Képviselőházi napló, 1910. II. kötet • 1910. szeptember 27–deczember 10.

Ülésnapok - 1910-44

H. országos ülés 1910 november 25-én, pénteken. 2 69 Blanár t. képviselőtársam indítványa most már azt czélozza, hogy a királyi ügyésznek a hatáskörébe utalt felebbezésen kívül észrevételezési jogot is biztosítsunk már az első fórumnál és korlátlan felebbezési jogot minden fórumnál. Kegyeskedjenek megengedni, hogy ezt a kérdést praktikus szempontból egy kissé megvilágítsam, talán nem leszek terhiikre. (Halljuk ! Halljuk!) A mi a hatáskör kérdését illeti, abban szükséges, hogy a királyi ügyész számára felebbezési jogkör biztosittassék. Erre nézve nem szándékozom többet mondani, csak azt, hogyha errevonatkozó intézkedés nincs, akkor megtörténhetik, hogy Magyarországból a gretna-greeni kovács műhelyét csináljuk meg, hová a külföldi állampolgárok be fognak vándorolni válópereiket végezni és kijátszani a hatáskörre vonatkozó intézkedéseket, a melyeket az állam nagy közérdeke szempontjából érintetlenül kell hagyni. Nem helyes az a definiczió, a melylyel az urak foglalkoznak. Én egyáltalában nem szándékozom rámenni arra, hogy a polgári házasság definiczióját itt, a t. ház előtt megismételjem. Nagy elmének örökbecsű, maradandó alkotása van előttünk tekintetben ; nem szükséges, hogy a törpe utódok megbolygassák azokat az emlékeket, a miket Szilágyi Dezső és az ő vezérlete alatt a magyar parlament megalkotott. (Helyeslés balfelől.) Az jól volt definiálva. És hibás utón vannak azok, kik csak egyszerű polgári kötés természetével ruházzák fel a házasságot. Hogy többet ne mondjak, ott van a státus-perek nagy kérdése. Hiszen a személyi státus kérdése, a mi a legeminensebb közjog a világon, tehát nem magánjog, kizárólag a házasság intézményén és a házasság érvényessége kérdésén fordul meg ; az örökösödési jog, és pedig nemcsak a házastársak örökösödési jogának kérdése, hanem a gyermekek örökösödésének kérdése is, mind a házassági intézmény körül forog. Tehát azt megtagadni, hogy ebben van, és pedig kimagasló, fontos, állami, közjogi érdek, nem lehet és nem szabad. (Igaz! ügy van! balfelől.) Arról van most szó, hogy meddig adassék a királyi ügyésznek hatáskör. Az 1907. évi XVII. t.-czikk 7. §-a azt mondja (olvassa): »Házassági perekben a véghatározat akkor is kézbesítendő a királyi ügyésznek, ha azokban mint ügyfél nem szerepek. Tehát hallja Blanár t. képviselő ur, hogy ez benn van már a törvényben. Blanár Bé!a: Tudom, én mutattam meg! Polónyi Géza : Kinek ? Nekem, t. képviselőtársam, a ki megcsinálta ezt a törvényt, ön mutatta meg ? (Élénk derültség a bal- és a szélsőbaloldalon.) Blanár Béla : Együtt néztük! Polónyi Géza : Nagyon érdekes dolog ! (Derültség.) T. képviselőtársam én nem veszem zokon, hogyha valaki féltékeny a saját tudásának nagy erejére, mindig honorálni is fogom, de már ezen a területen ne méltóztassék tőlem elvitatni azt, hogy én hamarább ismertem. Blanár Béla: Nem igy értettem ! (Felkiáltások jobbfelől: Félreértés!) Polónyi Géza (olvassa) : »A véghatározat ellen a királyi ügyész csakis a hatáskör kérdésében élhet.<< Tehát kodifikálva van, hogy felebbezési joga van a királyi ügyésznek, de nem kell tovább kiterjeszteni a hatáskör kérdésében adott felebbezési jogot. Azután azt mondja : »A házasságvédő a másodfokú határozat ellen felebbvitellel nem élhet; egyébként a házasságvédőnek az eddigi gyakorlaton alapuló jogai érintetlenül maradnak<<. Már most ha nem volna felvetve a házasságvédő intézményének kérdése, akkor Barta Ödön t. képviselőtársamnak inditványa volna egyedül helyes és korrekt, a mely arra az alapra helyezkedik, hogy miután materiális egyéb törvényeink vannak, a melyek ezekről a kérdésekről szabatosan intézkednek, teljes megnyugvásra is szolgálnak, abszolúte nem szükséges, kogjr ezek a kérdések újra kodifikáltassanak, még pedig ugy, hogy abszolúte nem kap a jogászember felvilágosítást a jelenlegi törvényből arra, hogy vájjon amannak a törvénynek melyik része helyeztetik hatályon kivül, vagy melyik marad fenn. Méltóztatik tudni, hogy a polgári házasságról szóló anyagi törvény megállapítja a kir. ügy'sznek a semmiségi és az érvénytelenségi perekben való materiális ingerencziáját. Ez a törvény pedig megállapítja a kir. ügyé znek a felebbezési jogkörbe való beavatkozási jogát. Hát ha igy volna a dolog, nem is szükséges semmi egyebet tenni, mint kihagyni a szakaszt és fentartani az eddigi törvényes állapotot, a melyet különben sem akar a perrendtartás kifejezetten hatályon kivül helyezni. Es én nem győzök arra eléggé ráutalni, mit jelent az, ha abszolúte nem tudjuk, hogy a létező anyagi törvényekből mi marad fenn és mi lesz megváltoztatva. Miután azonban a házasságvédői intézmény elejtésének kérdése külön fel van vetve és illetőleg az indokolásban benfoglaltatik, nézetem szerint szüksége merül fel annak hogy ez iránt külön intézkedés történjék. Ha a házasságvédő intézményét ez a javaslat fenn akarja tartam, illetve ha a kir. ügyésznek erre szorittatik a hatásköre : akkor gondoskodni kel. ebben a perrendtartásban arról, hogy az mikor rendeltessék ki és annak jogállását is szabályozni kellene. Azért nem tartom kimerítőnek Barta Ödön t. képviselőtársam indítványát. Már most kegyeskedjék nekem megengedni t. minister ur és a t. előadó ur is, hogy ráutaljak arra, hogy tulajdonképen mi az, a mit az urak itt kodifikálni akarnak. Az eddig létező materiális törvények keretén kivül már Blanár t, képviselőtársam inditványa is és Sághy t. képviselőtársam is csupán a felebbezésre akarja szorítani az ügyész hatáskörét, de a felebbezésekben azután ad libitum ad jogot a kir. ügyésznek, a mihez én semmi körülmények között nem járulnék hozzá. Hát ettől eltekintve mit akarnak önök csinálni ? Akarják a következőket kodi-