Képviselőházi napló, 1910. II. kötet • 1910. szeptember 27–deczember 10.

Ülésnapok - 1910-44

H. országos ülés 1910 november 25-én, pénteken. 265 de fentartható-e az az áUamhatalom közbenjöttével akkor, a mikor egyik fél sem akarja % Akár ott van a kir. ügyész a férfi és a nő mellett, akár nem, méltóztassék ellűnni, sem tovább nem áll fenn a miatt az a házasság, sem újra nem létesül, sőt valószínűleg több ember nem fog megházasodni, ha tudja, hogy még akkor is, a mikor el akar válni, az államhatalom embere bele fog az ő magándolgaiba avatkozni. T. képviselőház ! A kir. ügyész eléggé meg van nyomoritva sok mindenféle szereppel. Hiszen az államhatalom képviselője a sajtórendőrség utján úgyis figyel a közerkölcsökre. Mi szükség tehát a kir. ügyészségnek ujabb erénycsősz-szerepet a nyakába sózni ? Ezenkívül, ha a kin. ügyészség nem egy olyan pótszerepet visz, egy olyan tessék-lássék szerepet, hanem komoly dolgot csinál, akkor ezen szakasz szerint a kir. biróság a kir. ügyészség közgyámkodása alá van helyezve, a ki mindenről tudomást szerez, s a kinek mindenről jelentést is kell tennie felsőbb hatóságánál, a ki az igazságügyminister mostani nyilatkozata szerint is észrevételeket kell, hogy csináljon, hibákat kell, hogy kutasson. De micsoda hibákat ? Olyanokat, a melyekről a felek mind a ketten hallgatnak, a melyekről a biró se2i akar szólni. Már pedig hibákat kutatni, Ítéleteket felebbezni akkor, a mikor sem a férj, sem a feleség, sem a biróság nem tartja szükségesnek, a mikor a válást a biró is kimondja és mind a két fél a saját érdekében levőnek találja, — méltóztassék megmondani, mily akvpon adhatjuk mi, mint állam azt a hatalmat egy egészen kívül álló elemnek, az állam képviselőjének, hogy ő a saját szakállára felebbezze meg azt a házasságot? (Élénk helyeslés a baloldalon. Mozgás jóbbfelől.) T. ház ! A házasságvédő szerepének volt értelme a múltban, mert akkor az eljárás úgyszólván tiszta formalitás volt; akkor egészen más perrendtartás volt; akkor a bírónak nem volt hivatalból való nyomozási és ténymegállapitó jogosultsága és szerepe. De ha a házasságvédői intézményt eltöröljük, miért csináljunk egy rosszabb, sokkal súlyosabb intézményt, a mely sem a feleknek, sem a kir. ügyészségnek nem kell ? Méltóztassék elhinni, t. minister ur, hogy hajdani alantasai, a kir. ügyészség egész kara, nem köszönik azt meg, hogyha a t. minister ur mint minister ezzel javitja^meg a kir. ügyészség helyzetét. A kir. ügyészség ma is túl van halmozva és a kir. ügyészség sok ember szemében ma sem szimpatikus, a minthogy természetes is, hogy a vád képviselője büntető ügyekben nem igen lehet az. Méltóztassék megmondani, hogy ugyan mekkora lesz a kir. ügyészségnek a tekintélye akkor, midőn az ilyen legszentebb és legprivátabb ügyekbe fog avatkozni ? Vagy méltóztassék megmondani, hogy hova jutunk akkor, hogyha a kir. ügyészség pl. a politikusoknak válópereibe beavatkozik vagy be nem avatkozik 1 Barta Ödön : Felsőbb rendeletre ! Lengyel Zoltán : Méltóztassék megbírálni, mi lesz a ministerek helyzete, ha tudni fogja két egyKÉPYH. ITArLŐ. 1910 — 1915. II. KÖTET. más mellett ülő képviselő, hogy az egyikük válóperében ott van a kir. ügyész, a másikéban pedig nincs. Ezeken kivül én a bírói függetlenséget ebben az esetben igen fontos alkotmánybiztositéknak tartom. Magyarország nincs abban a közjogi helyzetben, hogy ilyen biztosítékokról lemondhassunk és ha kaput nyitunk annak, hogy a kir. ügyészek ilyen magánügyekbe beavatkozhassanak, jöhetnek korszakok, midőn a kÍT. ügyészek igenis törvény alapján fogják az összes polgárokat ezen a téren agyonzaklatni; fognak a legszentebb privátügyekbe beavatkozni és fogják azokat a hatalom erejével teljesen nyilvánosságra hozni. (Helyeslés a baloldalon. Éllert/mondások jóbbfelől.) Ezért az egész dolognak semmi értelme sincs azon a ponton túl, a hol a kir. ügyész közjogi szerepe végződik. A kir. ügyésznek eddig is megvolt a joga, s szívesen hozzájárulok azon jogosítványa fentartásához, szívesen hozzájárulok ennélfogva ahhoz, hogy a negyedik és ötödik bekezdés megmaradjon, már csak azért is, hogy a t. előadó urnak ne kelljen a többi szakaszokat újra számoztatnia, de a kir. ügyészség érdekében, az állampolgárok békéje és nyugalma érdekében, sőt ezen perrendtartás népszerűsége érdekében is igen-igen kérem a t. minister urat, hogy ne kösse magát a javaslatnak se ehhez, se ahhoz a részéhez ; bizza azt egyszerűen reánk ; nem kételkedem, hogy ezen házban, minden kortesbeszéd nélkül, nem igen fog akadni védője ezen első három bekezdésnek, részben azok miatt, a kik már elváltak, részben azok miatt, a kik még nem váltak el, de még azok miatt is, a kik még meg sem házasodtak. (Élénk derültség a jobb- és a baloldalon.) Egry Béla t. képviselőtársam indítványával egyezőleg benyújtom azon határozati javaslatot, a mely szerint kérem, hogy ezen első három bekezdés hagyassék ki. (Elénk helyeslés a baloldalon.) Elnök: Ki következik szólásra ? Mihályi Péter jegyző : Várady Zsigmond ! Várady Zsigmond: T. ház! (Halljuk!) Nagy köszönettel és elismeréssel tartozom a t. igazságügyminister urnak, mert eredeti álláspontját, a mely szerint a 644. §. teljes fentartását kívánta, lényegesen enyhítette, oly lényegesen, hogy ha most már példának okáért Blanár Béla t. képviselőtársam álláspontja érvényesül, vagy még inkább, ha a t. ház Sághy Gyula t. képviselőtársunk indítványát fogadja el, be kell vallanom, hogy a 644. §. méregfogát kihuzottnak kell tekintenünk. Ha ilyen körülmények között mégis felszólalok, azt két okból teszem. Az egyik az, hogy meg kell indokolnom, hogy ilyen körülmények között, midőn már eddigi engedékenysége miatt is őszinte köszönettel és elismeréssel kell adóznom a t. minister urnak, a magam részéről mégis Barta, Lengyel és Egry képviselőtársaim álláspontjához csatlakozom. A másik és még fontosabb oka a felszólalásomnak, mert hiszen azt, hogy az ember valakihez 34