Képviselőházi napló, 1910. I. kötet • 1910. június 23–augusztus 6.

Ülésnapok - 1910-22

22. országos ülés 1910 Julius 25-én, héifőn. 393 De, t. ház, azok a rekriminácziók, a melyek itt e házban elhangzottak, azok a kölcsönös, talán nem is tárgyi, hanem személyi viták és argumentácziók legkevésbbé érlelhették meg bennem azt a szándékot, hogy e vita során felszólaljak, hanem csak kényszerűségből, pártom óhajára vagyok bátor a szőnyegen forgó kérdéshez szólni. (Zaj.) Nekem kötelességem, hogy az előttünk fekvő javaslattal szemben j)ártomnak álláspontját előadjam. A néppárt, mint méltóztatnak tudni, katexochén kereszténypárt és mint ilyen, e házban egyedül mondhatja és mondja is azt, hogy kereszténypárt (Ellenmondások.) ennek a szónak teljes fogalmában. (Zaj. Elnök csenget.) Nem mintha a kereszténységet mi le akarnók foglalni magunknak, ne méltóztassanak félreérteni, mi nem foglaljuk le azt magunknak. (Zaj. Elnök csenget.) Mi találunk minden pártban jóbarátokat, találunk keresztény gondolkodású embereket, képviselőtársakat, a kikre feltétlenül számithatunk akkor, a midőn a keresztény irány érvényesüléséről van szó. (Zaj a baloldalon. Közbeszólások.) Találunk mi ott barátokat. A mi keresztény, az egyszersmind hazafias, mert a kereszténység alapította meg — egy közbeszólásra vagyok bátor megjegyezni — ezt a hazát, ezt az ezredéves hazát. (Zaj. Elnök csenget.) Kérem, szíveskedjenek meghallgatni, a haza fogalma ugyan régibb, de nemzeti alapját, a királyságát e hazának a kereszténység vetette meg s azért, midőn azt mondottam, hogy a kereszténységgel együtt jár a hazafiság fogalma, azt hiszem, nem tévedtem. A mint emiitettem, találunk barátokra minden pártban. Itt van a Justh-párt; nemrég, a napokban hallottam, hogy annak egyik vezérférfia, gr. Batthyány Tivadar épen a katholikus autonómiáért szállott sikra. Egy hang (a szélsőbahldalon) : Mindannyian. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Frey János: Méltóztassék megengedni, hogy preczizirozzam pártom álláspontját itt e házban. A Kossuth-párt, ne vegye zokon, rá akarok térni, olyan, hogy ott is találunk sok keresztény gondolkozású férfiút. Áttérek a nemzetiségi pártra is, és azt mondom, hogy e tekintetben ők velünk éreznek, szintén, csak egy tekintetben nem, és ezt épen a néppárt hangsúlyozza, a melyről nem egyszer még a nemzetiségek felé való kacsingatást is felhánytorgatták, pedig igazságtalanul, mert ha volt párt ebben az országban, a mely hazafias volt, az a néppárt volt, a mely mindig ellenállott mindenféle nemzetiségi aspirácziónak. Az az egy tekintet pedig az, hogyha mi a nemzetiségi aspirácziókat akartuk volna programmunkba felvenni és a nemzetiségekkel való bánásmódra nézve mi egyebet is követelnénk annál, hogy igazságosan bánjanak velük, és ha nem követeinők a hazafiságot, akkor a nemzetiségi párt valószinűleg meg sem született volna, hanem a néppárt kebelezte volna be magába. (Mozgás a jobbKépvd, NIPIA 1910—1915. i. KÖTET. oldalon.) Ez a párt megszületett, mert nem fért be a néppártba, mert ez a párt nemcsak keresztény katexochén, hanem hazafias is. A mi pártunk viszonyát a gazdapárthoz illeti, azt a mit a gazdapárt hirdet, a néppárt már régen hirdeti, azzal a különbséggel, hogy nemcsak a kisgazdák, de a középbirtokost és a nagybirtokost is védi, és mindnyájan egyenlő igazságát akarja kimérni. Azonkivül nemcsak a kisbirtokost, de a kisipart épugy akarjuk védelmezni, mint a nagyipart és érdekeiket kölcsönösen egymással akarjuk összeegyeztetni. Most, hogy széttekintettem e házban és pártom álláspontját körülvonaloztam; áttérek arra, hogy a t. munkapárttal hasonlítsam össze a néppártot. (Mozgás.) Először is kvalitative hasonlítom össze. Mi 13-an vagyunk, (Mozgás a jobboldalon. Felkiáltások: Szerencséilen szám!) és ott nem kevesebben vannak, mint harmadfélszázan. így nagyon csekély a néppárt a munkapárttal szemben. Ha nem tudnók, hogy ott a munkapárt kebelében sokan vannak, a kik a mi keresztény törekvéseinkkel egyetértenek, talán kedvünket is vesztenők. Huszár Károly (sárvári): Ellenség is van elég ! Frey János : De tudjuk, hogy vannak velünk gondolkozó férfiak ott, és ezért érezzük magunkban az erkölcsi erőt és érezzük, hogy bár a választásokon efemer jelenségek, hatások nem mutatkoztak, mert hiszen kevesen vagyunk, de a legtöbb kerületben a mi jelöltjeink csak néhány szavazattal vesztettek és sokkal több szavazatot kaptunk összesen, mint eddig. Ez aczélozza erőnket, erősít bennünket és újra és újra ad kedvet a munkára. Most áttérek a kvalitatív összehasonlításra. (Mozgás és derültség. Halljuk! Halljuk! Elnök csenget.) T. ház! Mi a túloldalról még programmot nem hallottunk. Itt-ott hallottuk egyes vezérférfiak kijelentéseit, ígéreteit a melyek minket a legnagyobb mérvben megnyugtattak. Ott látjuk a ministerelnök urat, a ki koncziliáns higgadt szabadelvűséggel közeledik az összes pártok felé, ott látjuk gr. Tisza Istvánt, a ki az ő beszédében a tiszta liberális, szabadelvű felfogást hangoztatta. Csak hogy sajnos, még nem vagyunk abban a szerencsés helyzetben, hogy ezt a tiszta szabadelvű felfogást konstatálhassuk is. A jövő fogja, megmutatni, vájjon a tiszta szabadelvű felfogásnak képviselői vannak-e ott a túloldalon, mert mi eddig Magyarországon még nem ismertük a gyakorlatban ezt a tiszta szabadelvű felfogást, de ismertünk és láttunk itt e házban egy ateisztikus és egy radikális szabadelvű felfogást. Es akkor, midőn én ezt konstatálom, kénytelen vagyok azt is megemlíteni, hogy a vita során, épen akkor, midőn felállott a tiszta szabadelvű felfogás hirdetője, a túloldal egyik vezérférfia gr. Tisza István, utána felállott Várady Zsigmond képviselő ur és elmondotta beszédét, a mely teljesen a történelmi materializmuson éjrält fel. (Nagyon helyesen! a jobboldalon.) Épen a történelmi materializmus 50