Képviselőházi napló, 1910. III. kötet • 1910. deczember 12–1911. január 16.
Ülésnapok - 1910-63
176 63. országos ülés 1910 nem fogja, hanem ma azt a mennyiséget, a melyet kihasználhat, remélhetőleg, sőt egész bizonyosan felhizlalt állatokra fogja kihasználni. így ez a husmennyiség, a mely kontingentálva van, tulaj donképen sokkal nagyobb, mint a mit ő exportálni lenne képes akkor, ha élőállatot hozhatna be. De különben is, t. ház, véleményem szerint sokkal olcsóbban kerülhet az a hus Budapestre, mint az az élőállat, mert azt az élőállatot, akármilyen kondiczióban van, terheli minden költség, a soványt ép ugy, mint a kövér állatot; egyformán terheli a szállítás, az ellátás, a közvetítés, a vágóhíd, az illeték, a fogyasztási adó, s a jó ég tudja még, mi mindenféle czirnen szedett illeték, és mi mindenféle czirnen esedékes teher. A.z élőállatról pedig tudjuk, hogy csaknem felerésze, körülbelül 48, vagy 45%-a olyan, a mely a húsfogyasztás szempontjából teljesen értéktelen. Csontot, bőrt és minden mellékterméket Budapestre felhozni akkor, a mikor csak a húsra van szükségünk, és ezen melléktermékek rezsijét áthárítani a húsfogyasztásra, ez nem lehet orvoslása a husdrágaságnak, mert sokkal jobb, ha tiszta fogyasztásra szánt hus jön Magyarországra, és a melléktermékek ott lesznek feldolgozva, olcsóbb piaczokon, és olcsóbb munkabéri viszonyok mellett, mint Budapesten, a hol ez a munka mindig csak a legmagasabb bérek mellett történhetik meg. Hogy miért kivánják mégis az élőállat behozatalát épen a nagy kereskedelem részéről, annak magyarázatát én a vásári tartalékokban találom. Mert Budapesten az az anomália áll fenn, hogy néhány nagykereskedő mindig tart 50—60—100 vagy anyagi erejéhez mért mennyiségű élőállatot és ha azt veszi észre, hogy a piaczon felhajtás jóformán nincs, akkor nem megy állataival a piaczra és ezzel csökkentvén a kinálatot, felfelé hajtja az árakat. De abban az esetben, ha nagy a felhajtás, az a budapesti marhanagykereskedő szintén felhajtja a maga 150—200—300 állatját; ezt 5—6—10 ilyen állatnagykereskedő teszi s ezzel egyszerűen megduplázzák a kinálatot, leszorítják az árakat, vásárolnak a piaczon és a maguk tartalékával újból hazamennek. így spekulálnak folytonosan ; mikor az ár magas, hadd vegyen a kis fogyasztó és a midőn az árt tartalékaik utján maguk nyomták le, akkor ők vásárolnak és igy mindenképen biztosi tják a maguk hasznát. Hogy mi élőállatot hozzunk be, az főképen az ilyen nagykereskedőnek az érdeke, mert ha ő olcsó áron tud venni Szerbiából élőállatot tartaléknak, mindig módjában van a magyar mezőgazda által felhajtott jobbminőségü állatok árát a budapesti piaczon leverni. Nóvák János: A betegségeket is behozzák ! Haüer István : Egy másik oldala a kérdésnek, a melyet igen t. képviselőtársam is említ, az, hogy az állategészségügy szempontjából egyenesen megengedhetetlen még a gondolata is annak, hogy mi Magyarország állatállományát a Szerbiából és Romániából behozható állatbetegségek által koczkáztassuk. Ha az egész világon mindenütt tiltakozdeczember 19-én, hétfőn. nak ez ellen és ha minden ország védi a maga állatállományát ; ha Olaszország, az egyetlen ország, a mely a szerb élőállatbehozatalt megengedte, novemberben ezt szintén eltiltotta, akkor részünkről öngyilkosság volna megengedni az élőállatbehozatalt, a midőn azt látjuk, hogy igy is, a legnag) T obb vigyázat mellett is, újból be tudták csempészni a száj- és körömfájást (Ugy van! halfelöl.) és ma már körülbelül 40.000 udvar van elzárva a miatt, mert a Szerbiából vagy Romániából becsempészett állatbetegségek inficziálták egész állatállományunkat, (Ugy van ! balfelöl.) Es hogyha ipari termelésünket, a mely esztendőnként 2000— 2500 milliót tesz ki, megvédelmezzük, akkor sokkal indokoltabb, hogy mezőgazdasági termelésünket, a mely évenként körülbelül 8000 millió koronára rug, szintén megvédelmezzük. (Helyeslés.) Vegyék tudomásul épen a merkantilista és ipari körök azt, hogy itt Magyarországon csak akkor boldogulhatnak, ha a mezőgazda is boldogul. (Helyeslés a baloldalon.) A mezőgazdasági osztály elsősorban tőlük vásárol, az ő fogyasztójuk, ha tehát ez az osztály a törvényhozás védelmét nélkülözi és ennek következtében életföltételeiben megrövidül és keresetében alább fog hanyatlani, akkor azonnal meg fog szűnni az a vásárlóképesség, a melynek ők ma örvendenek. Föltétlenül be fog akkor következni a koplalás érája, a melyben fognak ugyankoplalni a mezőgazdasági termelései foglalkozó osztályok is, de ezen koplalás sokkal jobban fogja sut jani az ipari és kereskedelmi osztályokat, mert létfeutartásuk egyenesen a. mezőgazdasági osztály prosperitásától van föltételezve. (Helyeslés ballelöl.) Az argentiniai husbehozatalra vonatkozólag kevés mondani valóm van. Csak azt a csalódásomat akarom itt leszegezni, a mely a földmivelésügyi minister ur részéről ért, a ki 1910. Julius 28-án az argentínai húsra vonatkozólag igy nyilatkozott (olvassa) : »Argentinával szemben joedig épen az állategészségügyet szabályozó 1888 : VII. t.-czikk értelmében autonóm jogunk áll fenn és onnét ehhez képest semmi esetre sem szándékozunk sem marhahúsnak, sem bármely más húsnak behozatalát engedélyezni.« Gr. Serényi Béla földmivelésügyi minister: Nem is szándékozunk ! Haller István ." Újból tudomásul veszem, hogy at igen t. földmivelésügyi minister ur közbeszólás alakjában Ígéretet tesz, hogy nem szándékozunk Magyarországon, specziell a hazai fogyasztás számára. Ezt igazán nagyon könnyű elhinni, azonban ujabb aggályaim vannak, hogy a magyar kormány nem fog-e még tovább menni és az osztrák fogyasztópiaczra újból fog engedélyezni oly próbakontingenst, a mely 20.000 tonnákban nyilatkozik meg és a melynél talán százezer tonna próbamennyiséget lehet esetleg engedélyezni. Ezen nagymérvű próbákkal egészen bizonyos, hogy mi ezen törvényt, a melyre a kereskedelemügyi minister ur czélzott és hivatkozott, meglehetősen illuzóriussá
