogy ezeket a földeket szántják, holott ottan csak takarmányt kellene termelni és akkor jólétben élhetnének valamennyien. (Élénk helyeslés a jobbés a baloldalon.) f • Egy gyár felállítása, kosárfonás, gyógyfüvek gyűjtése és más hasonló dolgok időről-időre bizonyos fellendülést tudnak előidézni, de élni és prosperálni ez a nép csak az állattenyésztésből és a tejgazdaságból képes. Ez tehát egy további feladat, a melylyel ezen a népen segíteni és az állattenyésztést fellendíteni lehet. Ha ezeket a feladatokat megoldottuk és mondhatom, nem kerül sok időbe és pénzbe e megoldás, csak jóakaratba, akkor érvényesülni fog az, a mit egy Németország közgazdasági életében igen nagy szerepet játszott hires közgazdasági író, Petersen mondott, a mikor magyarországi tanulmányútjáról ugy nyilatkozott, hogy Magyarország földje sokkal gazdagabb, mint a milyennek birtokosai ismerik, ennélfogva utóbbiak távolról sem oly tehetősek mint a milyennek tényleg lehetnének. Később találkoztam Petersennel és megkérdeztem, mit ért ezen nyilatkozata alatt ? Azt mondotta, hogy Magyarországon a mezőgazdaságot fejleszteni, a közjólétet biztosítani és ezt az országot igazán ugyanolyan kincses házává teimi EurójDának állattenyésztési termékekben, mint a milyen volt annak idején gabonában, csak egy helyesen végrehajtott állattenyésztési politikával lehet. Magyarország oly mértékben fog fejlődni, annyiban fog gazdagodni, a mennyiben sikerülend sulyegységben a gabonánál értékesebb mezőgazdasági termékeket előállítani. A törvényjavaslatot elfogadom. (Hosszantartó zajos éljenzés és taps a jobb- és a baloldalon. A szónokot számosan üdvözlik.) Elnök : Az ülést öt perezre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök: Az ülést újból megnyitom. Következik ? Nyegre László jegyző: Darányi Ignácz! Darányi Ignácz: T. ház! Mindenekelőtt kötelességemnek tartom, hogy őszinte elismerésemnek adjak kifejezést azon tartalmas beszéd felett, a melyet t. képviselőtársam Pirkner János az imént tartott. (Helyeslés.) Ez a beszéd tanúságot tesz arról, hogy ő milyen kiváló munkatársam volt nekem annyi éven át. Igen tartalmas felszólalásokat hallottunk és mondhatom bizonyos fokig learatták előttem a mezőt, Pajzs Gyula és Haller István t. képviselő uraktól, a kiknek keresk. politikai nézetei nagyban és egészben az én nézeteimmel megegyeznek. De különösen ki kell emelnem gróf Károlyi Mihály t. barátom felszólalását, a melylyel minden tekintetben azonosítom magamat. (Helyeslés balfelöl.) Azonosítom magamat abban a tekintetben is, hogy én is a békét és a békés megoldást keresem társadalmunk különböző faktorai között. (Helyeslés a középen.) De természetesen béke alatt becsületes békét