Képviselőházi napló, 1910. II. kötet • 1910. szeptember 27–deczember 10.

Ülésnapok - 1910-55

55. országos ülés 191Ö deczember 9-én, pénteken. 4% A politikai üldözések kérdését épen azért vetettem fel elsősorban, mert e részben nem vádol­hatják önök a túloldalról a koalicziós kormányt hasonló eljárással, mert hogy ha ebben a tekin­tetben a koalicziós kormányt némi szemrehányás érheti, ez csak az lehet, hogy túlságosan lojális volt politikai ellenfeleivel szemben. (Igaz! ügy van ! a baloldalon.) Ezen politikai üldözéssel indokolom tehát — mert hiszen más működését a kormánynak eddig még nem. láttuk — a kormány jövő tervein kivül bizalmatlanságomat. (Helyeslés balfelől.) Ha a kormány jövő terveit akarom vizsgálni, akkor, mint már emiitettem, csak találgatásokra vagyok utalva, mert hiszen egy fontosabb kérdés­ben sem tudjuk még a kormány valódi állás­pontját. A ház egyik legutóbbi ülésén a túloldalon ülő Mocsáry Sándor képviselőtársam a következőket mondotta (olvassa) : »Meddő közjogi vonatkozású vitatkozások nem engednek időt az országnak azon reális közgazdasági kérdések tárgyalására, melyek hazánk anyagi előmenetelét szolgálnák*. (Mozgás a baloldalon.) Kérdem én t. képviselőtársamat, hol van a kor­mánynak ilyen tendencziáju, ilyen irányú műkö­dése % (Igaz! ügy van! balfelöl.) Megnyugtat­hatom t. képviselőtársamat, hogy mi, a kik a ház ezen oldalán ülünk, ha meggyőződünk arról, hogy a kormány ilyen irányban akar működni, nem fog­juk meddő vitatkozásokkal, czéltalan időhúzással a kormányt ezen működésében megakadályozni, (Igaz! ügy van! balfelől.) hanem ellenkezőleg, szerény tehetségünkkel és erőnkkel inkább elő fogjuk mozditani a kormánynak állítólag ilyen irányban szándékolt működését, (ügy van! bal­felől.) T. ház ! Ha a jelek nem csalnak, ha a kor­mány egyes tagjainak, továbbá a túloldal egyes vezetőférnainak nyilatkozatait figyeljük és vizs­gáljuk, akkor szomorodott sziwel kell tapasztal­nunk, hogy a kormány nem olyan irányban akar haladni, a mely ennek az országnak, ennek a nem­zetnek gazdasági előmenetelét biztosítaná, hanem — különösen a delegáczió plenáris ülésén, a had­ügyi tárgyalások alkalmával Tisza István gróf urnak beszédéből következtetve, a ki a katonai létszámemelést és ezzel kapcsolatban a katonai terheknek további növelését nemcsak követelte, hanem sürgette is — éj>en az ellenkezőt kell lát­nunk : azt t. i., hogy ez a kormány nem gazda­ságilag akarja előbbre vinni ezt a nemzetet, hanem túlságos megterhelése által épen az ellenkező irányban hátra akarja mozditani az ország gaz­dasági fejlődését. (Igaz! üyy van! a baloldalon.) A katonai kérdéseknél lévén, t. ház, enged­tessék meg nekem, hogy a ház legutolsó ülésén a túloldalról, gondolom Cserny Károly képviselő ur szájából elhangzott egy közbeszólásra reflek­táljak., (Halljuk ! Halljuk !) Ö ugyanis Holló Lajos t. képviselőtársam beszéde alatt azt kiáltotta közbe, hogy hiszen : az urak a bankért katonai programmjukat feladták. (Mlenmondások balfelől.) Hát ez alapos tévedés, t. ház. (Igaz ! ügy van! balfelől.) Mi a választási küzdelem alatt is hirdettük és ma is valljuk azt, hogy először az önálló bank meg­valósítása, továbbá az önálló gazdasági berendez­kedés által meg akarjuk erősiteni nemzetünket (Igaz! ügy van! balfelől.) és csak azután, az ilyképen megerősített nemzettel akarjuk kivívni programmunk további részeit, ezek között elsősor­ban az önálló magyar hadsereget. A választások alatt adott programmunknak az általános, egyenlő és titkos választói jogon kivül ez volt fő pontja, és a ki ezt a programmot elfogulatlanul olvassa, vagy hallja, kénytelen be­ismerni, hogy ebben az elvfeladásnak még csak nyoma sem található fel. (Igaz ! ügy van ! balfelől.) Ebben egyedül és kizárólag az foglaltatik, hogy a különböző programmpontok megvalósítása bizo­nyos időrendszerbe foglaltassák. Nem ismerjük a kormány programmját a választójog kérdésében sem. TÜdŐS János : Mert nincs ! Lovászy Márton : Többfélét is ismerünk; ez a baj ! Justh János : Kíváncsian kutatjuk, hogy vájjon a nagy munkapártban melyik irány győzött; az-e, a melyet a választások alatt Tisza István hirdetett az országban, vagy pedig az, a mely gróf Khuen­Héderváry eredeti programmjában foglaltatott (ügy van ! ügy van ! a szélsöbaloldahn.) és a mely iránynak főszószólói a választási küzdelem alatt Székely Ferencz igazságügymioister ur és Lukács László pénzügyminister ur voltak. (Élénk helyeslés a szélsöbaloldahn.) ügy látszik, hogy a kormány ebben a kérdés­ben is ugy akar eljárni, mint a bankkérdésben, (ügy van ! a szélsőbaloldalon.) hogy t. i. a kész­fizetések dolgában a választási küzdelem alatt a kormány tagjai, a párt vezető egyéniségei az egész országot beutazták a készfizetések beigérésével, és midőn most banki avaslatuk ide került a ház színe elé, akkor abban minden foglaltatik, csak a készfizetések felvétele nem, (Ugy van! a szélső­baloldalon.) illetőleg a készfizetések felvételének lehetőségét olyképen bástyáztak körül, hogy annak bekövetkezéséről még csak beszélni is képtelenség. (Ügy van! a szélsöbaloldahn.) De, t. ház, a kormány pénzügyi politikája iránt sem viseltetem bizalommal, mert a kormány, hogy a folyton fokozódó állami kiadások fedezé­sére uj bevétek forrásokat nyerjen, nem a mi prograrnmunkban foglalt fokozatos adórendszer behozatalát tervezi, hanem a szegényebb, az alsóbb néposztályokat aránytalanul megterhelő monopó­liumokkal akarja ezt az adókkal ugy is agyon­sanyargatott népet még jobban megnyomorítani. (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Itt a petróleum ­és a gyufamonopóliumra czélzok, a melyek egyes kormánynyilatkozatokból következtetve szintén a

Next

/
Thumbnails
Contents