Képviselőházi napló, 1910. II. kötet • 1910. szeptember 27–deczember 10.

Ülésnapok - 1910-51

51. országos ülés Í91Ö deczember 3-án, szombaton. 411 dásnak legyenek kitéve, nehogy azt higyjék, hogy ők adómentes kötvényeket vásárolnak és később ezek adó alá essenek. A t. képviselő ur t. i. abból a, felfogásból indul ki, hogy ezen járadékkötvényeknek az adómentessége azért van meg, mert a tőkekamatés járadékadóról szóló 1909. évi törvénynek hatálya fel van függesztve két esztendőre, és .a képviselő ur kauzális nexust keres ezen két dolog között: a kölesönkibocsátás és az adótörvény hatályának felfüggesztése között. Biztosithatom t. képviselőtársaimat, hogy ilyen kauzális nexus e két dolog között abszolúte nincs, nem is szükséges, nem is ezen alapszik a járadékkötvények adómentessége. A járadékkötvények adómentessége alapszik azon, hogy a kölcsöntörvény, az 1910: IV. t.-cz.. kimondja, hogy ezen kibocsátandó járadékkötvények adómentesek, tehát e specziális törvény biztosítja azoknak az adómentességét. Mert ha ez nem igy volna, akkor hiába függesztettük volna mi fel az 1909. évi tőkekamatadó-törvénynek a hatályát, mert a régi, ma is érvényben levő, 1875. évi tőkekamat-törvény szerint adó alá esnének már ma is e járadékkötvények, daczára annak, hogy az uj törvény sem nem lépett életbe. Ismétlem, t. képviselőház, a dolog ugy áll, hogy az adómentesség kérdése teljesen tisztázva van. Adómentesek ezek a kötvények most, hogy az uj törvény felfüggesztve van és adómentesek lesznek akkor is, ha az uj törvény hatályba lép, mert azzal ez az adómentesség semmiféle összefüggésben nincs. ; A mi pedig azt illeti, hogy a t. képviselő ur azt mondja, hogy tőkekamat- és járadékadó alá vonja a törvény a külföldieknek a magyar állam által kibocsátott adómentes kötvények után járó jövedelmét is, ebben téved a t. képviselő ur, mert ilyen törvényünk nincs, mert vagy adómentes valamely kötvény vagy járadék, vagy nem ; olyan törvény, a mely adómentes kötvényeket vagy járadékokat adó alá vonna azért, mert ez külföldiek birtokában van, ilyen törvényes intézkedés nem létezik. Azt hiszem, hogy a t. képviselő ur e tekintetben teljesen nyugodt lehet és nyugodtak lehetnek mindazok, a kik ezen kötvénj^eket megvásárolják, mert azok most sem adókötelesek és nem lesznek tőkekamat és járadékadó kötelesek akkor sem, ha az uj, ma felfüggesztett törvény hatályba lép. Ezekben tartottam kötelességemnek, hogy válaszomat megadjam és kérem a t. házat, méltóztassék a választ tudomásul venni. (Élénk helyeslés és éljenzés a jobboldalon.) Elnök: Az interpelláló képviselő ur kivan szólni. Polónyi Géza : T. képviselőház ! (Halljuk ! Halljuk !) Nem használom fel a kinálkozó alkalmat arra, hogy a mélyen t. pénzügyminister urnak azért tegyek szemrehányást, hogy a házszabályokban megengedett határidőn túli hosszabb gondolkozási időt vett igénybe az interpelláczióra adandó válasza tekintetében . . . Lukács László pénzügyminister: A ház idejét akartam kimélni. Polónyi Géza : — t. i. a 30 napi határidő már épen kétszer járt le, mert én október 5-én interpelláltam, — hanem, hogy kevesebb időt fogyaszszak ezzel a kérdéssel, rátérek sorrendben a mélyen t. pénzügyminister ur válaszának érdemleges részére. (Halljuk !) A t. pénzügyminister ur mindenekelőtt arra az álláspontra helyezkedik válaszában, hogy éri rosszul fogtam fel Désy Zoltán t. képviselőtársamnak a kölcsönre vonatkozó felhatalmazásról szóló törvényjavaslat tárgyalásakor benyújtott határozati javaslatát, mert az a kölcsönre abszolúte nem vonatkozik ; az abszolúte itt nem is érinthető és én ezt nyilván félreértettem. Kétségtelen, hogy az az időpont már kissé messze esik és igy nem csoda, hogy a t. pénzügyminister urat emlékezete egy kissé cserbenhagyja. Lukács László pénzügyminister: Tessék elolvasni a szöveget! Polónyi Géza: Én e tekintetben igen röviden fogok végezni és egy igen authentikus tanura, Lukács László igen t. pénzügyminister úrra hivatkozom, a kinek e kérdésben ugyanakkor a ház szine előtt elmondott beszéde szószerint a következőket tartalmazza (olvassa) : »Désy Zoltán t. képviselőtársammal szemben, a ki különben, ugy hiszem, szives volt a javaslatot elfogadni, készségesen kij elentem, hogy az által a benyuj tott határozati j avas lathoz hozzájárulok, mert semmiféle érdeke a kormányzatnak nincs, hogy bármiféle részletkérdés a kölcsön felvétele és a beruházások mikénti foganatosítása tekintetében eltitkoltassék. (Derültség és jelkiáltások a jobboldalon : Melyik kölcsön ?) Hantos Elemér : Nem volt feltüntetve / (Mozgás és derültség a szélsőbaloldalon.) Polónyi Géza : Mit kértem én, t. képviselőház, azon miliőben, a melyben én interpellácziómat előterjesztettem, és a melyre nézve helyre kell állítanom az akkori tényállást, mert nem tudom, hogy micsoda derültségre adtam volna okot ? Akkor t. i. megelőző hírlapi kampány alapján a bécsi és budapesti sajtónak naponként megjelenő közleményei alapján — ha kívánják, szolgálhatok példákkal — (Felkiáltások jobbjélől : Köszönjük !) egy hadjárat indult meg, a melynek jelszava az volt, hogy a megelőző magyar kormány, a koaliczió kormánya megalázó feltételek alatt akart a franczia kormánynyal kölcsönügyletet kötni és hogy a jelenlegi kormány, a mely elvetette magától annak még gondolatát is, bogy a hármasszövetség elejtésének feltétele ott kiköttessék, létesített egy kölcsönt, a melylyel megmentette az országot attól a romlástól, a melybe az előző kormány fmánczpolitikájávai azt juttatta. Ezzel szemben én interpellácziómban semmi mást nem kértem, mint azt az egyszerű dolgot, hogy a ki ilyen álláspontra helyezkedik, hogy az 52*