Képviselőházi napló, 1910. II. kötet • 1910. szeptember 27–deczember 10.

Ülésnapok - 1910-46

294 46'. országos ülés 1910 november 28-án, hétfőn. Azon adatok szerint, melyeket ez az iiott zárszámadás foglal magában, az 1909. év eredményei, t. pénzügyminister ur, így állanak : a rendes bevételek kitesznek 1452 müliót, a rendkívüli bevételek 298 milliót, összesen 1750 milliót. Ezzel szemben áll 1392 millió rendes kiadás, 129 millió átmeneti kiadás és 200 millió beruházás. A végeredmény az, hogy a bevételek összege a kiadások összegét 29 mülióval túlhaladja, tehát mondjuk 29 millió plusz van. Ámde ennek a kérdésnek eldöntésénél, a mire a minister ur és az a bizonyos táblázat czélzott, a lényeges az, hogy ezen 1750 millió bevételből mi az a rész, mely nem az állam rendes bevételi forrásaiból, hanem kölesönvételekből, hitelműveletekből származik ? Ez a rész mindössze 272 millió. Ezzel a 272 millióval szemben áll 200 millió beruházási kiadás és 78 millió az annexó költségeire, a mit a t. pénzügyminister ur szives volt elismerni. Ebből a két számból, hogy t. i. 272 millió mindaz az összeg, a mi hitelműveletek eredménye, másrészt, hogy csak beruházásra 200 millió lett elköltve, nagyon kiváncsi vagyok, hogy akár a t. pénzügyminister ur, akár az állami számvevőszék mikép tudja kihozni azt a 138 milliót, melyre a t. pénzügyminister ur hivatkozni szives volt. Lukács László pénzügyminister: Majd meglátja a t. képviselő ur a nyomtatott zárszámadásból. Désy Zoltán : Nagyon kíváncsi vagyok reá, de mi a bírálatban ezeket az elveket szoktuk alkalmazni, ezeket alkalmaztuk a múltban és fogjuk alkalmazni a jövőben is. A kérdés az, hogy az állani bevételi forrásain kivül mennyi az, a mit hitelműveletből fedeztünk, és hogy ebből mennyivel gyarapodott az állam vagyona beruházások által ? Bátor vagyok összehasonlítást tenni Magyarország pénzügyi történetének két időszaka közt. Egyike ezeknek az, melyre a t. pénzügyminister ur mindig örömmel hivatkozik, és beismerem, hogy teljesen nyugodt lélekkel hivatkozbatik : az 1895—1904. évi időszak. Ugyanezen alapelvek alapján teszem meg az összehasonlítást a t. pénzügyminister ur tiz évi és a koalicziónak négy évi pénzügyi működése között. A végösszegek ezek : a t. pénzügyminister urnak 1895—1904. évi működése alatt az összes bevételek 12 milliárdot, az összes kiadások 11.800 milliót tettek ki. Megjegyzem, hogy ebből az öszszegből mindkét oldalról egy milliárdnál valamivel nagyobb összeg levonandó, mert ezek átfutó tételek. Végeredményképen a tíz évi működés alatt 151 millió volt a felesleg az összes bevételek és összes kiadások összehasonlításából. A koaliczió négy évi működése alatt 6033 millió bevételi öszszeggel szemben áll 5981 millió kiadás, tehát 52 millió a differenczia, ép ugy, mint előbb, plusz. Azt hiszem, ezek az adatok nagyon közel állanak egymáshoz, a két időszak eredményei nagyon is fedik egymást. De ezekből az eredményekből senki sem lehet tájékozódva arra a kérdésre nézve, mely főképen érdekel bennünket, hogy t. i. mennyi volt az a kiadás, a melyet az állam saját jövedelmi forrásaiból, s mennyi volt az, a melyet hitelműveletekből fedezett. Erre vonatkozólag szükséges nekünk mindkét időszaknak rendes bevételeit és rendes kiadásait összehasonlítani. Az 1895—1904. évben a rendes bevételek összege volt 10 milliárd, a kiadások összege 9460 millió, az eredmény a valódi kezelés rendes bevételei és kiadásai közt: plusz 882 millió. Ezzel szemben a koaliczió négyévi működése alatt a rendes bevételek összege 5565 millió, a kiadások összege 5032 millió, 533 millió a négyévi rendes kezelés feleslege. Már most bizonyos, hogy a kormányzat pénzügyi gazdálkodásának gerincze a rendes kezelésben van, mert ezek a tételek, ha egyszer beállittattak, igen nagy nehézséggel szállíthatók le, mig az átmeneti, beruházási tételeket csak a tényleges szükség indokolván, akkor mellőzhetők, mikor a tényleges szükség azokat nem indokolja. Ezért tehát midőn ez a kormányzat azzal a pénzügyi gazdálkodással, a melyről újból elismerem, hogy igen fényes időszaka a magyar háztartásnak t. i. a t. pénzügyminister ur alatti 10 év, oly módon állja ki a versenyt, hogy mig a 10 évi kezelés alatt 882 millió, ez alatt a négyévi kezelés alatt pedig 533 millió volt a felesleg : akkor nem ismerhetem be, hogy helytelen, hogy rossz kezelés lett volna. (Helyeslés balfelől.) Itt van egy harmadik részlet is; menjünk át a beruházásokra. A t. pénzügyminister ur a 10 év alatt 816 millió értékű beruházást teljesített. Ennek fedezésére felvett kölcsönt 306 milliót, elköltött 136 millió pénztári készletet, 440 millió tehát az egész összeg, melyet hitelműveletek utján szerzett be, nem az állam rendes forrásaiból. A 10 évi pénzügyi gazdálkodás eredménye tehát 370 millió plusz. Ezzel szemben a koaliczió négyévi kormányzata alatt 556 millió beruházást teljesített, 354 milliót hitelműveletből fedezett, 200 millió tehát az, a mivel négy év alatt az állam vagyona gyarapodott. Tessék ezt arányba hozni egymással: tiz év alatt 370, millió, négy év alatt 200 millió. Azt hiszem, a koaliczió pénzügyi kormányzata ezen a téren is bátran kiállja a versenyt. De engedje meg a t. pénzügyminister ur, a rendes kezelés összehasonlításánál hivatkoznom kell egy igeii nagy tételre. 533 millió a felesleg, annak daczára, hogy kénytelenek voltunk a rendes kiadásokat négy év alatt 350 millióval emelni. Ennek az emelésnek — azt hiszem, a pénzügyminister ur is beismeri — nemcsak az időközben beállott drágaság, nemcsak az állami élet fejlődése, hanem részben az is volt az oka, hogy a pénzügyminister ur tízévi működése alatt a rendes kiadásoknál a legnagyobb takarékosság, sőt talán azon túlmenő takarékosság is érvényesíttetett. Előttem vannak az adatok. 850 millió volt a rendes kiadások összege 1895-ben és 1040 millióig, tehát nem egészen 200 millióval emelkedett 1904-ig. De itt két körülményre hivom fel a t. ház figyel-