Képviselőházi napló, 1910. III. kötet • 1910. deczember 12–1911. január 16.
Ülésnapok - 1910-60
60. országos ülés 1910 deczember 15-én, csütörtökön. 99 kedelemiigyi minister ur jelentését tudomásul veszi és határozatát hozzá j árulás végett a főrendiházzal közli. Most pedig az ülést 10 perczre felfüggesztem. (Szünet után.) (Az elnöki széket Návay Lajos foglalja el.) Elnök : Az ülést újból megnyitom. Következik a munkásbalesetbiztositási viszonosság iránt Olaszországgal 1909. évi szeptember hó 19-én Rómában kötött egyezmény beczikkelyezéséről szóló kereskedelemügyi ministeri törvényjavaslat (írom. 68, 115) tárgyalása. Az előadó urat illeti a szó. Hegedüs Kálmán előadó: T. ház! Ez a törvényjavaslat tulajdonképen egy nemzetközi egvezménynek a beczikkelyezése, a mely nemzetközi egyezményt a múlt kormány kötötte az olasz kormánynyal és a mely nemzetközi egyezményben a munkásbalesetbiztositási viszonosságot szabályozta a két ország között egész vonalon. Minthogy ez egy nemzetközi egyezmény, ennélfogva ezt változatlanul el kell fogadnunk. Azért kérem a t. házat, méltóztassék ezt a törvényjavaslatot, ugy a mint van elfogadni. (Helyeslés.) Elnök: Kivan valaki szólni ? (Nem!) Ha nem kivan senki sem szólni, a vitát bezárom. Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a munkásbalesetbiztositási viszonosság iránt Olaszországgal 1909. évi szeptember hó 19-én Rómában kötött egyezmény beczikkehyezéséről szóló törvényjavaslatot általánosságban elfogadni igen vagy nem ? (Felkiáltások : Igen !) A t. ház elfogadja. Következik a részletes tárgyalás. Szász Károly jegyző (olvassa a törvényjavaslat czimét és az 1. és 2. §ókat, a melyek észrevétel nélkül el jog adtatnak.) Elnök: Ezzel a törvényjavaslat részleteiben is letárgyaltatván, harmadszori olvasás ozéljából a holnapi ülés napirendjére fog kitüzetni. Következik a fehér vagy sárga foszforral való gyújtó gyártás eltiltásáról szóló kereskedelemügyi ministeri törvényjavaslat(Irom. 116,13 6) tárgyalása. Az előadó urat illeti a szó. Hegedüs Kálmán előadó: T. ház! Amidőn a foszfor tilalmáról szóló törvényjavastatot elfogadásra ajánlom a t. háznak, felhívom a t. ház szíves figyelmét egy körülményre és ez az, hogy a szocziálpolitika a közéletnek az a tere, a politikai erők mérkőzésének az a porondja, a hol mindenek felett kívánatos és mindenekfelett üdvös az a gondolat, hogy omoljanak össze a pártokat elválasztó falak, szűnjék . meg minden pártkülönbség, egy eszme hasson át bennünket és egy czél vezessen és ez a gyengék védelme, az elnyomottak és letiportak felemelése. Sümegi Vilmos : Azt át kell vinni az országra is, az egész elnyomott Magyarországra ! Hegedüs Kálmán előadó: T. ház! Hallottuk akereskedelemügyi m. kir. minister urnak kijelentéseit és látjuk ezekből, hogy előttünk áll és reánk vár a törvényhozási intézkedéseknek egész hosszú sorozata, a mely hivatva van arra, hogy hazánkban a szocziálpolitika diadalmas előrenyomulásának és haladásának útját kiépítse és jelezze. Ennek a szocziálpolitikának egyik ága a munkásvédelem, a mely gyökerével abba a korba nyúlik vissza, a mikor még a munkást egyszerű termelési eszköznek tekintették abban a nagy gyáripari szervezetben, a mely hatalmas arányokban a múlt században fejlődött ki a nyugati kulturállamokban. A gyáripar fejlődése olyan versenyre vezetett, hogy ebben a versenyben résztvevők arra törekedtek, hogy a termelési erőket minél jobban kizsákmányolják, a munkabért lenyomják, és lehetőleg olcsó munkaerőket alkalmaznak. T. ház! Ennek a kapitalista, egyoldalú osztályérdek önzésén alapuló rendszernek reakcziója volt a munkásvédelem eszméje, a mely már a múlt század elején foglalkoztatta Anglia törvényhozását, de teljes fényében, teljes virágában és teljes kibontakozásában csak a múlt század felében mutatkozik előttünk, különösen midőn II. Vilmos császár lett ennek az eszmének nemzetközi vonatkozásában is legfőbb patrónusa. T. ház ! A munkásvédelem nemzetközi szabályozása a kilenczvenes években indul meg. Ennek a nemzetközi munkásvédelemnek alapja tulaj donképen annak felismerése, hogy a nemzeti iparágak felvirágzása csak ugy lehetséges, ha a különböző versenyző országokban a munkásvédelmi intézmények főelvei azonosak, és egyformák azok a munkásvédelmi intézkedések, a melyek a különböző országokban a termelés feltételeit bizonyos korlátok közé szorítják. (Zaj.) Elnök: Csendet kérek! Hegedüs Kálmán előadó : T. ház ! A munkásvédelem haladása, a munkásvédelmi intézményeknek kiépítése csakis ugy vált lehetségessé, ha alapja egy rohamosn fejlődő kultúrának szilárd bázisa volt, a mely a felvilágosodottság terjedésével, a felfogás nernesedésével és az egyéni szabadság eszméjének mind erősebb térhódításával dogmává emelte azt a ma már uralkodó tételt, hogy a munkaadó és munkás két egyenrangú fél; hogy a nemzeti termelésnek két teljesen egyformán értékes tényezője, ugy a munkaadó, mint a munkás. (Helyeslés jobbfelől.) Wluzsa Gyula : De messze vagyunk ínég attól, hogy ezt elérjük ! Sümegi Vilmos: Miért nem adtok szavazati jogot nekik, ha egyenlők ? (Zaj. Elnök csenget.) Hegedüs Kálmán előadó: T. ház! Ezzel a 'munkásvédelemnek az eszméje az osztályérdeknek látszatától is megtisztul, noha csak a munkás védelmezése a czélja ; de' eredményében és hatásában üdvös a munkaadóra nézve is, mert az állam az ő számára is biztosítja a munkaerőnek kímélését, konzerválását. Es a mi, t. ház, az államnak szerepét illeti ezen a téren, az államnak kötelessége, hogy ezt a munkaerőt megvédje, kimélje és konzerválja a 13*
