Képviselőházi napló, 1910. II. kötet • 1910. szeptember 27–deczember 10.

Ülésnapok - 1910-52

52. országos ülés 19Í0 deczember 5-én hétfőn. 437 az erre vezető eszközöket. , . . (Helyeslés a szélső­baloldalon. ) Egy hang (a szélsőbaloldalon) : Nem kell en­gedni, hogy államot alkossanak az államban ! Bikádi Antal: ... és én czélravezetőbb esz­közt ezen a téren nem ismerek, mint azt, hogy ta­nítsuk meg őket magyarul. (Halljuk! balfelől.) így férhetünk hozzájuk közelebb, igy győzhetjük meg arról, hogy mi nem élünk külön törvények alatt, hogy minket ugyanazok a vágyak, törek­vések lelkesítenek, mozgatnak, a. melyek őket. Egy czélra törekszünk, t. i. hogy ebben az ország­ban a mi anyagi boldogulásunkat elérhessük. Minden lépés, perez, idő tehát, melyet ennek a körülménynek előbbrevitelénél a kormány el­mulaszt, a magyar nemzet hátrányára esik és a magyar nemzetet sújtja, (ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) En, miután a kormány ebben az irányban sem tett semmit, sőt azokat a törvényes intézkedé­sek, rendeletek, a melyek fenállanak, életbe léptetni nem akarja, hajlandó vagyok azt is hinni, hogy tel­jesen el fogja sikkasztani, csak azért, hogy azokat a képviselőket, a kik a nemzetiségi vidékeken meg­választattak, azokkal a meg nem engedett és tör­vénytelen eszközökkel, a melyekkel ezen választást is keresztülhajszolta, hogy azokat a képviselőket el ne veszítse, csak ezért is nem lépteti életbe ezeket a törvényeket, pedig ne higyje a t. túloldal, hogy mi olyan rettenetesen kapnánk azokon a nemzetiségi képviselőkön, nem, sőt tiltakoznánk minden olyan barátság, szövetség ellen, a mely bennünket haza­fiatlan elemekkel egyesit. (Igaz ! ügy van ! a szélső­baloldalon.) Az első indemnitás alkalmával olyan önérzetes nyilatkozatokat hallottunk a kormány egyes tag­jaitól, hogy valóban magam is azt hittem, hogy lesz akarat, lesz erő és lesz bátorság a kormányban arra, (Halljuk ! Halljuk I balfelől.) hogy a nemzet és nép érdekeit szolgálja. Fájdalmasan csalódtunk. (Igaz!ügy van! a szélsőbaloldalon.) Még tetteket ebben az irányban nem láttam a kormánytól és kilátás sincsen reá, hogy ilyen intézkedések be­következhessenek. Az ország tele van adóssággal, a nép a megélhetéssel küzködik, elégedetlenség és szegénység van mindenütt. A kisemberekre nin­csen gond. (Igaz! ügy van! a szélsőbaloldalon.) Sümegi Vilmos: Ügy van! Nyomorog az egész ország ! Bikádi Antal: Bár készen áll a fokozatos adót legalább részben megvalósító törvény, annak hatálybalépte késik. (Zaj balfelől.) A kormány gondoskodásának egyetlen egy tárgyát és fel­adatát az Ausztriával fennálló közösség istápo­lása képezi. Erre használja a nemzet jövedelmeit, erre áldozza fel erősségeit. A nemzet csak a mor­zsákat kapja. így megy ez körülbelül negyvenkét esztendő óta, a mióta az alkotmányos élet bekö­szöntött. Nem csoda tehát, hogy a szavazattal biró polgárok nem törődnek a választások ered­ményeivel, ha elfásultak és leginkább azt követik, a ki nekik pálinkára és borra valót ad. És ez az állapot a kormány érdeme, (ügy van ! ügy van ! a szélsobaloldalon.) Am ezekre az állapotokra ön­érzetes ember nem mondhatja, egye a kutya, ,ha már igy van, hát maradjon is igy, hanem az az elhatározás kél benne, hogy ezen a helyzeten változtatni kell. Azt már láttuk, mert ki van pró­bálva, hogy a mostani választási rendszerrel egy­általában nem lehet operálni. Ez a választó­közönség meg van mételyezve, (Igaz ! ügy van ! a szélsőbaloldalon.) kiveszett lelkéből az erő, az önérzet, a lelkesedés és áldozatkészség is, vagy ha nem veszett ki végképen, igazán ritkán csil­lan fel és nagyon kevés ideig tart. (Igaz ! ügy van ! a szélsőbaloldalon.) A mikor a választásol; előtt pártvezérem. Justh Gyula (Élénk éljenzés a szélsőbaloldalon.) kibontotta a zászlót, mindenütt azzal a lelkesedés­sel fogadta a nép, a melyből azt lehetett volna következtetni, hogy ebbe a házba az ő pártja többségben kerül be. (Igaz! ügy van! a szélso­baloldalon.) Es mégis, a mikor jöttek a kormány­jelöltek az ő abrakos tarisznyáikkal, boldog volt az a választó, a ki beleüthette az orrát. (Igaz! ügy van ! a szélsőbaloldalon.) Sümegi Vilmos : Főispáni visszaélések, az eskü daczára ! (Zaj.) Bikádi Antal : Ez a választás megmutatta azt, hogy azokkal, a kiknek ez idő szerint választói joguk van, becsületes magyar politikát, a mely a nemzet, a nép érdekeit szolgálja, nem lehet csi­nálni. (Igaz ! ügy van ! a szélsőbaloldalon.} Ez a választás bebizonyította, hogy a szavazatra jogo­sult mostani közönség legnagyobb része nem érdemes a szavazatra, mert azt hitvány árunak tekinti, a melyet a legcsekélyebb összegért is eladni hajlandó. Kun Béla : Meg is vette a kormány ! (Ellen­mondások jobbfelől.) Leitatta ! Bikádi Antal : Ennek a korrupt politikának csak a választói jog kiterjesztése, általánossá és titkossá tétele vethet véget. (Igaz! ügy van! a szélsőbaloldalon.) Kun Béla : Nem is lenne akkor munkapárti többség ! (Ellenmondások jobbról.) Lovászy Márton : Csinálják meg ! Sümegi Vilmos : Akkor hiába szegnék meg a főispáni esküt! (Zaj és ellenmondások jobb/dől.) Mind megszegik, ritka kivétellel ! (Zaj. Elnök csenget.) Egy hang (jobbfelől) ; Ne zavarják a szóno­kot ! (Zaj.) Elnök (csenget) : Csendet kérek. Bikádi Antal : Csodálatos, hogy a király előtt csak ezelőtt 10 évvel is milyen ellenszenves volt az általános választójog és csodálatos, hogy most milyen változáson ment keresztül e tekintetben az uralkodó felfogása. Mert ugy az előző kormány­nak, mint ennek a kormánynak az uralkodó első­rangú feladatává tette, hogy az általános választói jog megvalósittassék. Kun Béla : Vállalta a ministerelnök ur is !

Next

/
Thumbnails
Contents