Képviselőházi napló, 1910. II. kötet • 1910. szeptember 27–deczember 10.

Ülésnapok - 1910-34

34, országos ülés 19ÍÜ október 26-án, szerdán. vasutakra esik. A posta, távírda és távbeszélő bevételei emelkednek 13,700.000 K-val, — fáj­dalom azonban, hogy a mérleg ez által nem javul, mert hiszen láttuk, hogy a kiadások is körülbelül ugyanabban a mértékben emelkednek — és ez visszavezethető a forgalomnak természetes emel­kedésére. Az államvasutak bevételeinél az emelkedés 44 és fél millió korona. Azon adatokra már hivat­koztam, a melyekre ez az emelkedés támaszkodik : részint a hálózatnak fejlődése, részint pedig a forgalomnak jelentékeny emelkedése. Itt már a mérleg is javul : a bevételek és kiadások aránya 2,200.000 K-val kedvezőbb a megelőző évinél. A földniivelési tárcza bevételeit kénytelen vol­tam apasztani kereken egy millió koronával; mert habár lótenyészintézeteinknél és az állattenyész­tésnél a bevétel körülbelül két millió koronával javul, kénytelenek voltunk a realitás érdekében az állami erdőknél 1,600.000 K-val apasztani a bevételeket. A vallás- és közoktatásügyi tárcza bevételei emelkednek egy mii hó K-val, a mi a klinikák jövedelmeire vezethető vissza. A mi végül a rendkívüli bevételeket illeti, ezek apadnak 26 millió K-val. Láttuk, hogy apad­nak a rendkívüli kiadások, apadnak tehát a rend­kívüli bevételek is. ­Miután azonban ezen rendkívüli bevételek majdnem kivétel nélkül kölcsönből származnak, ez az apadás csak annyit jelent, hogy jelen alka­lommal ennyivel kevesebb kölcsönt kívánunk igénybevenni. (Élénk helyeslés a jobboldalon és a középen.) T. képviselőház ! (Halljuk ! Halljuk !) Ezek­ben volt szerencsém a számadatokat előterjeszteni, melyeket ha a kiadásoknál és a bevételeknél egy­mással szembeállítunk, kiderül, hogy az 1911. évre preliminált bevételek 50.000 K-val haladják meg kerek számban a kiadásokat, (Élénk éljenzés és taps a jobboldalon és a középen.) vagyis papiroson és számszerűleg 50.000 K az a többlet, a melyet prelimináltunk. Miután azonban 50.000 K-ás több­letért ilyen nagy akcziót indítani nem igen lett volna érdemes, méltán kérdezhetik a t. képviselő urak, mi hát a változás ebben az előirányzatban, s az 1909. évi zárószámadással szemben, javult-e a helyzet és ha igen, miben áll ez a javulás a meg­előző évvel szemben ? (Halljuk ! Halljuk !) Erre a kérdésre csak igen röviden válaszol­hatok, utalva arra, a mit előterjesztésem elején volt szerencsém előadni, és ez az, hogy a míg 1909-ben, a bevételekből leütve a kölcsönből szár­mazó összegeket, a kiadásokból pedig leütve a beruházásokat, az állam saját bevételei 138 millió K erejéig nem fedezték a kiadásokat, addig az 1911. évben, ismét leütve a kölcsönből származó bevé­teleket, a kiadásokból pedig a beruházásokat, azt látjuk, hogy az állam rendes bevételei fedezik az összes kiadásokat, és így az államháztartás egyensúlya helyre van állítva (Élénk éljenzés és taps a jobboldalon és a középen.) Számszerűleg a dolog ugy áll, hogy a ki­adások összesen 1672,500.000 K-ban vannak meg­állapítva ; és miután ebből az összegből 1540 millió K-t a saját bevételeinkből vagyunk képesek fedezni, nem egészen 8%-a kiadásainknak az, a melyet kölcsönre utalunk ebben az előirányzatban. Lehet, hogy talán nem lesz szükség arra sem, hogy ezt kölcsönnel fedezzük és talán képesek leszünk ezt is bevételeinkből fedezni abban az esetben, ha a bevételeknek az a kedvező alakulása, mely az utóbbi hónapokban mutatkozik, állandó lesz. (Éljenzés a jobboldalon.) A rendes kezelésben, mint eddig is, megtar­tottuk a mérleg aktivitását, a mennyiben a ren­des bevételek 45 millió K-val haladják meg a rendes kiadásokat. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) T. képviselőház ! A mint ezekből méltóztat­nak látni, sikerült ez alkalommal minden rend­kívüli eszköznek és uj abb megterheltetésnek igény­bevétele nélkül, tisztán csak a kiadásoknak és a bevételeknek reális preliminálásával az 1911.' évre az államháztartás egyensúlyát biztosítani. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Azonban tekintettel arra, hogy az állami kiadások folyton emelkedő irány­zatot mutatnak — és ez már a dolognak termé­szetében rejlik és elválaszthatatlan az állami élet fejlődésétől — nem zárkózhatunk el azon idea elől, hogy állandóan takarékossággal és csakis takarékossággal (Élénk helyeslés és éljenzés a jobb­oldalon.) nem leszünk képesek az államháztartás egyensúlyát hosszabb időn át fentartani és hogy kénytelenek leszünk vagy jelenlegi forrásainknak jobb kihasználásáról vagy uj források nyitásáról gondoskodni. (Elénk helyeslés a jobboldalon. Mozgás balfelől. Halljuk !) A jelen alkalommal erre vonatkozó javasla­tokkal nem jövünk, de fentartjuk magunknak, hogy erre vonatkozó nézeteinket és javaslatainkat annak idején előadjuk. Ez alkalommal megelégszik a kormány azzal, hogy adminisztratív és budgetá­ris utón mindent elkövessen a tekintetben, hogy az állami teherviselési képességnek legfontosabb alapja : a nemzeti termelés az egész vonalon fokoz­tassék és fejlesztessék. (Élénk helyeslés a jobb­oldalon.) A feladat az : rábírni és lehetővé tenni, hogy a mezőgazdaság minél többet és minél jobbat termeljen és pótolja különösen azokat a hiányokat, a melyek az állattenyésztés terén mutatkoznak. (Élénk helyeslés.) Ipari szempontból pedig az a feladat, hogy a kormány kövessen el mindent, hogy végre valahára valódi nagyipar teremtessék meg ebben az országban, (Elénk helyeslés a jobb­oldalon) hogy e tekintetben is a czivilizált államok soróba lépjünk. (Helyeslés.) Ezek a czélok azok, a melyek a kormányt működésében vezetik, s a kormány számit a t. kép­viselőháznak szíves támogatására. (Elénk helyes­lés, éljenzés és taps a jobboldalon.) Ezek után nem marad más hátra, mint kér­nem a t. képviselőházat, hogy ezen költségvetési előirányzatot, a mely ki van nyomtatva, méltóz-

Next

/
Thumbnails
Contents