Képviselőházi napló, 1910. I. kötet • 1910. június 23–augusztus 6.

Ülésnapok - 1910-8

8. országos ülés 1910 Julius 8-án, pénteken. 67 határozott ígéretet nem birunk. (Élénk helyeslés a szélsobaloldálon.) T. képviselőház! Ezek után befejezem felszólalásomat- (Elénk éljenzés jobbfelöl) Majd lesz még többször szerencsénk. Befejezem beszédemet azzal, bogy ujbói kívánom és hangsúlyozom pártom nevében az általános, egyenlő, titkos községenkénti illetőleg körzetenkénti választójognak a választókerületek uj beosztásával együtt való megvalósítását. Követeljük ezt, szorgalmazzuk ezt, egyúttal pedig a királyi trónbeszédre a t. többség részéről felterjeszteni kívánt felirati javaslatot nem fogadjuk el, hanem ezzel szemben a következő felirati javaslatot (írom. 23) bátorkodunk előterjeszteni. (Zaj. A jobboldalon számosan távoznak.) Justh János: A munkapárt megy dolgozni! (Derültség balfelöl.) Gr. Batthyány Tivadar (olvassa): Császári és apostoli királyi Felség! Legkegyelmesebb urunk, királyunk! Hálás szívvel fogadjuk Felségednek a trónbeszédben kifejezett üdvözletét és örömünkre szolgál, hogy hódolatteljes érzelmeinknek Felséged iránt részünkről is kifejezést adhatunk. Ép ezen érzelmeink teszik kötelességünkké, hogy Felségedhez intézett feliratunkban elsősorban a mai kormányzati rendszerrel szemben táplált súlyos aggodalmainkat adjuk elő. Felségedet kormánya tévesen informálta, midőn 'a most lefolyt választásokról jelentését megtette. Megszavazott költségvetés hiányában az 1867 :X. t.-ez. ellenére, már az országgyűlés feloszlatása is törvényellenes volt. De ha Felséged tudomást szerzett volna a felől, hogy a kormány a lefolyt választások alkalmával minő eszközökkel dolgozott és többségét hogyan szerezte össze, bizonyára nem hogy megnyugvással fogadta volna a lefolyt választások eredményét, de a felett csak a legnagyobb felháborodással nyilatkozhatott volna. (Helyeslés a szélsobaloldálon.) Köteles őszinteséggel tudomására hozzuk Felségednek, hogy a kormány a Felséged által neki juttatott hatalommal visszaélve, a választások alkalmával valósággal; keresztülgázolt az ország alkotmányos szabadságán. A tisztviselőket és a hatalomtól függő elemeket hihetetlen mértékben törvényellenesen befolyásolta. A pénzsóvár, vagy hatalomra vágyó elemeket felhasználva, minden képzeletet felülmúló korrupcziót vitt végbe. Számos milliót fordított az aránylag kevés számú választók megvesztegetésére, azok tivornyáztatására és mámorba ejtésére. Nem volt elég, hogy az országban levő öszszes csendőri, rendőri és katonai karhatalmat a választások czéljaira felhasználta, még külföldről is nagyszámú katonaságot hozatott be az országba, hogy annak segélyével a választókat megfélemlítse és a választási erőszakoskodásokat ós féktelenkedéseket közegeivel büntetlenül elkövettethesse. Soha még ilyen korrupt és erkölcstelen eszközökkel keresztülvitt választás az országban nem volt, mint a mostani. Pedig a legnagyobb politikai bűntett egy országot alkotmányos életétől megfosztani, annak parlamenti intézményeit meghamisítani. Az ilyen alapokon nyugvó parlamenttel lehet ideig-óráig valami munkát végeztetni, de annak működése sohasem fog a nemzetben megnyugvást kelteni. Sőt ellenkezőleg, annak nemcsak létrehozatala, de minden cselekvése visszatetszést és elkeseredést szül. A törvényes rendbe vetett hitet megingatja, a korona és a nemzet közt kívánatos összhangot és egymás megértését megzavarja. A látszólagos békés állapot, a mit talán teremt, csak izgalmaknak lesz forrása, és a nemzet lojális érzelmeiben is esetleg elhidegülést képes előidézni. Ez a választás meggyőzhetett mindenkit arról, — a mit a parlamentnek függetlenségi és 48-as pártja fennállása óta hirdetett, —• hogy a mai szükkörü választási rendszer, a mai választási eljárással együtt teljesen elavult és csak arra szolgáltat alkalmat, hogy olyan férfiak is, a kik a nemzet bizalmával semmiképen sem dicsekedhetnek és a kik a parlamenti élettől teljesen távol állanak, hatalmi eszközökkel, pénzzel és erőszakkal maguknak többséget szerezhessenek. A legsürgősebb feladatot képezi r tehát egy uj választási törvény megalkotása, Épen ezen okból magunkévá teszszük Felségednek a trónbeszédben kifejezett azon felfogását, hogy ez egy el nem odázható, sürgős feladatot képez. Teljesen magunkóvá teszszük azt is, hogy a választói reform »a magyar állam egységes nemzeti jellegének teljes megóvása mellett« lesz megvalósítandó. Ezt a czélt, felfogásunk szerint, egyedül az általános, egyenlő és titkos választói jog helyes keresztülvitelével érhetjük el. (TJgy van! a szélsobaloldálon.) Szilárdul meg vagyunk arról győződve, hogy csakis az ezen elvi alapokon nyugvó választói jog segélyével sikerül a nemzet valódi akaratát megismerni, a választási viszszaéléseket gyökeresen megszüntetni és alkotmányos életünknek zavartalan menetét biztosítani. Ez a reform nemcsak nem fogja gyengíteni nemzeti életünket, de annak megvalósítása egyúttal teljes biztosítékot képez arra is, hogy a magyar állam nemzeti jellege megóvassék, a magyarság szupremácziája biztosíttassák és a közélet vezetését erkölcsileg és politikailag hivatott és a nemzet bizalmára érdemes elemek vehessék kezükbe. Kívánjuk továbbá, hogy a választói joggal kapcsolatban, sőt azzal egyidejűleg, a választói kerületek uj beosztása is törvénybe igtattassék, hogy ezzel a tapasztalt aránytalanságok és igaz9*