Képviselőházi napló, 1910. II. kötet • 1910. szeptember 27–deczember 10.

Ülésnapok - 1910-33

18 33. országos ülés Í910 október 5-én, szerdán. Zboray Miklós: Nem eléggé korrigálta ! (Derültség.) Elnök : Csendet kérek ! Ivánka Imre: Mert hogy június 9-én még jól állottak a kilátások, azt magam is elismerem, de hogy Julius 9-én több legyen, mint június 9-én, mikor közbejött mindenféle betegség, azt hiszem, ha a minister ur több figyelmet vett volna magának, mint gazdaembernek is szemébe tűnt volna, hogy ez lehetetlen. Szemébe kellett volna tűnnie, hogy mikor a búzát mindenféle betegség tizedeli, a várható terméseredmény nem fokozódhat. Ez a korrigálás tehát nagyon felületesen, nagyon laszczive lett gyakorolva. (Zaj.) A mi azon válaszát illeti a minister urnak, hogy hajlandó intézkedni arra nézve, hogy a jövőben ezek a tévedésnek csak enyhén nevezhető dolgok meg ne ismétlődjenek: mi gazdák nagyon kíváncsiak volnánk mindannyian, hogy mik lesznek azok az intézkedések. Még egy kijelentése van a t. minister urnak, a melyre reflektálnom kell. A minister ur t. i. azt mondta, hogy nem akar az árra befolyást gyakorolni. Hát akkor mire való az egész hivatalos kimutatás ? Hiszen a hivatalos kimutatásnak czélja épen az, hogy az árak reálisan alakuljanak ki, vagyis, hogy tájékozva legyen mind az eladó, mind a vevő ; hogy se túialacsony, se túlmagas árak ne legyenek. A' midőn a minister ur kiadj a a hivatalos jelentést, intézkedésében már eo ipso benne van az. hogy az árakat szabályozza. A gazdák érdeke azonban az, hogy ez az árszabályozás az ő érdeküknek és ne a börze érdekének legyen megfelelő, (Ugy van ! a baloldalon.) És a földmivelésügyi ministeriumtól joggal elvárhatjuk, hogy a földmivelő osztály érdekeit tartsa szem előtt. Ezért, mivel nem látom a minister ur ténykedésében azt, hogy elsősorban az agrár-érdekeket védelmezi, hogy a földmivelő osztály érdekeit tartja szem előtt és mivel belső ellentmondás van válaszában, midőn olyan tévedést, a melyet minden laikusnak észre kellett volna vennie, észrevenni nem akart, válaszát tudomásul nem vehetem. Elnök ." Következik a határozathozatal. A kérdés az : tudomásul veszi-e a ház a minister ur válaszát, igen vagy nem 1 (Igen ! Nem !) Kérem azokat a képviselő urakat, a kik a választ tudomásul veszik, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Kimondom, hogy a ház többsége a választ tudomásul veszi. Következik Ivánka Imre képviselő urnak második interpellácziója. Ivánka Imre: T. ház! (Zaj. Elnök csenget.) Az idén hazánkat egyik legnagyobb ragályos betegség, a kolera lepte el. Elvárható lett volna, hogy minden faktor egyöntetűleg arra törekedjék, hogy ha már nem birjuk a veszélyt elkerülni, legalább mérsékelhessük azt. Ugy látszik azonban, hogy az egész országban egyedül Budapest főváros volt az, a mely megtette mindazokat az intézkedéseket, melyeket európai államban elvárni lehet A magas belügyministerium ezzel szemben sok dologról feledkezett meg. Köztudomású, hogy a kolerának góczpontja a mohácsi széntelep volt. Azok a hajók, melyek a mohácsi széntelepet érintették, vitték a kolerát szanaszét és Mohács városát is ez a széntelep fertőztette meg. Az történt mégis, hogy ezt a széntelepet nem zárták el, pedig a hajókat másutt is lehetett volna szénnel ellátni. Mégis megtörtént, hogy ezen a széntelepen azok a rokkant barakkok, melyekben a munkások laknak és a melyek nincsenek fertőtlenítve az orvosok jajkiáltásai daczára sem, még ma is állanak. Igaz, hogy ezen a szénrakodón csak szénmunkások dolgoznak, a kik nem választók, a kiknek a voksára nincs szükség : ha meghal egy vagy két szegény munkás, kit bánt az mi nálunk ? (Mozgás és zaj a jobboldalon.) Kötelessége lett volna a belügyminister urnak intézkedni aziránt, hogy a szénlerakást megakadályozzák, hogy egy czég érdekei miatt százak és százak el ne pusztuljanak. Ezt már régen meg kellett volna tennie a belügyminister urnak. És ha eddig nem tette, kötelessége most megtenni. Ezen legkiáltóbb mulasztás mellett még más mulasztásokat is észrevehetünk. Hogy csak egyet hozzak fel, a kolera elleni védekezés érdekében kiadott rendszabályok, a melyeket minden községnek végre kellett volna hajtania, s a melyek nem is egyébben, mint a tisztaság megteremtésében állanak, nagy részben nincsenek végrehajtva, vagy legalább nem ugy, a mint azokat a mi századunkban, a mikor minden ajkon a hygienát halljuk, végrehajtani kellene. Vásárokat tartanak, ujonczokat hivnak be ott is, a hol koleragvanu lehet. Konczedálom, hogy némely helyen nem hivták be az ujonczokat, de az ország legnagyobb részében nem lett volna szabad behivni. Midőn Mohácson a kolera már dühöngött, járványorvosokat kértek ; kaptak sürgönyt, hogy jönnek a járvány orvosok és Budapesttől Mohácsig két járványorvosnak utazása épen egy hétbe telt bele. Kértek barak-kórházakat, azok is lementek, de csak későn. Én nem akarok ebben az ügyben párt-politikai szempontból felszólalni, inert ez ugy az itt jelenlevőknek, mint a házon kivül levő minden egyes embernek életkérdése ; mert hogy ki fog kolerában meghalni, ha az elterjed, azt előre tudni nem lehet; (Derültség balfelől.) hanem mindenesetre az ország lakosságának érdekében fel kellett szólalnom, hogy minden politikai tekintet nélkül felhívjam a t. belügyminister ur figyelmét arra, hogy mi mégis csak modernnek látszó európai hirben álló állam vagyunk, a hol nem hagyhatunk ezreket meghalni azért, mert valaki a ministeriumban nem teszi meg pontosan a kötelességét. Mi talán mégis jogállam vagyunk, a hol azért, hogy egy nagykereskedő czég kárt ne szenvedjen, (Felkiáltások balfelől: Krausz !) nem szabad egy várost megfertőztetni, 50 embert nyugodtan meghalatni azért, hogy a szén ne várjon esetleg három hónmig.