Képviselőházi napló, 1910. II. kötet • 1910. szeptember 27–deczember 10.

Ülésnapok - 1910-48

i-8. országos ülés 1910 november 30-án, szerdán. 331 Egy község, meggondolván azt, hogy nem jó ezt a községi közmunkát teljesíteni, képviselőtestületi határozatta! kimondotta, hogy a községi közmunka kérdését elejti és a községi közdűlő és viczinális utak lentartását községi költségvetése keretén belül fogja biztositani, pótadó alakjában veti ki, bájtja be és ebből fedezi ezeket a szükségleteket. A kereskedelemügyi minister ur referense a községnek ezt az intézkedését szó nélkül jóváhagyta és így megadta a direktívát arra nézve, hogy hasonló utat és eljárási módot a többi községek is követhessenek. így történt, hogy egy nagyobb alföldi nagyközség ezen a példán felbuzdulva, szintén erre az útra lépett és elhatározta, hogy a községi közmunkát elejtve, az arra szükséges összegeket községi költségvetése utján fogja biztositani, pótadó alakjában veti Id és hajtja be. A kereskedelemügyi minister ur referense ezt is jóváhagyta ; az emiitett nagyközség pedig még jobban felbuzdulva, elhatározta, hogy most már módjában fog állani a nagyközség összes belutczáinak kőuttá való kiépitése. Ezt meg is valósította, a mennyiben erre a czélra felvett egy nagy törlesztéses kölcsönt, s abból összes belutczáit kiépítette. Mikor már ez megtörtént, akkor ez a nagyközség jövő évi költségvetésébe beállította a feb^ett törlesztéses kölesönnek annuitási részletét, a községi közmunkaösszeirást pedig nem foganatosította. És erre jött egy dörgedelmes rendelet a kereskedelemügyi ministeriurától, hogy mi dolog az, hogy a nagyközség a községi, közmunkaösszeirást nem teljesiti, községi közmunkaköltségvetést nem ad, szóval, az erre vonatkozó rendelkezéseket foganatosítani nem akarja. A nagjv'község azzal állott elő. hogy hiszen, uram, kereskedelemügyi ministerium, te engedted meg nekem, hogj^ ezt az irányzatot kövessem, ezért nincsen ilyen költségvetésem. A szintén csak dörgedelmes válasz az volt, hogy igenis, a községi közmunkát vissza kell állítani, természetben kell ledolgoztatni, és ezt a másik irányzatot tovább követni nem lehet és nem szabad. T. képviselőház ! így ez a nagyközség olyan helyzetbe jutott, a mely igazán majdnem lehetetlen. Ezentúl ismét községi közmunkát fog dolgoztatni, közmunka váltságot teljesít, azonkívül a felvett törlesztéses kölcsönnek évi részleteit is kénytelen költségvetésébe beállítani, tehát duplán van megterhelve. Cügt; van ! a baloldalon.) Hát, t. képviselőház, ha. a kormányzati adminisztráczió továbbra is ilyen értelemben fog vezettetni, akkor méltóztassék megengedni, de a kormány iránt bizalommal igazán nem viseltethetem. (Elénk helyeslés a baloldalon.) Az általam most felsorolt belügyi bajokon kivid főoka annak, hogy a t. kormány iránt bizalmatlan vagyok, az, hogy az általános egyenlő és titkos választói jogot, a meh/et prograrumjában a nemzetnek megígért, (Igaz! Ugy van! a baloldalon) most ismét kikapcsolja, és el akarja odázni egy jobb, boldogabb, nyugodtabb időre. (ügy van! balfelöl.) A kormánynak ezt az eljárását ismét csak helyteleníthetem, mert mi már mindannyian meg vagyunk győződve arról, hogy ha a munkapárt t. kormánya a szirtek közül ki akarja vezetni ezt a hazát, ezt a nemzetet, és a nagy közjogi kérdésekben megoldást akar a lemondás politikája utján, akkor ez a mostani és inkább osztályuralmon alapuló parlament nem lehet hivatott ilyen kérdések elbírálására, ezek a teendők az igazi népakarat utján megnyilatkozott néppsrlamentnek fogják feladatát képezni. (Élénk helyeslés a baloldalon.) Ilyen parlament pedig csak akkor ülhet össze, t. képviselőház, ha a nép milliói, a kik ma jogtalanok, jogot kapnak az általános, egyenlő, titkos és községenkinti választójog törvényerőre emelésével. (Elénk helyeslés, éljenzés és taps a baloldalon.) Minthogy a jelenlegi kormány ezen programmjában adott igéretét beváltani nem akarja : én és politikai elvtársaim ezen okból sem viseltethetünk iránta bizalommal és igy részére a kért költségvetési felhatalmazást meg nem adjuk. (Elénk helyeslés és éljenzések a baloldalon.) Zlinszky István jegyző: Popovics Sándor! Popovics Sándor: T. ház ! (Halljuk !) A horvát országgyűlés által a közös országgyűlésbe kiküldött képviselőknek e t. házban f. évi január 27-én a jelen közös kormány bemutatkozása alkalmával tett nyilatkozatában hangsúlyozva volt, hogy e képviselők a közös kormánynyal szemben követendő magatartásukat ahhoz fogják szabni, hogy a kormány Horvátországnak a vasúti pragmatika és az 1868 :

1., illetőleg XXX. t.-czikk összes többi sérelmei, valamint a Magyarország és Horvátország között fenforgó összes függő kérdések tekintetében támasztott jogos követeléseit mennyire fogja méltányolni. A konfliktus, a mely a vasúti pragmatika miatt támadt Magyarország és Horvátország között, máig sem nyert megoldást, a hogy azt az emiitett törvényezikknek 9., illetve 46. és 57. §-ainak világos és kétséget nem tűrő rendelkezései megkövetelik. Sőt mi több, a jelen kormány a közösügyek terén eddig a kiegyezési törvények egyetlen sérelmét sem orvosolta, a mely sérelmek pedig közigazgatási utón nagyobb nehézségek nélkül távolithatók el, hogy ilyképen csak némi alapot nyújtson annak a jogosult reménynek, hogy a pragmatika kérdése, valamint a többi sérelmek és konfliktusok Horvátország jgainak megfelelő módon fognak megoldást nyerni. A nagyméltóságú ministerelnök urnak a t. házban f. hó 19-én elmondott beszédében a vasúti pragmatika kérdésének megoldásáról tett nyilatkozata pedig a maga általánosságában nem különbözik azoktól a propoziczióktól, melyeket az előző kormány tett Horvátország képviseletének és a melyeket e képviselet nem fogadhatott el, mert nem tartotta e propozicziókat elegendő garancziának arra, hogy a kiegyezési törvény előbb emiitett rendelkezései e kérdésben kiegyenlítést fognak 42*