Képviselőházi napló, 1910. II. kötet • 1910. szeptember 27–deczember 10.

Ülésnapok - 1910-34

38 3í. országos ülés 1910 október 26-án, szerdán. Elnök (csenget) .• Csendet kérek! Szupics Dezső előadó: Indítványozom, méltóztassék a jelentéseket kinyomatni, szétosztatni és annak idején napirendre tűzetni. (Helyeslés.) Elnök: A számvizsgáló-bizottság jelentése ki fog nyomatni, szét fog osztatni és annak idején napirendre fog tűzetni. Hegedüs Kálmán, a munkásiigyi bizottság előadója, kivan szólni. Hegedüs Kálmán előadó : T. ház! Van szerencsém a munkásiigyi bizottság jelentéseit előterjeszteni. E jelentések egyike szól az iparfelügyelők 1908. évi tevékenységéről (írom. 14, 113), másika az Olaszországgal kötött munkásbalesetbiztositási viszonosságra vonatkozó egyezményről, (írom. 68, 115), a harmadik pedig arról a rendeletről,melylyel a kereskedelemügyi minister ura színházjegyeknek, valamint egyéb jegyeknek munkaszüneti napokon való árusításáról (írom. 67, 114) intézkedik. Kérem a t. házat, méltóztassék a jelentéseket kinyomatni, szétosztatni és annak idején napirendre tűzni. (Helyeslés.) Elnök: A ház a munkásügyi bizottságnak most bemutatott jelentéseit kinyomatja, szétosztatja és annak idején napirendre kitűzi. A kereskedelemügyi minister ur kivan szólni. Hieronymi Károly kereskedelemügyi minister: T. képviselőház! Van szerencsém törvényjavaslatot benyújtani a fehér vagy sárgafoszforral való gyújtógyártás eltiltásáról (írom. 116) (Helyeslés.); azután egy törvényjavaslatot a hajdú — sámson— nyírbátori vasút engedélyezéséről (írom. 117); továbbá egy törvényjavaslatot az Alföldi első gazdasági vasutrészvénytársaság vasutvonalaira kiadott engedélyokiratok egyesítéséről (írom. 118). Kérem a t. házat, méltóztassék az első javaslatot a közlekedési és a pénzügyi bizottságnak, a második javaslatot szintén a pénzügyi és közlekedési bizottságnak, a harmadikat pedig a munkásügyi bizottságnak kiadni előzetes tárgyalás végett. (Helyeslés.) Elnök: A kereskedelemügyi minister ur által benyújtott törvényjavaslat a hajdú-sámsonnyirbátori helyi érdekű vasútvonal engedélyezése tárgyában, előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett kiadatik a közlekedésügyi és a pénzügyi bizottságnak. A javaslat ki fog nyomatni, szót fog osztatni és annak idején napirendre fog tűzetni. A kereskedelemügyi minister ur törvényjavaslata az alföldi első gazdasági vasút részvénytársaság vasutvonalaira kiadott engedélyokiratnak és függelékeinek egyesítéséről, szintén ki fog nyomatni, szét fog osztatni és előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett a közlekedési és a pénzügyi bizottságnak ki fog adatni. Ugyancsak a kereskedelemügyi minister ur által benyújtott és a sárga foszforral való gyújtógyártás eltiltásáról szóló törvényjavaslat ki fog nyomatni, szét fog osztatni és előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett a munkásügyi bizottságnak ki fog adatni. Az ülést öt perezre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök : Az ülést újból megnyitom. A pénzügvminister ur kivan előterjesztést tenni. (Halljuk ! Halljuk !) Lukács László pénzügyminister: T. képviselőház ! (Halljuk ! Halljuk I) Van szerencsém benyújtani az 1911. évi állami költségvetési előirányzatot az ahhoz tartozó mellékletekkel együtt. Az a pár melléklet, a mely még hiányzik, rövid idő alatt szintén ki fog kerülni a nyomdából és a t. ház tagjai között ki fog osztatni. Ez alkalommal arra kérem a t. képviselőházat, méltóztassék megengedni, hogy — ugy a mint máskor is történt — felhasználjam ezt az alkalmat, hogy már most megismertessem az előirányzatot, legalább fő vonásaiban, a képviselőház t. tagjaival. (Halljuk ! Halljuk !) Ez az előirányzat, t. képviselőház, ugy mint minden más költségvetési előirányzat is, kettős alapon nyugszik : egyik alapját képezi a megelőző évi költségvetési törvény, másik alapját a megelőző évi zárszámadás. A költségvetési törvény ez alkalommal az 1909. évi, mert — a mint méltóztatnak tudni — 1910-re költségvetési törvény nem jött létre. Ez a körülmény pedig fontossággal bir a tekintetben, hogy miután az 1911. évi előirányzat tételei mindenütt az 1909. évi törvény tételeivel vannak összehasonlítva, azért annak az elbírálásánál, hogy nagy-e az emelkedés vagy a változás, nagy fontossággal bir az a körülmény, a mely nem téveszthető szem elől, hogy tulaj donkéjjen itten két év -emelkedéséről van szó :' 1909-ről 1910-re és 1910-ről 191 l-re. A zárszámadás, a mely ennek az előirányzatnak szintén alapját képezi, ugyancsak az 1909. évre vonatkozik, és azt hiszem, a ministerelnök ur azt a mai ülésen fogja a t. képviselőháznak benyújtani. Azon nagy fontosságnál fogva, a melylyel a zárszámadás az utána következő költségvetési előirányzat alakulására bir, kötelességem, hogy mielőtt az 1911-ik évre vonatkozó előirányzat taglalásába bocsátkoznám, legalább röviden ismertessem az államháztartás 1909. évi eredményeit, ugy, a mint azt az állami számvevőszék a maga kimutatásaiban előterjeszti. (Halljuk ! Halljuk !) Az 1908 : L. t.-cz., a mely az 1909. évi költségvetési törvényt foglalja magában, az állami bevételeket olyképen állapította meg, hogy azok 48.069 K-val voltak nagyobbak, mint a kiadások, vagyis ennyi volt a költségvetési törvény szerint előirányzott felesleg. Azonban az állami háztartási alakulására a költségvetési törvényen kivül befolyást gyakoroltak azon külön törvények is, a melyek által a kormány fel lett hatalmazva igen jelentékeny beruházások eszközlésére és ezek költségeinek fedezése czéljából igen jelentékeny