Képviselőházi napló, 1910. III. kötet • 1910. deczember 12–1911. január 16.

Ülésnapok - 1910-62

iczember 17-én, szombaton. 147 62. országos ülés 1910 de nek a tételnek a helyességét az állam maga is elismeri ott, a hol az izomerőnek felhasználásáról van szó, mert hiszen a katonaságnál az állam maga gondoskodik arról, hogy a katona minden nap egy bizonyos husmennyiséget élvezhessen. (Igaz ! Ugy van ! a szélsőbáloldalon.) Kérdem, igazságos dolog volna-e megnehezíteni a városban, a vidéken lakó kisebb hivatalnokoknak, a nehéz gyári- és ipari munkával foglalkozók százezreinek sorsát azáltal, hogyha a kormány a husdrágaság enyhítésére nem törekednék. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Hiszen ez a legnagyobb igazságtalanság volna, mert ezeknek az izomerejére is szüksége van az országnak. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Az elmondottak daczára, a mint látjuk, az állam, a helyett, hogy gondoskodnék a husdrágaság megszüntetéséről, adóval sújtja a húsfogyasztást, a melyet ez által mindenesetre drágábbá tesz. Azt mondják erre, hogy ez a husfogyasztási adó nem olyan nagy, hogy annak eltörlése a husdrágaságot megszüntetné, vagy nagy mértékben enyhitené. Ezt én el nem fogadhatom, s erre egy példát hozok fel. (Halljuk!) Nálunk Budapesten, mikor egy élő állatot behoznak, egy kiló hus után az állam 7% fillér fogyasztási adót vesz, a mely a silányabb hus árának, melyet leginkább az u. n. kis exisztencziák használnak fogyasztásra, 8—10%-át képezi, a mi azt hiszem, annak a szegény embernek elég nagy összeg arra nézve, hogy ő követelhesse az államtól, hogy ezen igazságtalan adótól őt felmentse, (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) mert ezzel a 7% fillérrel a szegény nép megvehetné a húshoz szükséges kenyeret is. (Igaz ! Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) De ettől eltekintve az államnak kell az első lépést megtenni és jó példával előre menni, hogy azután azok a városi hatóságok, a melyek különösen nálunk Budapesten nyerészkedés czéljából — a mint azt a tegnap felszólalt Beck Lajos t. képviselő ur bebizonyította — vásárdijakkal, vásárcsarnoki illetékekkel és mindenféle más terhekkel, a hus drágaságát még jobban növelik, példát vehessenek az államtól arra nézve, hogy a fogyasztó közönség érdekében ezeket a terheket vagy leszállítsák, vagy a rossz intézkedéseket, melyek a hus drágaságát némileg előidézik, megszüntessék. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Hogy a husfogyasztási adónak eltörlése a kormánynak pénzügyi nehézségeket nem okozna, erre nézve énnekem elegendő lesz egy igen jeles, s mindenesetre nagy finánczkapaczitásra Széll Kálmán t. képviselőtársamra hivatkozni, a ki múltkor elhangzott fényes beszédében szintén oda konkludált, hogy szocziális szempontból az államnak a husfogyasztási adót el kell törölnie. (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Egyszersmint megjelölte azokat a módokat, miképen lehetne az államkincstárnak ezt a 10—12 millió elmaradó bevételét igazságosabban kivetett adótételekre elosztani. Én remélem,, hogy az igen t. kormány követi majd a nyugati művelt államok példáját és ezt a, mégegyszer hangsúlyozom, az összes adónemek között legigazságtalanabb adónemet meg fogja szüntetni. Épen azért a függetlenségi és 48-as párt nevében van szerencsém a következő határozati javaslatot benyújtani. (Halljuk! Olvassa.) »Utasitja a képviselőház a kormányt, hogy a husdrágaság enyhítésére az állami husfogyasztási adó eltörlése iránt tegyen előtérj esztést«. Kérem az igen t. házat, méltóztassék határozati javaslatomat elfogadni. (Helyeslés és taps a szélsőbaloldalon.) Szojka Kálmán jegyző : Szterényi József ! Szterényi József: T. ház ! Mai határozatunkkal, az interpellácziók idejére. ] óra tűzetvén ki, miután az idő odáig sokkal rövidebb, semhogy azzal d, nagy anyaggal, a melylyel foglalkozni kívánok, végezhetnék, kérnem kell a t. ház engedélyét arra, hogy beszédemet megkezdve, azt talán valamivel az időn túl folytathassam. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon : Hétfőn! A jövő ülésen! Zaj. Elnök csenget.) Bocsánatot kérek a t. közbeszóló képviselő uraktól, azonban nem szerénytelenség tőlem, hogy ezt a kérdést előterjesztem, oka az, hogy hétfőn, kedden, szerdán bíróságnál vagyok elfoglalva és igy nem lehetnék abban a helyzetben, hogy itt a házban jelen lehessek. (Halljuk ! Halljuk ! a bal- és a jobboldalon.) Elnök ; Hozzájárul a ház a képviselő ur kérelméhez ? (Igen ! Halljuk ! Halljuk !) Azt hiszem, kimondhatom, hogy a ház hozzájárni ahhoz, hogy a képviselő ur beszédét a tanácskozásra szánt időn túl is folvtatkassa. Tessék megkezdeni. Szterényi József: T. ház ! Már a román kereskedelmi szerződés tárgyalása alkalmával volt szerencsém részletesen foglalkozni Magyarország és Ausztria kereskedelmi politikájával a Balkánnal szemben, és kimutattam ezen politika hibáit és konzekvencziáit a magyar gazdasági életre. A t. előadó ur a maga igazán nagyszabású és mindnyájunk által élvezettel hallgatott beszédében utalt ennek a politikának Szerbiára való hatására, kimutatván azt a nagyarányú csökkenést, a melyet kivitelünk Szerbiába felmutat, tehát azt a gazdasági visszahatást, a melyet Magyarországra nézve ez a politika magában involvál. A szerb szerződés, a mely tárgyalás alatt áll, a kormány legmesszebbmenő törekvésének eredménye és ha gyengébb is az a szerződés, mint a milyennek mindenki óhajtaná magyar gazdasági szempontból, azért szemrehányást senkinek sem lehet tenni, — az előadó ur is rámutatott arra a körülményre — mert hiszen, a mint a közgazdasági és pénzügyi bizottság jelentése is erősen aposztrofálja, a kinek nincs mivel fizetnie, annak nincs mit vásárolnia. Én tehát most nem kívánok bővebben foglalkozni a szerb szerződéssel magával, hanem elfogadom azt, mert el kell fogadnom, mint olyan eredményt, a melynél jobbat, messzebbmenőt a kormány nem érhetett el. Hiszen ott van pl. a mi kormányunk által kötött román szerződés, a hol sokkal nagyobb fizetési eszközökkel rendelkeztünk, de a kedvezőtlen politikai és gazdasági viszo19*