Képviselőházi napló, 1910. II. kötet • 1910. szeptember 27–deczember 10.
Ülésnapok - 1910-45
45. országos ülés 1910 nou< a nélkül, hogy az ügyvédi kar érdekeit a legtávolabbról is érinteni akarnám, meg fogom szavazni az előadó nr álláspontját, vagyis hogy az ügyvéd jelenléte a békéltetésnél mellőztessék. Ezt czélozza azt hiszem Sághy t. képviselőtársam is módosításában, s azért ismételten jó lélekkel ajánlhatom t. ügyvédtársaimnak az e szakaszhoz való hozzájárulást, a melyhez a magam részéről szivesen hozzájárulok. (Hdyeslések.) Elnök '. Az előadó ur kivan szólni. Plósz Sándor előadó : T. ház ! A magam részéről is hozzájárulok Sághy Gyula t. képviselőtársam inditványához. (Márkus László szólásra jelentkezik. Felkiáltások a középen : Még van valaki szólásra! Zaj.) Elnök '. T. képviselőház ! Minthogy időközben Márkus László képviselő ur szólásra jelentkezett, méltóztassék talán előbb őt meghallgatni. (Halljuk/ Ralijuk !) Márkus László : T. képviselőház ! (Halljuk !) Epén a nagyrabecsült előadó ur fejtegetéseiből győzőitünk meg arról, hogy a per tulajdonképen oly jogviszony, oly közhitelű eljárás, a melynek munkatársai a feleken kivül azok képviselői, az ügyvédek is ; ha nem is fő, de mindenesetre jelentős tényezői az ügy előzetes megérlelésén és elbírálásán, a tényállás felderítésén és azon kérdés megállapításán kivül, vájjon létezik-e vitás jog és hogy kit illet ez a jog, tehát az állami jogsegély ki mellé álljon. A már elfogadott törvényszakaszok azt a jogot és kötelességet hárítják ugy a bíróságra, mint az ügyvédekre, hogy egymás ellenőrzői is legyenek. Épen az általunk elfogadott törvényszakasz büntetéssel sújtja azt az ügyvédet, a ki lelkiismeretlenül teljesítvén kötelességét, a felekre felesleges költségeket hárít és a pert hosszadalmassá teszi. De kérdem, ki ellenőrizheti a bíróságot hivatottadban a legfontosabb, tehát a. házassági pereknél is, mint maga az ügyvéd. A békéltetésnél, ennél az intim együttlétnél, mely a bíróság és a felek között fejlődik ki, az ügyvédek hát jelen ne lehessenek ? ! Igen helyesen mondta Vázsonyi t. képviselőtársam, hogy az első ember, a ki a válóper anyagát és a házasfelek viszonyát megismeri, elsősorban maga az ügyvéd. Tehát épen informácziónk alapján mi ügyvédek vagyunk hivatva eldönteni: vájjon olyan ok forog-e fenn, a mely a házasság felbontását a felekre nézve szükségessé, a felekre nézve megnyugtatóvá, a gyermekekre nézve üdvössé és ennélfogva közérdekből indokolttá teszi vagy nem ! ? Bármily tisztelettel viseltessem is a bíróság és a kir. ügyészség iránt, még sem tartom kizártnak, hogy a biró oly kérdésekkel molesztálja a békülő feleket, a melyek a czélt nem szolgálják, az egyéni jogot ellenben érintik. Ha pedig az a kifogás merül fel, hogy az ügyvéd egy kacsintással, egy kézmozdulattal befolyásolhatja a felet, akkor én erre azt mondom, hogy az olyan békitésnek, a hol egy kacsintásnak, egy kézmozdulatnak befolyása van, ember 26-án, szombaton. 285 ugy sincs jelentősége; ha ilyesmivel meg lehet akadályozni a békitést, akkor azoknak a feleknek lelkében sem a vágy, sem a szándék nem volt komoly az életközösség helyreállítására. Inditványozom tehát, hogy az ügyvédi kar, az igazságszolgáltatás és a felek érdekében méltóztassanak az igazságügyi bizottság javaslatát elfogadni. (Helyeslés.) Elnök : A vitát bezárom. Az előadó ur kivan szólni. Plósz Sándor előadó : T. képviselőház ! (Halljuk !) A magam részéről hozzájárulok Sághy Gyula t. képviselőtársam módosításához. Magam is hasonló módosítást akartam volna benyújtani, a mely e szerint feleslegessé vált. Miután azok az okok, a melyek ezen indítvány mellett felhozhatók, felhozattak, csak rövid pár megjegyzésre szorítkozom.. Nevezetesen félreértések elkerülése végett idézem az ügyvédi rendtartás 38. §-át, a mely azt mondja, hogy az ügyvéd jogosítva van az ország valamennyi hatósága előtt feleket képviselni. Tehát nem az van az ügyvédi rendtartásban, hogy a féllel akárhol megjelenhet; hanem az, hogy feleket képviselni van jogosítva. Ebben az esetben jiedig nem képviseletről van szó, hanem érzelmi dolgokról, a melyekben sem képviselni, sem pedig jogi tanácsot adni nem lehet. Ez nem jogi kérdés, hanem érzelmi kérdés; ez olyan kérdés, olyan dolog, mint a szerelem, a melyben nincs sem képviseletnek, sem jogi tanácsnak helye. (Zajos derültség.) Kérem tehát, méltóztassék Sághy Gyula képviselő ur módosítását elfogadni. (Élénk derültség és tetszés.) Elnök : A miniszter ur nem kívánván szólni, felteszem a kérdést. Egy módosítás adatott be Sághy Gyula t. képviselő ur részéről, a mely szerint az első bekezdésből a következő szavak »és képviselők hagyassanak ki. Fel fogom tenni a kérdést, elfogadja-e a t. ház a 645. szakaszt az igazságügyi bizottság szövegezésében változatlanul, igen, vagy nem ? (Igen! Nem!) Kérem azokat, a kik változatlanul elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Kisebbség. Ezzel szemben tehát elfogadj ház többsége Sághy Gyula képviselő ur határozati javaslatát, a mely szerint e szavak : »és képviselők kihagyassanak. Rudnyánszky György jegyző (olvassa a törvényjavaslat 646—654. szakaszait, a melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak. Olvassa a 655. szakaszt). Maylender Mihály ! Hflayíender Mihály: T. ház! Múltkori felszólalásom kapcsán és az ahhoz hozott határozathoz képest, a mely szerint a törvénynek Fiumében való életbeléptetése iránt az életbeléptetési törvény fog rendelkezni, a következő indítványt terjesztem elő (olvassa) : »A 755. szakasz 5. pontja teljesen kihagyandó és az utolsó bekezdésből e szavak: »Fiume város és kerülete« szintén kihagy andók«. Plósz Sándor előadó : Miről van szó, kérem ?
