Képviselőházi napló, 1910. II. kötet • 1910. szeptember 27–deczember 10.

Ülésnapok - 1910-34

31. országos ülés 19J0 október 26-án, szerdán. 41 Hogy mire vezethető vissza a kiadások ezen emelkedése, erre nézve van szerencsém a következőket felhozni. (Halljuk ! Halljuk !) Először is foglalkozom a rendes kezeléssel és a rendes kezelésben mutatkozó 148 millió koronányi többlettel. Egyik és legfőbb oka a kiadások emelkedésének, a mire ennek a plusznak fele vissza vihető az üzemeknek emelkedése. A mi állami üzemeink és üzemi természetű jövedékeink igen szép fejlődést mutatnak. Igen szép emelkedés mutatkozik az egész vonalon és miután természetesen azok jövedelmezőségét fokozni akarjuk : meg nem akadályozhatjuk, hogy ez ne emelkedjék, hanem gondoskodnunk kell az üzemek fejlesztéséről is, a mi ugy a személyzet szaporítását, mint a dologi kiadások növekedését vonja magával. Ez természetesen ellensúlyozva is van egy jóval nagyobb bevételi töblettel. A tisztán az üzemekre, az üzemek rendes kiadásaira visszavezethető plusz nem kevesebb, mint 70,700.000 K, a mi fele az egész emelkedésnek. Ezt az üzemek abszorbeálják. További oka az emelkedésnek az államadóssági kamatak emelkedése, a mi visszavezethető a hivatali elődöm által és általam kontrahált kölcsönökre, a melyeknek szükségessége indokolva volt azokban a javaslatokban, a melyek előterjesztettek és a melyek alapján a törvényhozás a javaslatokat törvényerőre emelte. Egy további oka a rendes kiadások emelkedésének Horvát-Szlavonországok fejlődése, a beiigazgatási szükségletek emelkedése, a melyeknek jogi alapját képezi az a kiegyezési törvény, a mely az utolsó években Horvát-Szlavonországokkal szemben megállapittatott és a melynek számszerű bázisát képezik azok a leszámolások, a melyek évről-évre Magyarország és Horvát-Szlavonországok között megejtetnek. Egy további okát az emelkedésnek képezik a nyugdijak törvényen alapuló terhei, a mennyiben az azokból származó többletet egyszerűen be kell illeszteni a költségvetésbe. Igen figyelemreméltó okát azonban a kiadások emelkedésének képezik azok a törvények, a melyek évről-évre növekedő Idadást háritanak az államháztartásra. Ily törvények, a melyeknek legnagyobb része az utóbbi években jött létre, a következők : (Halljuk! Halljuk!) A közutakról szóló törvény, ilyen a vármegyék közigazgatási kiadásainak fedezéséről szóló törvény, ilyen továbbá a betegápol 3JS1 CS £t> gyermekvédelmi törvény, a mely igen jelentékeny és óriási mérvekben növekedő teherszaporulatot idéz elő ; ilyen a községi jegyzők illetményeinek szabályozásáról szóló törvény, az iparfejlesztési legújabb törvény, a nem állami tanítók illetményrendezéséről szóló törvény, a büntető novella, különösen annak a fiatalkorú bűntettesekre vonatkozó intézkedései, a községi orvosok és bábák illetményeinek rendezéséről, az állattenyésztésről, az elemi népoktatás ingyenességéről, a földadó-kataszter -kiigazításáról és végül a lelkészi jövedelmek kiegészítéséről szóló törvény, KÉr-VH. NAPLÓ. 1910 —1915. II. KÖTET. a melyekből erre a költségvetési előirányzatra nem kevesebb mint 17,200.000 K-nyi többlet származik. Ezen törvények között vannak olyanok, a melyek személyi járandóságokra vonatkozván, nagyon természetesen nem érinthetők, de viszont vannak más természetűek is, a melyekből óriási és lavinaszerűen növekedő kiadások származnak az államkincstárra. Ezekre vonatkozólag voltam bátor megjegyezni, hogy e nagy baj elhárítása czéljából a nélkül, hogy bármely közérdek sértetnék, okvetlenül szükséges lesz az egyes tőr vények revizió alá vétele. (Helyeslés.) Erre vonatkozólag majd annak idején leszek bátor bővebben nyilatkozni. (Halljuk ! Halljuk !) További oka a kiadások növekedésének arra az akczióra vezethető vissza, a melyet az állam, a törvényhozás és a kormány, a tisztviselők helyzetének javítására irányulólag megindított és a mely részint fizetésemelésben, részint az előlépési viszonyok javításában, tehát az u. n. státusrendezésben nyer kifejezést. Az 1893. évtől kezdve, a midőn az első ilyen természetű törvény, a IV. t.-cz. alkottatott meg, a mai napig, beleértve az 1911-ik évi előirányzatot is, az állam e czimen nem kevesebbet, mint 86% millió K-nyi tehertöbbletet vállalt magára. Gr. Batthyány Tivadar: Helyes! Lukács László pénziigyminister: ... a mely összeg egy állandó, sőt növekedő tételt képez, a mennyiben a státusrendezés főelvei meg vannak ugyan a kormány egyes ágazatai között állapítva, s e tekintetben a kérdés most már nyugvópontra juthat, a tényleges végrehajtása azonban ennek a statusrendezésnek, egyes ágazatoknál, még hátra van. Egészben véve kevés van hátra és ez pár évre osztatott fel, egyeseknél két évre, másoknál három évre, részben azért, hogy túlságosan nagy megterheltetés egy évre ebből az államra ne származzék, részben pedig azért, hogy egyesek indokolatlanul nagy és rohamos előléptetésben ne részesüljenek mások jogainak sérelmére. Polónyi Géza: Hogy több Dreadnoughtot építhessünk! (Zaj a szélsőbaloldalon. Halljuk! Halljuk! jobbfelől.) Lukács László pénziigyminister: Abszolúte senki sem kifogásolja az államnak ezt az akczióját, magam is részt vettem meglehetős mértékben benne, s nagyon természetes, hogy az államnak kötelessége gondoskodni arról, hogy tisztviselői és összes alkalmazottai tisztességes, emberies ellátásban részesüljenek. (Helyeslés.) Sümegi Vilmos: A legtöbb nyomorog! Lukács László pénziigyminister: Azonban itt nem szabad két dolgot szem elől téveszteni. Az egyik az, hogy in infinitum a dolog nem folytatható, mert az államháztartás nem birja el a terheket. A másik dolog az, hogy, fájdalom, ennek az akcziónak a hatását meglehetősen paralizálta a drágaság rohamos emelkedése, (Igaz ! Ugy van !) ugy, hogy azok a nagy erőfeszítések bizony nem egész értékükben jutnak kifejezésre, és válnak 6