Képviselőházi napló, 1910. II. kötet • 1910. szeptember 27–deczember 10.

Ülésnapok - 1910-49

h9. országos ülés 1910 deczember 1-én, csütörtökön. 369 így szól a trónbeszéd, annak szavait idézem, mert önök — ugy látszik — itt mindent letagad­nak. (Zaj jobbfelől. Olvassa) : »Társadalmi viszo­nyaink gyökeres átalakulásánál fogva, belügyi törvényhozásunk terén jelentékeny reformok meg­alkotására lesz szükség. A legfontosabb és el nem odázható feladat ezek közt a választói jog kérdé­sének uj szabályozása. Kormányunk erre vonat­kozólag az általános választói jog alapján oly törvényjavaslatot fog a ház elé terjeszteni, mely a magyar állam egységes nemzeti jellegének teljes megóvása mellett (Élénk helyeslés.) a demokratikus fejlődés igényeinek meg fog felelni.« Az általános választói jog ebben a trónbeszédben benne van, ezt nem tagadhatják le. T. ház! Csakugyan difficile est satyram non scribere, mikor önök azt vetik szemünkre, hogy miért nem keresünk elhelyezést az itt levő pártok között. Elhangzott tegnap és tegnapelőtt az ellen­zék padjairól, hogy a kormány mennyire dédelget minket. Remélem, hogy a felsoroltak után meg lesz­nek az urak elégedve a kormánynyal, mert semmi­vel sem maradt az önök háta megett. Azután, én nekem nem szabad közjogellenes kifejezéseket használnom, de ott (a szélsőbaloldalra mutat.) egy kiváló jogász, mikor tárgyalták a horvát nyelv kérdését, annak beigazolására, hogy a horvátoknak nincs joguk horvátul beszélni, czitálta Deák Ferencz beszédét, melyet a nem­zetiségi törvény alkalmával mondott, és arra konkludált, hogy Szent István koronája alatt csak egy politikai nemzet van, pedig van kettő mert a horvát is politikai nemzet. Ha ilyen a közjogi felfogás, ha a törvényeket ugy lehet ma­gyarázni, ne csodálkozzanak, hogy ha mi meg­maradunk a mi szűk körünkben és ott érvénye­sitjük munkánkat és kötelességeinket a haza iránt. Elnök (csenget) : Figyelmeztetem a képviselő urat, hogy a tanácskozásra szánt idő elmúlt, ennél­fogva kérnem kell a képviselő urat, hogy alkal­mazkodjék a házszabályokhoz és agyakorlathoz, s beszédét fejezze be rövidesen. (Helyeslés.) Pop Cs. István : A mint méltóztattak meg­győződni, nem obstrukcziós szándékból beszéltem. Azt hiszem a haza érdeke az, hogy önök értesülje­nek, hogy mi történik, s ha szivükön hordják az ország érdekeit, s azt akarják, hogy semmi rossz hir ki ne szivárogjon, pláne most mikor a dróttalan táviró is meg van, méltóztassanak ezeken áz álla­potokon segiteni: A kormánynak is kötelessége arról gondoskodni, hogy az ilyen dolgok elő ne forduljanak. Egy egyszerű rendelet, egy egyszerű intelem, hogy máskép kell kezelni ezeket a kérdé­seket, jaj de sok vérontást és keserűséget kiméit volna meg. Baross János ". 48-ban érti a vérontást, ugy-e ? Pop Cs. István : Annyi adatom volna, bíró­sági határozat, főszolgabírói határozat, a melylyel kimutathatnám Molnár János képviselőtársam­nak, hogy miként büntetik meg embereinket, és ha ő, annak a hatalmas katholikus egyháznak egyik KÉPVH. NAPLÓ. 1910 1915. XI. KÖTET. disze, igen kiváló ember és politikus panaszkodik, hogy hiába megy a ministerhez, mert nem orvosol; mit mondjunk mi, a kik mindig úgyszólván Priigel­knabeja voltunk valamennyi kormánynak ! Hát ezeken segiteni kell, ha önök ennek a hazának fel­virágzását komolyan és őszintén akarják. Én, mint mondám, soha a személyes térre át­csapni nem szeretek. Mindig igyekeztem komoly érvekkel önök előtt előállani és megvan az az elég­tételem, hogy még egyszer sem hazudtoltak meg. A mit mondottam, abba mindig igazam volt. Ezek a tények is igazak, azt hiszem, hogy elég súlyosak is arra, hogy magukba szálljanak és orvosolják ezeket. Ezekért és sok és számtalan egyébért nem fogadom el a költségvetést. Elnök : Az idő előrehaladván, miután több szónok van felírva, a vita folytatását a jövő ülésre halasztjuk. Indítványozom, hogy a jövő ülés holnap, pénteken délelőtt 10 órakor legyen és ezen ülés napirendjére a ma megszakított tárgyalás folyta­tása tűzessék ki. Most még a pénzügyminister ur kivan szólni. Lukács László pénzügyminister: T. képviselő­ház ! Van szerencsém benyújtani egy törvény­javaslatot indokolásával együtt az Osztrák-Magyar Bank szabadalmának és az érme- és pénzrendszerre vonatkozó szerződésnek meghosszabbításáról, vala­mint az ezekkel kapcsolatos ügyek rendezéséről, (írom. 150.) Kérem a t. képviselőházat, méltóztassék intézkedni, hogy a javaslat kinyomassék, kiosztas­sék és előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett a pénzügyi bizottsághoz utasittassék. Gr. Batthyány Tivadar (szólásra jelentkezik). Elnök : A pénzügyminister ur által benyúj­tott törvényjavaslat. . . Gr. Batthyány Pál: Gr. Batthyány Tivadar szólásra jelentkezett! Gr. Batthyány Tivadar: T. képviselőház! Én a pénzügyminister ur indítványát ki akarom egészíteni, a mennyiben, ha van egyáltalában czélja annak, hogy a képviselőháznak közgazda­sági bizottsága is van, bizonyára legelsőrendű feladata az, hogy ezt a javaslatot, a mely Magyar­ország közgazdasági életének irányítására nagy horderővel bír, a közgazdasági bizottság szintén tárgyalja. Kérem tehát, hogy ne csak a pénzügyi, hanem a közgazdasági bizottsághoz is méltóztassa­nak utasítani a benyújtott törvényjavaslatot. (Elénk helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök : A pénzügyminister ur kíván szólni. Farkas Pál (szólásra áll fel. Zaj és felkiáltások a szélsőbaloldalon : Halljuk a pénzű gyministert!). Csuha István : Ki a minister Farkas vagy Lukács ? (Derültség.) Lukács László pénzügyminister: T. képviselő­ház ! Nem vonom kétségbe, hogy ennek a javas­latnak vannak közgazdasági vonatkozásai is. Azonban ha visszatekintek a múltra, azt találjuk, hogy a bankjavaslatok, a valutajavaslatok soha 47

Next

/
Thumbnails
Contents