Képviselőházi napló, 1910. I. kötet • 1910. június 23–augusztus 6.

Ülésnapok - 1910-8

52 8. országos ülés 1910 Julius 8-án, pénteken. szavazatával megbuktatni. (Igazi TJgy van! a baloldalon.) Ezen 610212611,7611 után, habár az alkotmány és a törvény betűivel szemben nem is, de annak lényegével és szellemével ellenkezésbe állott az a tény, hogy a ministerelnök ur azon körülmények között törvényenkivüli állapotban egyáltalában kormányzásra vállalkozott. De ez a kisebb kifogás, a melyet teszek, mert, hangsúlyozom, a törvény betűje szerint a királynak joga van bármely nagykorú magyar honpolgárt kabinetalakitással megbizni. Ámde méltóztassanak csak visszaemlékezni arra, a mi történt ez év elején. A midőn a t. kormány itt bemutatkozott, a kéjyviselőház oly határozatot hozott, a mely félreérthetetlenül megmutatta, hogy a kormány annak a parlamentnek bizalmát, a melynek bemutatkozott, nem birja; és az a kormány helytelenül járt el akkor, a mikor a bizalom ezen hiányának konstatálása után, a midőn a nemzetre akart appellálni, meg sem kísérelte, hogy az indemnitást megkapja. (Mozgás jobbról.) Talán méltóztatnak megengedni, hogy egy nyilt vallomást tegyek. (Halljuk! Halljuk!) Én nem beszéltem elvbarátaimmal, de el voltam határozva arra, hogy ha a ministerelnök ur itt felszólítaná a képviselőházat, hogy a választásokra indemnitást adjon, januárban, •— hangsúlyozom, hogy januárban és nem a törvénytelen elnapolás után — én azt bizonyos feltételek mellett megadtam volna., (Zajos derültség jobbfelöl. Elnök csenget.) Én megadtam volna, ha a t. urak nevetségesnek is tartják, de lett volna egynéhány feltételem. (Halljuk! Halljuk! jobbfelöl.) Az egyik feltételem az lett volna, •— és ez lett volna a főfeltétel — hogy abban az indemnitási törvényben kényszeritsük a kormányt arra, hogy három hónapon belül terjeszsze be az általános választói jogról szóló törvényjavaslatot. (Élénk derültség jobb felől.) Ámde a t. ministerelnök ur nem kérte az indemnitást, nem kérte pedig azért, mert ő el akarta hónapokra napolni a képviselőházat abból a czélból, hogy jDreparálja a nemzetet. (Mozgás jobbfelől.) Alkotmányos országban olyan többség, a mely egy kormánynak hónapokra ad indemnitást azért, hogy a képviselőházat csak hónapok multával oszlassa fel, hogy addig a nálunk, sajnos, már nagyon is ismert eszközökkel előkészitse, preparálja a nemzeti akarat lenyiigözését a választásoknál. Ilyen többség nem létezhetik és ha léteznék, azt a legvégsőbbig élitélném. (Helyeslés a szélsöbaloldalon.) De tovább megyek. A t. kormány akkor a mikor a képviselőházat a törvényenkiviili állapotban hónapokra elnapolta, a legsúlyosabb alkotmánysértést követte el. (TJgy van! a szélsöbaloldalon. Ellenmondás a jobboldalon.) A menynyire meghallom a közbeszólásokat, szívesen fogok rájuk válaszolni, de engedjék meg a t. urak, hogy utaljak arra, hogy lesz joguk felszólalni és a mi állításainkat kellő nívóra leszállítani. (Mozgás.) A kormány azzal, hogy törvényen kivüli állapotban királyi kézirattal napolta el a képviselőházat, a legsúlyosabb alkotmánysértést követte el, (Mozgás jobbfelöl.) és itt hivatkozom elsősorban a fennállott szabadelvüpárt álláspontjára. Jól méltóztatik tudni, a régi képviselőházban már utaltam is arra, hogy a mikor báró Bánffy Dezső volt a többség vezére, mint ministerelnök, az akkori szabadelvüpárt, tehát az önök jogelődje, igenis határozottan azon az állásponton volt, hogy ha már ex-lexbe került az ország, az országgyűlést elnapolni nem szabad, az országgyűlésnek együtt kell maradnia, hogy a súlyos alkotmányon kivüli helyzetben az ellenőrzést gyakorolja. (TJgy van! a szélső baloldalon.) Hock János: Hegedüs Sándor mondta ezt! Gr. Batthyány Tivadar: Hegedüs Sándor volt az, a ki ebben az értelemben a szabadelvű párt álláspontját kifejtette. Különben én azt hiszem, meg nem czáfolható tény, hogy a törvények értelmezésére, interpretálására legfőbb és legutolsó fórum maga a törvényhozás. TJgy a képviselőház, mint a főrendiház pedig egészen határozottan, határozatokban foglalt állást azon felfogás mellett, hogy ex lex-ben az országgyűlést feloszlatni alkotmányunkra nézve sérelmes, alkotmányos rendünk megszegése. (Mozgás) A t. kormány tehát, a mely a korona és nemzet közti megértésnek politikáját hirdeti, működését azzal kezdte, hogy a törvényt és alkotmányunkat megszegte, ez az ut pedig nem az, a mely a kölcsönös bizalmat megerősíti, az alkotmányos intézményekben való hitet és bizalmat pedig fokozni volna képes. (TJgy van! a szélsöbaloldalon). A választások kérdéséről lesz szerencsém még felszólalásom során egyet-mást elmondani, előbb azonban kötelességemnek tartom egy velünk szemben ujabban igen gyakran hangoztatott váddal foglalkozni, a mely abból áll, hogy mi, az ellenzék, hogyha itt felszólalunk, ha itt egy beszéddel át nem engedjük a felirati javaslatot, az indemnitit, az ujonczjavaslatot, ezzel tulaj donképen a nemzetnek okozunk kárt, mert az ex-lex állapot súlyos bajokat hárit a nemzetre, a miért a felelősséget reánk akarják tolni. (Mozgás.) Az ellenzék igazolására a volt többség márczius 21-én hozott határozatára utalok, a melyben már akkor állást foglalt a törvényhozásnak ex-lexben való feloszlatása ellen és ennek következményeiért, hátrányaiért a felelősséget magától el- és a kormányra áthárította. (Mozgás.) A t. ministerelnök ur jól tudta azt, hogy az ex-lexnek további kihúzása és fentartása az országra káros és ártalmas. Ha tehát alkotmányosan akart volna eljárni és egyúttal az ország érdekeit tartotta volna szem előtt, akkor, ha már ex-lexben fel akarta oszlatni a házat, osz-