Képviselőházi napló, 1910. II. kötet • 1910. szeptember 27–deczember 10.

Ülésnapok - 1910-46

298 46. országos ülés 1910 november 28-án, hétfőn. ebből a pénzügyi szempontból is nem fogadom el a javaslatot. (Helyeslés balfélől.) De, ezekhez a pénzügyi szempontokhoz politikai szempontok is járulnak, és igen súlyos aggodalmak azok. a melyek arra kényszerítenek engem, hogy a javaslatot ne fogadjam el s bizalmat annak elfogadásával a kormány iránt ne tanúsítsak. (Ralijuk ! Halljuk I) Áz elmondandók némi részben összefüggésben vannak a koalicziós kormány lemondásával és az uj kormány megalakulásával. Az egyik jelszó, a melyet ebben a korszakban hallottunk, az volt: »Legyen vége a meddő közjogi harcznak, legyen vége a sérelmi politikának«. Hát, t. képviselőház, én egyáltalában azt tartom, hogy a mi van az életben, azért van, mert lennie kell. Hosszasabban politikai irányzat nem tarthatja fenn magát, ha létalapja az adott körülményekben és viszonyokban nincsen meg. A kik a magyar politikával és a magyar ]3olitikának különösen ezzel a részével foglalkoznak, azoknak nem szabad a múló napi események szempontjából tekinteni a kérdést. . . Gr. Apponyi Albert: Ez ugy van ! Désy Zoltán : . • . azoknak a messze múltba kell visszatekinteniök és a jövőbe kell előre nézniök. Azt hiszem, egyben megegyezhetünk : abban, hogy az összes harczok, a melyek az államok határain belül és az államok között folynak, két fogalomra, két ellentétre : a hatalomra és szabadságra vezethetők vissza. (Igaz! ügy van! balfélől.) A szabadságért való harcz, a mely az állam határain belül jelentkezik, mint egyesek önállósági, függetlenségi vágya, jelentkezik magában az állami életben, mint a nemzet és a korona közötti küzdelem a szuverenitás birtokáért, jelentkezik független és önálló államok között is az állam függetelnségéért és önállóságáért vívott harczban. (Igaz ! Ugy van ! a baloldalon.) A magyar politika megítélésénél egy szempontot nem szabad figyelmen kivül hagynunk : azt, hogy ennek a harcznak két fázisa egyesül a magyar politikában. (Igaz ! Ugy van ! a baloldalon.) Hiszen a nemzet és az uralkodó között a szuverenitás birtokáért, annak gyakorlálási módjáért a harcz megvivatott vagy vivatik most is a világ összes államaiban. De ez a harcz tisztán azzal a jelleggel bir, hogy több vagy kevesebb a szuverenitásból legyen az egyiknek vagy a másiknak birtoka és hogy legyen annak gyakorlati módja. Máríonffy Márton: Sem szabad elkülöníteni ! Egybe kell foglalni! Désy Zoltán: Bocsánatot kérek, ez olyan tétel, a melyet megtámadni nem lehet. A másik része a tételnek, a mely a magyar politikában érvényesül, az, hogy sajátságos áÚamjogi helyzetünknél fogva ez a harcz ugy jelentkezik, mint a magyar állam önállóságának és függetlenségénelv kérdése. (Igaz! ügy van! a baloldalon.) Es a mint nem leket azt követelnem Angliától, vagy Francziaorszagtól, sem más teljesen független államtól, hogy meddő közjogi harczokat folytasson, épugy nem lehet logikus gondolkozással tőlünk azt követeim, hogy úgynevezett meddő, közjogi harczot ne folytassunk, hogyha annak indoka fenforog. Ugron Gábor: A mig az árulókkal nem végzünk! Désy Zoltán : Erről a pártról, de, azt hiszem, nemcsak erről a pártról, hanem a függetlenségi párt másik árnyalatáról is egész nyugodtan mondhatom, hogy általa sem az uralkodóháznak uralkodási joga, sem a pragmatika szankeziónak következménj^ei tagadásba nem vonatnak; ennek a háznak padjain olyan embert nem kapnak, a ki az uralkodóház öröklési jogát és a közös, együttes védelem . . . Gr. Apponyi Albert: Kölcsönös védelem ! Désy Zoltán : ... — közös és kölcsönös védelem, de mondjuk igy is : együttes védelem — elvét kifogásolná. A mit mi kifogásolunk és állítunk, az, hogy igenis, sem a trónöröklési rendnek, sem a közös védelemnek biztosságát semmikép nem érinti, hogyha az, a mi arra vonatkozik, tehát a közös és együttes birtoklás következménye nem a mostani közös intézmények keretében jelentkezik, hanem a két állam önálló életének folyománya. (Igaz ! ügy van ! a baloldalon.) Paradoxnak látszik, de a tétel ugy áll, hogy a meddő közjogi harczot tulaj donképen maga a kiegyezés idézte elő, vagy ha nem az, — ha talán ettől eltekintünk is — a kiegyezés értelmezése és végrehajtása. (Igaz! Ugy van! a baloldalon.) Ugron Gábor: Nem egyértelmű a törvény Ausztriában ! (Felkiáltások balfélől: Hamisították ! Zaj.) Désy Zoltán : A kiegyezés alapgondolata, a mely magának a törvénynek szavaiban kifejezést nyert: a teljes és tökéletes paritás, paritás abban az értelemben, hogy az egyik államnak állami élete épen olyan teljes legyen, épen olyan önálló egész legyen, mint a másik államé. (Igaz! Ugy van ! a haloldalon.) És itt engedjen meg a t. kormány, és azok, a kik a 67-es kiegyezés alapján állanak: Leliet-e ma azt állítani, hogy ez a paritás az életben fennáll, hog}' ezen paritás következményei le lettek vonva 1 (Felkiáltások balfélől: Dehogy! Én merem állítani, hogyha azok a nagy férfiak, a kiknek bölcsesége a 67-es alkotásokat létrehozták, a mai állapotokat látnák, azt hiszem, nem ugyan magával a művel, baneni a műnek eredményeivel nem volnának megelégedve. Gr. Batthyány Pál: Megfordul a sírjában Deák ! (Derültség a jobboldalon.) De jó kedvük van ! Désy Zoltán : A kiegyezésnek, a mint bátor voltam jelezni, a törvényben kifejezett lényeges kelléke a paritás ; továbbá van egy negatív kelléke, a melyet szintén Deák Ferencz és gróf Andrássy Gyula bölcsesége a törvényben fejezett ki, hogy semminemű összmonarchiai törekvések ne érvényesüljenek. (Ugy van ! a baloldalon.) Mondhatja-e ma az a párt, a mely a kiegyezés alapján áll, hogy nem érvényesülnek, vagy érvényesülni nem akarnak törekvések, a melyek végeredményükben az összmonarchia létesülésére vezetnek ?