Képviselőházi napló, 1910. II. kötet • 1910. szeptember 27–deczember 10.
Ülésnapok - 1910-44
44. országos ülés Í9Í0 november 25-én, pénteken. 255 szemelőtt, a melyben a házasságkötés folytán elvesztette községi illetőségét. De hátha valaki nem vesztette el, hanem a nélkül később megszerezte ? Erre nem méltóztatik gondolni ? Azt hiszem, hogy a„ szakasznak jelenlegi szövegezése fedi azt az esetet: ha visszaszerzi a magyar községi illetőségét, akkor itt perelhet. Ha pedig ennek az az értelme, a mint nézetem szerint nem is lehet más értelme, akkor az egész módositás fölösleges. Ezért kérem is mellőzését. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Mindenekelőtt Lengyel Zoltán képviselő úrhoz kérdést kell intéznem módositásának tartalmára nézve ; vájjon az, hogy : a >>640. szakasz második bekezdése utáni pótlás« —• ugy értendő-e, hogy a mostani második bekezdés, . a mely csak néhány szóból áll, törlendő és ez a pótlás teendő annak helyébe ; vagy pedig a módositás szövege a mostani második szakasznak folytatása legyen-e ? Lengyel Zoltán : T. ház! Félreértett szavaim értelmének helyreigazítása czimén kivánok a t. előadó urnak válaszolni. Ha az illető visszaszerezte és tényleg visszaszerezte községi illetőségét, akkor nem is kellene külön intézkedni, mert a 639. §-ban ez benne van. Ha a Curia respektálná ezt, szivesén hozzájárulnék a t. előadó ur felfogásához és szívesen módositanám határozati javaslatomat akként, hogy ez a Horvátországban kötött házasságoknál is érvényes legyen arra a félre nézve, a kinek magj^ar községi illetősége volt a házasság kötésekor; ha ezt méltóztatik jobbnak találni, ebbe a magam részéről szivesen belemegyek ; de nem nézhetek el különösen azoktól, a kik Magyarországon, tehát a Dráván innen kötötték a házasságot, s községi illetőségük volt a magyar törvény oltalma alatt. Bocsánatot kérek, én igen sokra becsülöm a t. előadó ur felfogását, de nem vagyok egészen bizonyos benne, hogy ha mi a törvénybe be nem veszszük ezt az intézkedést, vájjon az összes következendő bíróságok nem fogják-e ezt jogelvül elfogadni és tehát nem fognak paragrafust rágni, mint eddig. Elnök : A t. képviselő ur nem válaszolt arra a kérdésemre, hogy módosítása a 640. §. második bekezdésének a helyettesítése kiván-e lenni, vagy pedig annak csak toldása. Lengyel Zoltán : Ez a második bekezdése lenne a szakasznak ; pótlás lenne. (Felkiáltások : Toldás ! Zaj.) Elnök : A bizottsági szöveg tehát kihagyondó lenne. Meg kell azonban jegyeznem, hogy a vita bezárása után a módositás ujabb módosításának helye alig lehet. Mielőtt Lengyel Zoltán képviselő ur módosítása felett határozna a t. ház, ki kell jelentenem, hogy a 640. szakasz első bekezdése meg nem támadta tván, a ház azt változatlanul elfogadja. (Helyeslés.) A 640. §. második bekezdésével szemben Lengyel Zoltán képviselő ur nyújtott be módosítást Kérdezem a t. házat, méltóztatik-e a szakasz második bekezdését Lengyel Zoltán képviselő ur módosítása nélkül eredeti szövegében elfogadni, igen vagy nem ? (Igen ! Nem!) Kérem azokat, a kik elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Kimondom, hogy a ház Lengyel Zoltán képviselő ur módosítását mellőzte. Következik a 641. §. Rudnyánszky György jegyző (olvassa a 641. %-t). Elnök : Mncs észrevétel % (Nincs.') A 641. §-t a ház elfogadta. Rudnyánszky György jegyző (olvassa a 642. §-íj. Elnök : Miután észrevétel nem történt, a ház a szakaszt elfogadja. Rudnyánszky György jegyző (olvassa a 643. §-Í;. Polónyi Géza: A 643. §. ugy szól, hogy a házasfelek, vagy törvényes képviselőik ügyvédjének a házassági per vitelére szóló különös felhatalmazást kell felmutatni. Különös meghatalmazás szükséges a kereset vagy a viszontkereset támasztásához is. Felvilágosítást szeretnék kérni ezen szakasz tekintetében s ez, azt hiszem, nem lesz felesleges. Az első dolog az, hogy a »házassági per« kifejezés alatt mi értendő. Én azt hiszem, hogy a törvényjavaslatnak az intencziója az, hogy ezen rendelkezés csak a köteléki perre vonatkozzék. Plósz Sándor: Persze ! Polónyi Géza : Mert hogy a házassági vagyonjogi kérdések tekintetében specziális, külön meghatalmazásra legyen szükség, az nem fedi azt a gondolatot, a melyet a törvényhozás kifejezni óhajt. Köszönettel fogom venni, hogyha legalább felvilágositásképen méltóztatik megmondani, hogy ez csak a köteléki perre vonatkozik. A másik dolog, mely a specziális meghatalmazás kérdését illeti, a következő. A régi perrendtartás kodifikálta a meghatalmazásra vonatkozó materiális jogelveket is,és pedig azért, mert nekünk, fájdalom, anyagi jogunk kodifikálva nincs, ennek folytán magának a meghatalmazásnak kérdésében is annyiféle a vélemény, a hány bíróság van. Mit ért a magyar törvényhozó és mit értett mindig különös meghatalmazás alatt ? Ez a javaslat ezt nem magy r arázza meg, mert véletlenségből vagjr szándékosan a meghatalmazásra vonatkozó materiális rendelkezések ebből a javaslatból kihagyattak. Azt tudjuk, hogy a külföldi jogok mit értenek külön specziális meghatalmazás alatt Magyarországon, tudjuk, joggyakorlat által átvettük az osztrák polgári törvénykönyv intézkedéseit, az osztrák polgári törvénykönyv pedig kifejezetten meg is mondja, hogy specziális meghatalmazás alatt a bíróilag vagy közjegyzőileg hitelesített meghatalmazást kell érteni. Már most azt kérdezem, hogy ezt érti-e ez a szakasz ? Plósz Sándor előadó : Dehogy ! Polónyi Géza: Hát mit ért alatta ? Azt a .tiszta formalizmust, a mi a sajtóeljárás terén
