Képviselőházi napló, 1910. I. kötet • 1910. június 23–augusztus 6.
Ülésnapok - 1910-20
20. országos ülés 1910 Désy Zoltán : . . . nem szavazhatja meg azt a költségvetést, a mely tulaj donképen eszköz arra, hogy a kormányra azok a férfiak kerüljenek, a kikben a korona és a nemzet bizalma összpontosul. De viszont az ellenzék bármennyire is nem bizik a kormányíérfiakban, nincs jogosítva és mint előbb kifejeztem, a nemzet és a nemzet jogai ellen vét, ha a költségvetés törvényerőre emelését erőszakos utón megakadályozza. (Helyeslés balfelől.) Ezt a tételt igen sokan elfogadták a t. túloldal kiváló poütikusai közül, de a gondolatmenetet itt megakasztották. Mert az a tétel, kogy a mindenkori kormánynak a költségvetés alapján kell kormányoznia, tovább folytatva igy szól : Csak költségvetés alapján szabad kormányoznia a a mindenkori kormánynak. Ez pedig, kihámozva belőle az értelmét, azt jelenti, kogy más kormány pedig nem lehetséges parlamentáris állapotok között, (Ugy van ! balfelöl.) mint a melyben a korona és nemzet bizalma összpontosul. De mielőtt erre térnék át, van a kérdésnek egy másik, szorosan budgetjogi vonatkozása. Ne terjeszkedjünk arra ki, hogy a nemzet tudja-e érvényesiteni befolyását; hiszen nálamnál sokkal határozottabban, sokkal szebben elmondta tegnap ezt gr. Apponyi Albert t. képviselőtársam ; maradjunk szorosan a kérdés pénzügyi, budgetjogi részénél. Elfogadom az első tételt, hogy a költségvetés törvényerőre emelését az ellenzéknek megakadályoznia nem lehet, és hozzájárulok azokhoz a gondolatokhoz, azoknak a módoknak a megvalósításához, a melyek nemcsak a házszabályok esetleges szigorításában, hanem az oly módon való budgetirozásban állanának, hogy tulaj donképen a kormányzat főbb napi szükségleteire szánt kiadások ne esetről-esetre, hanem állandóan szavaztassanak meg, illetve utalványoztassanak. Szóval, nem zárkózom el az elől, hogy az a tétel, hogy a mindenkori kormány a költségvetés alapján kormányozzon, az életben is érvényesüljön, de ugyanakkor követelek biztosítékokat arra nézve, hogy a mindenkori kormány csak a költségvetés alapján kormányozzon. Tehát a többségi jogok érvényesülését követelem abban az esetben is, ha a kormány a többség bizalmát elveszíti, és akkor is, ha azt egyáltalában nem is birja. Erre vonatkozólag ugyanazon módok, ugyanazon gondolatok irányadók, mint az előbbi részre, különben pedig igen egyszerű dolog volna egyesítve a kettőt, oly módon oldani meg a kérdést, hogy egyszerűen büntetőjogi szankczióval láttassék el a költségvetés oly értelemben, hogy költségvetés hiányában pedig az állampénztárak a kormánynak semmiféle utalványát végre ne hajtsák. (Helyeslés balról.) Ez a mai állapotban képtelenség mindaddig, a mig évről-évre kell megszavazni minden tételt; fennálló törvényeink értelmében mindaddig, mig a kisebbség erőszakosan megakadályozhatja a többségnek azt a jogát, hogy a költségvetést törvényerőre emelje, addig én oly szankcziót nem adhatok a költségvetési törvénynek, hogy a mindenkori július 22-én, pénteken. 359 kormány ne, utalványozhasson. Mihelyt azonban biztos vagyok arról, hogy az állami élet azon funkcziói, a melyek nem politikai vonatkozásúak, a melyeknek folyniuk kell, folyni is fognak, hogyha bárminő kormány van is, vagy ha semmiféle kormány nincsen is — hogyha erről biztosítva vagyok, akkor nem zárkózom el és nem zárkózhatik el senki az elől, hogy a kormány, a melynek nincs többsége, utalványozási joggal többé ne élhessen. A kérdés első része, hogy a nemzet képviselőinek, illetve ezek többségének joga a költségvetés törvényerőre emelésére biztosittassék. Ez a kevésbbé fontos. A fontosabb a másik rész, hogy érvényesüljön a költségvetési jogban rejlő garanczia abban az irányban, hogy a nemzet, illetve képviselői többségének ellenére tehát költségvetés nélkül kormányozni ne lehessen. Ugy látom, a tisztelt túloldalon az első résznek több jóakarója van, mint a második résznek. Pedig a czél csak ugy lesz elérve, ha mindkettő biztosíttatik. Abban a helyzetben, mely ma-holnap egy évtizede nálunk állandósul, melyben a költségvetés hiánya már megszokottá lett, nem a kormányzati, nem is a pénzügyi és gazdasági életben beálló károk a sujtóbbak, — a legnagyobb károsodás az, mely a nemzetet a költségvetési jognak érvényesülése csorbulásában éri. Ezek a gondolatok vezetnek engem, a mikor a kormány által benyújtott javaslattal foglalkozom. Hiszen a kormány, a mint megbízatása mutatja, birja mindazon bizalmi tényezők bizalmát, a melyekkel egy parlamentáris, alkotmányos kormánynak feltétlenül birnia kell. Nehézség ebben a kérdésben, hogy a költségvetési jog olykép oldassák meg, a mely a költségvetések állandóságát és folytonosságát biztosítja önökre nézve, a kik a korona bizalmát bírják, azt hiszem, nem lesz. S akkor legyenek megnyugodva, nincs e házban senki, a ki ehhez a megoldáshoz hozzá ne járulna abban az esetben, ha a költségvetési jognak, mint alkotmányjogi garancziának érvényesülése abban az irányban is biztosítva lesz, hogy eltekintve a maihoz hasonló helyzettől, a nemzetre hivatkozás esetétől, vagy attól, midőn egyik kormány fölváltja a másikat, a kérdés ily megoldásához hozzá ne járulna. Az elmondottakból levonható, t. képviselőház, a javaslattal szemben elfoglalt álláspontomra a konklúzió. Én és pártom a javaslatot, miután abban költségvetés és ajipropriáczió egyesül bizalmi szempontból nem szavazzuk meg, de viszont törvényerőre emelkedésének erőszakos megakadályozását magunk részéről kizártnak tartjuk. (Élénk helyeslés balfelől.) Elnök : A tanácskozási idő letelvén, méltóztassanak meghallgatni a jövő ülés idejére és napirendjére vonalkozó javaslatomat. (Halljuk I) Indítványozom, hogy a képviselőház legközelebbi ülését holnap reggel 10 órakor tartsa, és napirendjére tűzze ki : az elnöki előterjesztések és irományok bemutatását, az indítvány- és az interpellácziós könyv felolvasását, ezenkívül a
