Képviselőházi napló, 1910. II. kötet • 1910. szeptember 27–deczember 10.

Ülésnapok - 1910-32

12 32. országos ülés 1910 október 3-án, hétfőn. Nem akarok most annak vitatkozásába bo­csátkozni, hogy van-e, nincs-e befolyása a tarifá­nak az árakra, bár szakemberek mondják, bogy épen a tömegszállitásra való ingernél fogva igenis van befolyása, de eltekintve ettől a kérdéstől, annál az egyetlen oknál fogva, bogy Magyarorszá­gon járó vasutakon, a déli vasúton és a győi— sopron—ebenfurti vasúton, Bécsbe tarifakedvez­ménynyel szállitanak szarvasmarhát 1910 szeptem­ber hava óta, elengedhetetlen kötelessége, szerény nézetem szerint a kormánynak, hogy a budapesti vásár részére is ily tarifakedvezményt eszközöljön ki egyrészt a déli vasúton és egyéb vasutakon, másrészt adjon ily kedvezményt az államvasutak összes vonalain is. Ebben a tekintetben eddig nagyon mostohán bántak Budapesttel, annak idején Baross Gábor minister megadta a budapesti vásárra szállított mindennemű élelmiszereknek, tehát az állatoknak is, a 10%-os kedvezményt. Ezt 1904-ben elvették Budapesttől. Csekély kedvezmény, de ezt is el­vették és azóta évről-évre előterjeszti Budapest főváros törvényhatósága a maga alázatos instan­cziáját a váltakozó kormányoknál, de egy sem adta vissza azt, a mi már tulaj donképen meg­volt. Ma már a 10% nem jelent semmit, a mikor Bécsbe 50% kedvezménynyel szállitanak és bátor vagyok felkérni a kormányt, hogy Budapest fogyasztóközönségének érdekében hasonló intéz­kedésről gondoskodni méltóztassék. Van egy másik rettenetes sérelme Budapest főváros fogyasztóközönségének, a mely sérelem szintén sürgősen orvosolható és orvosolandó, ez pedig a husfogyasztási adó. Ebben a tekintetben Budaj^est privilégiumot élvez. Budapestnek sokkal nagyobb a husfogyasztó adója, mint a vidéknek. A vidéki nagyvárosok közül Pozsony némi tekin­tetben kullog Budapest mögött, mert szintén zárt város, de Pozsonynál is nagyobb a husfogyasztási adója Budapestnek. Ennek illusztrálására legyen szabad előadnom, hogy egész Magyarországon a husfogyasztási adó jövedelme 9 millió korona, és ennek felét Budapest fogyasztóközönsége fizeti, vagyis magában Budapestnek a fogyasztási adója négy millió koronánál többet tesz ki. Németország 1910. évi áprilisben eltörölte a husfogyasztási adót. Francziaországban kilogrammonkint van kiszabva a husfogyasztási adó, ez tehát nem vezet igazságtalanságra. Ausztriában is megvan a különb­ség a 400 kilogrammon alul és felül levő élő állat között. A 400 kilogrammon alul levő állatért dara­bonkint 9 koronát, a nehezebbért pedig darabon­kínt 18 koronát fizetnek. Hogy áll ez a dolog nálunk 1 Az élő marha után tekintet nélkül annak súlyára fizetik az adót. Pedig köztudomású dolog, hogy Budapestre a kisebb sulyu marhát hozzák, a nagyobb sulyut inkább exportálják. Budapesten a marha után darabonkint az állami fogyaszási adó 12 korona 60 fillér, a mihez még 2 korona 90 fillér községi adó jár. A sertésnél darabonkint 3 korona 16 fillér. az állami husfogyasztási adó, a mihez még 1 korona 6 fillér városi adó jár. A mi azonban sehol nincs egész Magyar­országon, itt a legkisebb szárnyasokra is súlyos fogyasztási adót vetnek. Pulykáért, ludért dara­bonkint 20 fillér állami és 5 fillér községi hus­fogyasztási adót kell fizetni. Csirkéért, galambért darabonkint 6 fillér állami és 2 fillér községi fo­gyasztási adót szednek. A szarvasért, tehát a vadállományért darabonkint 8 korona fogyasztási adót, a nyúlért darabonként állami adóban 30, községi adóban 10, összesen tehát 40 fillér fogyasz­tási adót fizetnek Budapesten. így történik azután, hogy ezen rengeteg, barbár fogyasztási adó mellett maga az adó átlag kilogrammonkint a húst tiz fillérrel drágítja meg. Bátor vagyok még hozzáadni, a mit talán az imént kellett volna előterjesztenem, hogy a takar­mány, talán azért, mert — hajlandó vagyok jót feltételezni a t. kormányról — nem számított a drágaság ezen kifejlődésére, nemcsak, hogy a tarifákat eddig nem mérsékelte, nemcsak, hogy a fogyasztóközönségnek ezt az igazságot ki nem szolgáltatta, hanem egész csendben, — mert hiszen az árakat csendben szokták emelni — 1910 elején a tarifákat felemelte a magyar állam­vasút és pedig olykép, hogy ennek árbefolyásoló hatása az, hogy a budapesti központi vásárcsar­nokba érkezett áruknál a múlt évi forgalmat alapul véve, miután 10—27%-os tarifaemelés tör­tént ez évben, a szállítási [költség évenkint 236.000 K-val több, mint tavaly volt, a marhavásárra vitt áruknál pedig 198.000 K-val több, mint tavaly volt. így tehát fuvarköltségben Budapest fogyasztó­közönsége a tarifaemelés folytán évenkint 434.000 K-val fizet többet, mint tavaly. Egy másik igazságtalanság, a mit szintén igen rövid utón lehetne orvosolni, a szigorú hus­szállitási rendelet, mely két év óta van életben. Ennek kölcsönösnek kellene lenni, mert hiszen ha Magyarországon szigorúbbak a husszállitási szabályok mint Ausztriában, akkor ugyebár azt a husszálbtót ez arra ingerli, hogy olyan helyre küldje a húst, a hol kevésbbé szigorúak, és kevesebb szekatúrának van kitéve. Ezen husszáUitási ren­delet szerint pl. egyik községből a másikba vagy Budapestre a levágott marhát máskép nem lehet hozni, csak öt darabba vágva, vagyis kisebb ada­gokat Budapestre hozni nem lehet. így azon elő­kelőbb szállodások és vendéglősök, kik elsőrendű minőségű húst akarnak adni vendégeiknek, épen ezen husszállitási rendeletnél fogva Bécsből hozat­ják a kisebb adagu pecsenyehusokat, nem pedig vidékről, mert hiszen vidékről csak öt darabra vágva lehet a húst behozni. Mindennapi panasz továbbá az, hogy semmi gondja a kormánynak arra nincs, hogy a növendékmarha és a tenyész­állatállomány megkíméltessék, hogy valamiféle rendszabály legyen, hogy ne lehessen akármikép növendékmarhát levágni és korlát nélkül ex­portálni,

Next

/
Thumbnails
Contents