Képviselőházi napló, 1910. III. kötet • 1910. deczember 12–1911. január 16.
Ülésnapok - 1910-63
63. országos ülés 1910 az tudja, hogy ott valósággal siralmasak a viszonyok. Ezen csak ugy lehet segíteni, ha az ember a népet megtanít] a, továbbá kellő segélyt ad neki apaállatok tartására. Ezt a tapasztalatot tettem a múltban és e szerint fogok cselekedni a jövőben is. (Helyeslés.) Az argentínai husbehozatalra nézve nem fogok ujat mondani ; csak annyit mondhatok, a mennyit a t. kereskedelemügyi minister ur is mondott a pénzügyi bizottságban, hogy mi kétezer tonna ilyen hus behozatalához hozzájárultunk, állategészségügyi szempontból azonban elvi álláspontunkat érintetlenül fentartottuk és ahhoz legszigorúbban ragaszkodunk. Legyen szabad erre vonatkozólag az én észleleteimet, észrevételeimet és tapasztalataimat is elmondanom. (Halljuk ! Halljuk I) T. ház ! Az argentínai húsról sokat beszélnek; de a kérdést nagyon kevés ember ismeri. Én annyi fáradságot vettem magamnak és a nyár folyamán kiutaztam Londonba, voltam a Smithfield-en, voltam a Victoria-dockban és oda tiz napon át minden délelőtt elmentem és tanulmányoztam a dolgot. Azután elmentem Parisba és ott beszéltem olyan emberekkel, a kik igen sokat voltak Argentínában, és különösen a franczia földmivelésügyi ministerium vezetőjével — a minister maga beteg volt — értekeztem sokat és tőle igen értékes informácziókat nyertem. Ez a kérdés, nézetem szerint, nagyon fel van fújva. Semmiképen sem tartom lehetőnek, hogy az argentínai hus behozatalának a kontinensen nagy propagandát lehessen csinálni. Ezt Angliában és a kikötővárosokban fogyasztják, de Európa belsejében aligha fog magának oly fogyasztási piaczokat meghódíthatni, a melyek a beltermelésre nézve veszedelmessé tennék. Megmondom miért ? Rámutattam arra, hogy Budapestnek és Bécsnek igen konzervatív lakossága van, a mely igen nagy mértékben fogyasztja a marhahúst. Nálunk is, Bécsben is az emberek azért veszik a húst, hogy levest is kapjanak belőle. Mondom, a bécsi publikum is, a budapesti publikum is nagyon konzervatív: az argentínai húsból azonban levest sohasem fog kapni, mert az a hus fagyasztott állapotban érkezik ; abból az albuminrészek kifagytak és igy az főzésre alkalmatlanná vált. Különben én Londonban időzésem alkalmával azt tapasztaltam, hogy ott az az egyszerűbb ember nem marhahusievest fogyaszt, hanem a Liebig-, Maggi-féle stb. kivonatból készült leveseket. Ez az egyik szempont. A másik és főszempont pedig az, hogy midőn Londonba érkezik a hajó Argentínából és mikor a daru kiszedi a húst, azt beteszik ott a Victoria-dockba, a hol több millió métermázsa hus számára alkalmas fagyasztóhelyiségek állnak rendelkezésre és az addig marad ott raktáron, a mig egyenesen a fogyasztópiaczra nem kerülhet. De nálunk, a hol az a hus előbb Triesztből vagy Eiuméből felszállítandó deczember 19-én, hétfőn. 187 Budapestre, akárhogy teszik azt a jég közé, az a jégben való utaztatás annyi pénzbe kerül, hogy idővel nem fogja magát kifizetni. (ügy van!) Különben is a húsárak tényleg csökkenőben vannak. Hiszen megnéztem a mai vásári árakat. Október végén kulminált a hus drágasága és mint minden nemzetgazdasági kórtünet, ugy ez is önmagát korrigálja, mert most már azok az árak lemenő skálát követnek. (Mozgás balfelől.) Olcsóbb marhát is vágnak a mészárosok, tehát olcsóbb marhahúst is fognak adhatni. Minthogy tehát lemenő tendencziát észlelhetünk, lehetetlenné válik az, hogy ebből a jelenségből nagyobb fogyasztási veszély képződjék. Azt hiszem tehát, hogy az én álláspontom ós az egész kormány álláspontja helyes volt akkor, midőn a husdrágaság szempontjából mitigálólag hatottunk ugy az egyik, mint a másik termelési faktorra. Én ezt az országot nem tartom elég erősnek (Halljuk ! Halljuk !) és nem tartom sem az egyik, sem a másik termelő faktort elég gazdagnak arra, hogy mi egymásnak háborút üzenhessünk. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Meg kell egymással élnünk békességben ós épen azért én akkor, midőn a ministeri széket elfoglaltam, erős szándékomul tűztem ki, hogy azokat a bizonyos ellentéteket, a melyeket talán mesterségesen is szítanak csak azért, hogy tán egy ujságczikket megfelelően applikálhassanak itt vagy ott, megszüntessem ; azokat ellensúlyozni és envhiteni akarom. (Mozgás jobbfelől.) Hiszen politikailag lehetünk ellenfelek és másképen érezhetünk és gondolkozhatunk, de gazdasági kérdésekben, a melyek az ország vitális érdekeit és anyagi megerősödését érintik, az a fő, hogy egyetértsünk. (Általános élénk helyeslés.) Csak igy fogjuk azon igényeket, a melyeket a XX. század fejlődése és fokozott életviszonyai diktálnak, teljesen kielégíthetni. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) A mennyiben nyilatkozatom megnyugtatta a t. házat. . . Polónyi Géza : Eognak-e még több argentínai húst behozatni, az a kérdés. Gr. Serényi Béla földmivelésügyi minister: Kétezer tonna behozatalához adtunk hozzájárulást. Polónyi Géza: De adnak-e ezen túlmenő mennyiséget is ? (Mozgás. Halljuk! Halljuk!) Gr. Serényi Béla földmivelésügyi minister; Ennyihez adtunk hozzájárulásunkat; további hozzájárulást nem adtunk. (Helyeslés.) Polónyi Géza : Hogy nem adnak-e a jövőben. az a kérdés ! Gr. Serényi Béla földmivelésügyi minister: Hogy mi lesz a jövőben, azért nem felelek. Polónyi Géza : Pedig erről van szó ! (Mozgás Halljuk.') Gr. Serényi Béla földmivelésügyi minister: A szerb szerződés elfogadása egy bizonyos presztízs kérdése. (Elénk helyeslés a jobboldalon.) Ezt a kérdést másképen kell kezelni, mint egy belügyi kérdést. A szerbek már elfogadták, s az 24*
