Képviselőházi napló, 1910. II. kötet • 1910. szeptember 27–deczember 10.

Ülésnapok - 1910-44

258 kk. országos ülés 19Í0 november 25-én, pénteken. a család legintimebb dolga; ennek mikénti megoldására csak a családnak magának és a közvetlenül érdekelteknek lehet befolyása. Én nem akarok példákat felhozni, de utalok mindenkit, a ki válóperekben valaha praxist folytatott, hogy pl. milyen gyakran van szükség a válóperek tárgyalása közben arra, hogy a válás valódi okai a pernek ehronique scandaleuse-zé fúvása szempontjából mellőztessenek. Kit sért az, hogyha egy család a maga és gyermekei etikai érzése czéljából csupán a formalizmusra baziroz, egy pert és a lényeg érintése nélkül bonyolítja le a maga legintimebb dolgait ? Hisz a lényeg az, hogy -a házastársak egymásra nézve e házasságot fentarthatónak nem tartják. Ez a lényeg, ez az igazság; az az ok, a mely a biró elébe kerül, szintén csak e közös meggyőződés folyománya. Hogy már most ennek a közös meggyőződésnek a bírónál való keresztülviteléhez és érvényre juttatásához milyen eszközöket használnak, ez egészen közönyös minden másra nézve, és leginkább közönyös az államhatalomra nézve. Nem közönyös azonban az ország lakosság családokra nézve, hogy ezen intimitások bolygatásával, indítványok tét-elével, a per irányításával, mikénti vitelének ellenőrzésével azt a vádhatóságot bízzuk meg, a melynek eddig csak bűnvádi ügyekbe volt beavatkozása. Jól tudom, t. ház, hogy az 1894 : XXXIV. t.-cz., valamint az 1907. XVII. t.-cz. rendelkezései is behozták már a királyi ügyész szerepét a válóperekben, de a hol behozták, ott működési területe nem azonos azzal a területtel, a melyet számára a törvényjavaslat 644. §-ának rendelkezései kijelölnek. Á hol az a királyi ügyész áll, ott az államérdek védelmét teljesiti, az állami rend képviseletében áll ott, a midőn a semmiségi és megtámadási perekben cselekvőképtelen egyének nevében megindítja az eljárást. A rendelkezésnek az a része, a mely azt tartalmazza, hogy a királyi ügyészszel közlendő az Ítélet, hogy a hatáskör szempontjából megőrizze az állam területi jogait, ez is még államjog, de már nem az, a mi a 644. §-ba felvétetik, hogy t. i. a királyi ügyész ügyfélnek tekintendő, a kit mindenről értesíteni kell, ha nem is ő az ügyfél és reá ruházzák mindazon jogok gyakorlását, a melyek az ügyfélt illetik, s így kötelességévé teszik, hogy beavatkozzék a perekbe válogatás nélkül, azaz mégis egy bizonyos válogatással, mert az esetleges kormány-utasításokat figyelembe kell vennie. Hát, t. képviselőház, ez semmi egyéb, mint felesleges módon odiózussá tétele a királyi ügyészi intézménynek, Id terjesztése a királyi ügyész hatalmának egészen a családi életre, a hol a hatalomnak mindeddig meg kellett állania, a hová az eddig el nem jutott, (Ügy van! ügy van! a haloldalon !) Azért tisztelettel indítványozom., méltóztassék ezt a szakaszt, ugy a hogy van, egészen kihagyni. (Élénk helyeslés baloldalon.) Szinyei-Merse Féiíx jegyző: Blanár Béla! Blanár Béla: T. képviselőház.' A 644. §. kimondja, hogy házassági perekben a királyi ügyész abban az esetben is résztvehet, ha a törvény szerint félként fel nem hivatik. A 3. bekezdés a királyi ügyésznek jogkörét ez esetben akként állapítja meg, hogy jogában áll az iratokat megtekinteni, a hozandó határozatra nézve indítványt tenni és a házasság fentartása érdekében tényeket és bizonyítékokat felhozni, valamint felebbvitellel élni. Ennek az ügyészi jogkörnek megállapítását, az államhatalomnak a házassági perekbe ily módon való beavatkozását én is elfogadhatatlannak tartom. (Helyeslés.) Készséggel elismerem és vallom, hogy a házasság nem kizárólag a felek kölcsönös akaratmegegyezésével felbontható jogviszony, vallom azt is, hogy mindaddig, a mig a társadalomnak és az államnak alapja a család, addig az államnak igenis joga van bizonyos ingerencziát gyakorolni ezen házassági válóperekre, de nemcsak jogában áll, hanem kötelessége is ezt megtenni. De hogy az államnak ezen befolyását gyakorló közeg tényeket, bizonyítékokat hozhasson fel, uj indítványokat tehessen, ezt megengedhetőnek nem tartom. (Helyeslés.) Eddigelé, t. képviselőház, az állam befolyását a házassági perekben ugy gyakorolták, hogy 1907-ig minden a válást kimondó ítélet feltérjesztetett a királyi Curiához, azonkívül házasságvédői intézmény volt a perben behozva. A házasságvédő a királyi törvényszék által kinevezett ügyvéd volt. Ha elismerjük, — és én elismerem — hogy az államnak joga van az alapját képező család felett és az ezen családot megszüntető házassági válóperek felett bizonyos felügyeletet, ellenőrzést gyakorolni, akkor a kérdés az, hogy ki által, mily mértékben és hogyan gyakorolja, ezt az ellenőrzést. Ennek egyik módja az lehetne, hogy a házassági válóperek felterjesztetnének egészen a kir. Curiáig, a mint az régen történt; ezt azonban megfelelőnek és helyesnek nem tartom azért, mert egyrészt ez nagyon elhúzná az ügyeket, másrészt roppant nagy terhet hárítana a kir. Curiára. Másik módja lehetne a házasságvédői intézmény fentartása. Az én tapasztalatom a házasságvédői intézmény terén az, hogy a házasságvédők nagyjában teljesen megfeleltek kötelességüknek, és a mennyire tudom, rendszerint eléggé az ügy érdekében és annak megfelelően jártak el. Bizonyos azonban, hogy a házasság védői intézmény felesleges költségekkel sújtja a felet, és bizonyos | az is, a mit épen az igazságügyi bizottságban i budapesti kartársaimtól is hallottam, hogy e j tekintetben bizony sok visszaélés is történt. Ha tehát nem akarjuk felesleges költségekkel sújtani a feleket, s nem akarunk esetleges visszaélésekre tért nyitni, akkor a házasságyédői intézményt megfelelőnek nem tarthatjuk. Felmerült az az eszme, hogy egy harmadik, mondjuk, e tekintetben közönbös közeget: a tiszti | ügyészt bízzuk meg az ezen ügyek elintézésében ' való részvétellel. Magam is az voltam; ismerem