Képviselőházi napló, 1910. I. kötet • 1910. június 23–augusztus 6.

Ülésnapok - 1910-9

9. országos ülés Í910 július 9-én, szombaton. 85 választásánál — akkor mindenki meggyőződése szerint fog szavazhatni. (Igaz! Ugy van ! a szélső­baloldalon.) A mi a magyarság fölényének fentartását illeti, ezt semmi szin alatt nem engedem el. De azért nem szükséges a választói jog nyakának kitekerése és nem szükséges épen a legnagyobb néprétegeket visszaszorítani, mert meg lehet ezt csinálni e nél­kül is. Van ennek több formája, mint az irni és olvasni tudás. Ilyen például a kerületek beosztása. (Helyeslés balfelől.) A mai állapot szerint van ke­rület, a hol két-háromszáz szavazó választ. (Igaz ! ügy van! balfelől.) Vannak viszont kerületek, a hol 3000, 6000 sőt 12.000 szavazó van. Ha ilyen aránytalanok a kerületek, tessék azokat ugy be­osztani, hogy a veszedelmesebbnek jelzett helye­ken tízezer ember, magyar helyen pedig egyezer ember válaszszon egy kéjaviselőt. (Derültség.) Most pedig áttérek a most lefolyt választá­sokra. Egész nyilvánosan történt a kormány ré­széről a vesztegetés, (ügy van ! a szélsőbaloldalon.) Ezt nem lehet letagadni. Egy-egy kerületből szá­zával lehet választót hozni, a kiket nyiltan meg­vettek. Egy hang (a jobboldalon) : Hogy volt Sziget­váron ? (Zaj és felkiáltások a baloldalon : Azt maga nem tudja! Zaj.) Elnök (csenget.) : Csendet kérek ! Szabó István (nagyatádi) : En nem akarom ezt most adatokkal igazolni, hanem csak arra aka­rok rámutatni, hogy olyan tényeket, a melyeket mindenki tud, egyenes embernek letagadnia nem is szabad. (Zaj.) A kormánypárt ezzel a választás­sal, a melyen annyi pénzt szórt el, mint még soha egy választáson 'sem, aláásta a választók tekin­télyét, mert ugy magyarázzák és azt tartják még a külföldön is, hogy a magyar választók legnagyobb része megvehető és hogy a magyar választásokon az győz, a ki a jövőre még több pénzt ad. (Igaz ! ügy van ! a szélsőbaloldalon.) Nem tudom, hol vették a pénzt azok a kép­viselőtársaim, a kik oly óriási összegeket költöt­tek ; azonban ugy hallottam, hogy a legtöbb nem is a saját pénzét költötte. (Derültség a szélsőbal­oldalon.) A mai világban nincsen olyan ember és olyan társaság, a mely ellenérték nélkül hozzon áldozatot. Nem tudom, mi lesz annak a nagy összegnek az ellenértéke, a melyet a választáson szétszórtak, de azt tudom, hogy ellenértékének lenni kell, és attól félek, hogy annak az ellenérték­nek a káros hatását az egész ország meg fogja érezni. (Igaz ! ügy van ! a szélsőbaloldalon.) Ugy tudom, hogy Magyarországnak szentesi­tett törvényei vannak arra, hogy a választásoknál a fuvarpénzen, napidíjon és a meghatározott ellá­táson fölül, minő költségeket lehet fedezni. (Fel­kiáltások jobbfelől: Már napidijakról beszélnek ? / és a szélsőbaloldalon: Maguknál volt napidíj! Nagy zaj.) Elnök (csenget); Csendet kérek, különben kénytelen leszek névszerint is figyelmeztetni a közbeszóló képviselő' urakat. Szabó István (nagyatádi) : Nem tudom, mi áll a választásokon, mert én ezeket nem alkalma­zom. (Derültség.) A kik pedig alkalmazzák, azok nagyon jól tudják. Ugy tudom azonban, hogy tör­vény van arra, hogy mit lehet adni és hogy a kor­mánynak kell a törvények végrehajtása és meg­tartása tekintetében a legfőbb őrnek lennie. A kor­mánynak azok a kiküldöttei és megbízottai, a kik ezt a törvényt megszegték — mert megszegték, az bizonyos — (ügy van I balfelől.) törvénysértést követtek el. Engedelmet kérek, ezek büntetésüket nem veszik el, hanem ugy hallom, inkább jutalom­ban részesülnek. ( Ugy van ! Ugy van 1 a baloldalon.) Felkiáltások balfelől: Bárók, hercegek lesznek ! Szabó István (nagyatádi) : Már most ott ál­lunk azon tény előtt, hogy ha egy nyomorúságos ember tudatlanul belebotlik a törvénybe, mert azt sem tudja, hogy mi a törvény rendelkezése, elverik rajta a port kegyetlenül, mig ha a kormány em­berei sértik meg a törvényt, azoknak nincs bün­tetésük, (ügy van ! Ugy van ! a baloldalon.) Ho­gyan várhatják tehát ettől a nemzettől a törvény megtartását, ha azt a kormány saját emberei sze­gik meg \ Szmrecsányi György: A törvénytisztelet hol van ? Egy hang (a jobboldalon) : Mutassa be őket! (Felkiáltások balfelől: Vizet az öregnek! Zaj. Elnök csenget.) Szabó István (nagyatádi) : T. képviselőház ! Én ebben a választásban egy igen veszedelmes dolgot látok Magyarország jövőjét illetőleg. Hiszen ez a választás megmutatta Becsnek azt, hogy ha Magyarország nem ugy viselkedik, a hogy nekik tetszik, ha a magyar parlament nem lesz Ausztriá­nak hasoncsuszó szolgája, hát nem kell sokat teketóriázni a nemzet kívánságaival, bele kell menni a választásba és a kormány majd gondos­kodik eszközökről, a melyekkel megtalálja a több­séget. (Helyeslés a baloldalon.) Ezzel a választással felbátorítottuk Bécsben lévő azon ellenségeinket, a kik Magyarországot örökösen csak Ausztria gyarmatává akarják tenni. (Ugy van! ügy van! a baloldalon.) Ezek követeléseikben sokkal vak­merőbbek lesznek, mint eddig voltak, és én félek, hogy ennek a kormánynak és többségnek, a melyik azzal a jelszóval jött, hogy a békét minden áron meg akarja őrizni, — megjegyzem, hogy mi is akarjuk a békét, ámde a békének ára nem lehet az, hogy mindent meg kell adni, de semmit sem kö- ­vetélni — mondom : félek, hogy ennek a kormány­nak és többségnek nem lesz meg az ereje vissza­verni azon bécsi törekvéseket, a melyek Magyar­ország ellen már annyiszor irányultak. Pap Zoltán : Nem is akarja visszaverni! (Fel­kiáltások balfelől: Azért jöttek! Azért vannak itt!) Szabó István (nagyatádi) : És a mikor egy több­séget, a mely akarta az önálló bankot és Magyar­ország gazdasági függetlenségét, egy ilyen válasz­táson meg lehetett semmisíteni, és Bécs kíván­ságát teljesiteni tudták: engedelmet kérek, nem teszek fel rosszat a kormányról, még a többség

Next

/
Thumbnails
Contents