Képviselőházi napló, 1910. II. kötet • 1910. szeptember 27–deczember 10.

Ülésnapok - 1910-43

Í3. országos ülés 1910 november 54-én, csütörtökön. 233 Következik a 195. §. Szinyei- Merse Félix jegyző (olvassa a 195— 221. §-okat, a melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak ; olvassa a 222. §-íj. Zlinszky István,,jegyző: Jaczkó Pál! Jaczkó Pál: T. ház ! A polgári perrendtartás javaslatán veres fonalként vonul végig az a czél, hogy a peres eljárás minél egyszerűbbé és minél gyorsabbá tétessék, hogy a jogkereső közönség minél előbb érvényesíthesse jogait. Ugyanerre törekszik a bizottság is, mikor a 222. §-nál egy második bekezdéssel toldja meg az eredeti szöveget, a melyben egyenesen tiltja a hazudozást és büntető szankczióval látja el, hogy a per húzása-vonása minél kevésbbé legyen lehetséges. Barta Ödön: Ezt a házszabályokba is be kellene venni. Jaczkó Pál : Méltóztassanak megengedni, hogy mikor ezen czél helyességéhez magam is hozzájárulok, megállapitsam azt, hogy a szövegnek ez a fogalmazása nem fogja a czélt szolgálni, hanem ellenkezőleg, épen általa módunkban lesz a pert húzni és halasztani. A t. ház engedelmével, mint gyakorlati ember, igyekszem ezen véleményemet röviden megokolni. A bizottság teljesen figyelmen kivül hagyja azt, hogy a perben nemcsak felek szerepelnek, hanem a felek képviselői is, sőt rendszerint ők, az ügyvédek folytatják le a pert. Lássuk már most, hogy mi lesz a dolog lefolyása. Az ügyvéd az általa felvett tényállás alapján benyújtja a keresetet; azzal szemben az alperes olyan védekezéssel állhat elő, a mely a felperes előtt teljesen ismeretlen, ennélfogva a felperesnek nincs módjában nyilatkozni, ne nem is fog, nem is mer nyilatkozni iníormáczió nélkül, nehogy a 222. §-ba ütközőleg kövessen el hibát. Ennek következtében a^ bíróságtól kénytelen lesz halasztást kérni, a melyet a biróság mindenkor meg fog adni és igy ujabb tárgyalásra lesz szükség azért, hogy az ügyvéd informácziót kérhessen ügyfelétől az újonnan felhozott körülményekre. Ez aztán ismétlődni fog nemcsak az első tárgyaláson, hanem a tárgyalások során bármikor, ugy hogy többszöri haszontalan halasztás fog beállani, a melyekre igazán nem az ügyvéd adott okot, habár ma is általánosan az ügyvédeket szokták megvádolni azért, hogy a perköltségek növelése czéljából húzzák és halasztják a pert. Ha már most ezen halasztás folytán az ügyvéd a szükséges iníormáczió beszerzése czéljából mindig olyan féllel állana szemben, a kinek elég egy levelet irni és azután megkapja tőle a kellő Írásbeli informácziót, akkor még mindig nem volna hosszú a huza-vona. De tudjuk, és ebben a tekintetben igazán nem kell bizonyítékokra hivatkozni, hogy az ügyfelek nagyrésze negligens és nincs is tehetsége kellő iníormáczió nyújtására, kivált Írásban. Ennek következtében az ügyvéd a felet behívja magához, hogy szóbelileg kérjen tőle felvilágosítást az ujabb tényállásra, az iníormáczió felvétele után pedig azt nyilatkozat alakjában aláíratja. De ez KÍPVH. NAPLÓ. 1910 19.15. II- KÖTET, természetesen csak ugy lehetséges, ha a fél be is jön. De tudjuk, hogy eltekintve a földmivestől, a ki szántás-vetés, kaszálás, aratás vagy cséplés idejében vagy szüretkor igazán nem ér rá az ügyvédhez bemenni, minden földbirtokosnak dolga van ebben a munkaidőben s azontúl is akár vadászat, akár agarászat, de még farsang idejében sem igen fog bemenni az ügyvédhez azért, hogy perében informácziót adjon. Ennek az a következése, hogy az ügyvéd a jövő tárgyaláson még mindig nem tud nyilatkozni és akarva, nem akarva, kénytelen ujabb halasztást kérni, mert hiszen nem adhat arra választ, a mi informácziójában nem volt, nem tagadhat olyat, a miről tudomása nincs. Ennek további következése pedig az lesz, hogy a nagyközönség ismét azon több vagy kevesebb alappal biró váddal fog előállani, hogy az ügyvéd halasztja a per befejezését. Mindezeknél fogva azt hiszem, t. képviselőház, hogy akkor, a mikor a perrendtartásban a bizottság is épen ennek a huzavonának megszüntetését tűzte ki maga elé, a mikor ennek a szakasznak beiktatásával meg akarta védeni az ügyfelet és az ügyet attól, hogy haszontalanul és károsan halasztassék a tárgyalás, akkor feltétlenül vigyáznunk kell arra, hogy ez a szakasz ugy szövegeztessék meg, hogy most már tényleg azt a czélt szolgálja, a melyre kitüzetett, vagyis ne csak azt érje, a ki talán kevésbbé bűnös abban a halasztásban, hanem mindazt, a ki rosszhiszemüleg perlekedik, rosszhiszemüleg tagad, vagy állit olyat, a mi legjobb tudomásának ellenére van. Ezért a szövegnek második bekezdését • kérem ugy módosítani, hogy az a következőképen hangozzék (olvassa) : »A fél vagy képviselője, a ki jobb tudomása ellenére az ügyre vonatkozó oly tényt állit, a mely nyilvánvalólag valótlan, ügyre tartozó tényt nyilván valóiag alaptalanul tagad,- vagy nyilvánvalólag alaptalanul hivatkozik valamely bizonyítékra, azt a biróság 600 K-áig terjedhető pénzbirsággal bünteti. Ha a képviselő magát e részben a féltől nyert utasítással igazolni nem tudj el) ci birság visszkereseti jog nélkül a képviselőt terhelje«. Méltóztassanak ezt az indítványomat elfogadni. (Helyeslés balfelöl.) Mihályi Péter jegyző: Várady Zsigmond! Várady Zsigmond: T. ház! Az igen tisztelt előttem szólott képviselőtársam felszólalásával és indokolásával nagyban egyetértek és azt hiszem, a tisztelt ház is helyeselni fogja azt a törekvést, a mely a 222. §. második bekezdésében megnyilatkozik és a mely azt czélozza, hogy a perlekedés belső etikája és erkölcsi színvonala lehetőleg emeltessék. Mindazonáltal ama felmerült aggályokra is tekintettel, a melyek a 222. §. második bekezdésének a javaslat szerinti szövegezését érintették és körülbelül ugyanamaz indokolás nyomán, a melyet az igen t. előttem szólott képviselő ur is hangozatott, vagyok bátor magam részéről is egy módosítást ajánlani a t. ház figyelmébe. Kérve annak elfogadását és a képviselő ur határozati javaslatának mellőzését, mert 30