Képviselőházi napló, 1910. II. kötet • 1910. szeptember 27–deczember 10.

Ülésnapok - 1910-51

51. országos ülés 1910 deczember 3-án, szombaton. 409 Most áttérünk napirendünk 4. pontiára. Követ­kezik a pénzüeyiminister ur válasza Polónyi Géza képviselő ur interpellácziójára. Az ülést előbb öt perezre felfüggesztem. • (Szünet után.) Elnök : Az ülést újból megnyitom. Szó illeti a pénzügyminister urat. Lukács László pénzügyminister: T. képviselő­ház ! (Halljuk ! Halljuk !) Arra az interpelláczióra akarok válaszolni, a melyet Polónyi Géza kép­viselő a legutóbbi kölcsön ügyében hozzám intézni méltóztatott. Mielőtt válaszomat megadnám, mindenekelőtt' kijelenteni óhajtom, hogy én nem szándékozom foglalkozni azzal a beszéddel, a melylyel a t. kép­viselő ur interpelláczióját bevezette. Mert habár ebben a beszédben sok súlyos és méltatlan táma­dás intéztetett ellenem, ha nem okvetlenül szük­séges, nem térek ki ezekre a dolgokra, először azért, mert nem akarom a vitát elmérgesiteni, és másodszor azért, mert nem kivánom a t. kép­viselőháznak figyelmét mellékes körülmények per­traktálásával a főbb kérdésekről elterelni. (He­lyeslés jóbbfelől.) Ennélfogva egészen objektíve, tisztán azokra a kérdésekre, a melyeket a képviselő ur hozzám intézett és a melyek az interpelláezió lényegét képezik, kivánom a választ megadni. (Halljuk! Halljuk 1) Tisztán egy kérdés tekintetében vagyok kény­telen kivételt tenni (Halljuk! Halljuk ! jóbbfelől.) és védekezni azon vád ellen, a melyet a képviselő ur ellenem emelt, a midőn azt állította, hogy én nem tettem eleget a t. képviselőház utasításának, a mely utasítás egy határozati javaslat elfogadása által adatott nékem a képviselőház részéről. Arról a határozati javaslatról van t. i. szó, t. kép­viselőház, a mely Désy Zoltán képviselő ur kez­deményezésére, az én hozzájárulásommal elfogad­tatott és a melyben a kormány bizonyos kimu­tatások benyújtására lett utasítva. Polónyi képviselő ur azt állítja, hogy ebben a határozati javaslatban arra lett a pénzügy­minister utasítva, hogy az uj kölcsön megkötésé­ről és feltételeiről tegyen jelentést. Ha a t. kép­viselő ur szives lett volna magának annyi fáradt­ságot venni, hogy elolvassa azt a határozati ja­vaslatot, akkor meggyőződött volna arról, hogy ebben arról, a mit a képviselő ur abba belema­gyaráz, egy szó sem foglaltatik, (ügy van ! De­rültség a jobboldalon.) Az a határozati javaslat, a mely szószerint ki van nyomatva a Ház napló­jában, arra utasítja a kormányt, hogy egyes, a képviselő ur által speczificze felsorolt beruhá­zási törvények tekintetében adjon jelentést a képviselőháznak az azon törvények alapján tel­jesített beruházásokról és felvett kölcsönökről, illetőleg a kibocsátások eredményéről. Ezen törvények között, a melyekre a hatá­rozati javaslat vonatkozik, az 1910 : IV., vagyis EÉPYH. NAPLÓ. 1910 1915. II. KÖTET. az uj kölesönre vonatkozó törvény nem foglal­tatik, hanem foglaltatnak korábbi beruházási törvények az 1909. év végóig terjedő időre. De nem is vonatkozhatott ez a határozati javaslat a legújabb kölcsönre azért, mert hiszen egy be nem fejezett és le nem bonyolított kölcsönről és annak eredményéről nem lehet jelentést kívánni és nem lehet jelentést adni, és másrészről, miután az ezen törvényjavaslatban foglalt felhatalmazás alap­ján még beruházások nem teljesíttettek, tehát nem teljesített beruházásokról jelentésre utasítani a kormányt szintén nem lehetett. Ezekből méltóztatik látni, t. képviselőház, hogy nem volt alapja annak a vádnak, a melyet a képviselő ur ellenem emelt. (Igaz! ügy van ! a jobboldalon.) Ezek előrebocsátása után legyen szabad át­térnem azon három kérdésre, a mely az interpellá­czióban foglaltatik. (Halljuk ! Halljuk !) Az első kérdés az, hogy hajlandó-e a pénz­ügyminister oly adatokat előterjeszteni, a melyek alkalmasak arra, hogy összehasonlítás tétessék az én általam megkötött kölcsönnek és a hivatali elődöm által kontemplált kölcsönnek felvételei kö­zött és hogy voltak-e ezen feltételek között meg­alázó feltételek és ha voltak, mik azok ? T. képviselőház ! A kérdésnek ezt az utolsó részét, hogy voltak-e megalázó feltételek vagy nem, azt hiszem, bátran kikapcsolhatom a vitat­kozás keretéből, mert hiszen sem én, sem a kor­mánynak bármely tagja nem tett sem magánkör­ben, sem nyilvánosan olyan nyilatkozatot, hogy ilyen megalázó feltételekről lett volna szó. Hogy más valaki miképen gondolkozik egy kölcsöu fel­tételeiről és azokat megalázóknak tartja-e vagy nem., ez annyira a magánmegitélésnek képezi tár­gyát, hogy erre nekem befolyásom nem lehet, ennélfogva én azért a felelősséget nem vállalhatom és ennek következtében azért felelősséggel sem tartozom. Ezt a részt tehát a kérdésből kikapcso­lom. Marad a kérdés másik része, hogy hajlandó vagyok-e oly adatokat szolgáltatni, a melyek a két kölcsönnek — az egyik a tervezett kölcsön, a másik a végrehajtott kölcsön — összehasonlí­tására alkalmasak. A t. képviselő ur talán abból a feltevésből indult ki, hogy a hivatali elődöm által a franczia csoporttal tervezett kölcsön feltételei véglegesen meg lettek volna állapítva. Ez az eset nem forgott fenn. Mert igaz, hogy a franczia csoport közölt a a kormány kiküldöttjével bizonyos feltételeket, a melyek azonban, azt hiszem, inkább csak egy első tervezetet képeztek. Ezek a feltételek a magyar kormány tudomására jutottak ugyan, de ezek alap­ján semmiféle további tárgyalás nem történt, és én azt hiszem, hogy az én hivatali elődöm ezen feltételeket, ugy, a hogy azok felállítva voltak, nem is fogadta volna el, sőt igen valószínűnek tar­tom, hogy ha megindultak volna a tárgyalások, maga a franczia csoport is hajlandó lett volna azokon a feltételeken változtatni. A fődolog azon­52

Next

/
Thumbnails
Contents