Képviselőházi napló, 1910. I. kötet • 1910. június 23–augusztus 6.

Ülésnapok - 1910-20

20. országos ülés 1910 július 22-én, pénteken. 345 lások ideje alatt, elkészültek az összes végrehajtási utasítások, az összes pénzügyi hivatalok felhivattak a reform tanulmányozására és abba beleoktatták őket; az osztrák kormány huszonnyolcz tisztviselőjét elküldte Berlinbe és Drezdába, hogy a porosz adókivetést tanulmányozzák és abban résztvegyenek; felemelte az adókivetési költségeket 3,500.000 koronával és felfogadott 1100 uj tisztviselőt, hogy az adóreform életbeléptethető legyen. Mindezek nálunk hiányzanak és pedig nem az előbbi, vagy jelenlegi kormány hibája folytán, hanem azon politikai oknál fogva, a mely az elmúlt másfél esztendő történelmében rejük, vagyis előállott az a helyzet, hogy az adóreformot nem volt lehetséges előkészíteni. (Ugy van!) Azt kérdezhetjük, hogy ha előkészítés nélkül lépne a t. kormány arra a térre, hogy a reformot mégis keresztülvigye, mi történnék ? Két dolog következhetik be. Vagy az, a mit én hiszek, hogy a közigazgatási apparátus összetörne ezen uj adóreform terhe alatt, vagy az a másik eset, hogy annyira megnyomoríttatnék az egész reform, hogy azt soha jóvátenni nem lehetne. Ez annál fontosabb, mert ez az adóreform egy dologban tér el minden régibb adótörvényünktől, abban, hogy a külső ismérvek és becslések alapján való tárgyi adóztatás helyett a személyes bevalláson alapuló és a progresszív alapon való személyi adót hozza be. Ha valamely adónál egyáltalában, ugy ezen adó életbeléptetésénél szükséges a polgároknak önkéntes és józan közreműködése. Ezt örökre elrontanék, hogyha elhamarkodva, a társadalom és a pénzügyi közegek kellő előkészítése és beállítása nélkül mennénk bele ebbe a reformba. Ennélfogva nem marad más hátra, mint hogy a kormány haladékot kérjen arra nézve, hogy ezen adóreform elhalasztassék. Hogy aztán vájjon ezen idő alatt a kormány nem fog-e azon tapasztalatra jutni, hogy az adóreform egyes részleteit meg kell változtatni, erre ma senki feleletet adni nem tud és pedig azért nem, mert csak a végrehajtási utasítások kidolgozása és ezen adatok beszerzése, a közigazgatási apparátus megfelelő felszerelése és beállítása után lesz a kormány abban a helyzetben, hogy esetleg a kellő változtatásokat megtegye. Nem titkolom el, hogy a magam nézete szerint a reform oly műszaki hibákban szenved, a meh/eken okvetlen javítani kell, még pedig elsősorban a kereső lakosság érdekében. Ha ezzel szemben az az aggodalom merül fel, hogy az elfogadott adótörvényeken oly változtatások történhetnének, a melyek a szegényebb néposztályok érdekében eszközölt engedményeket mellőzni lennének hivatva, ugy egész határozottsággal kijelentem, hogy ez teljesen kizárt dolog. Ilyen változtatásokra sem a kormány, sem a törvényhozás kapható nem lesz. (Helyeslés.) Mindezek alapján, azt hiszem, helyes volt, hogy a kormány az mdemnityj avaslatba beillesztette az 5. §-t és az adóreformot elhalasztotta. KÉPVH. NAPLÓ. 1910—1915. I. KÖTET. Helyes volt, hogy államháztartásunk rendjét ilykép akarja helyreállítani és helyes volt, hogy a nagy érdekeket felismerve, az év végéig terjeszti H az 1909. évi költségvetés hatályát. Miután azt hiszem, hogy nemcsak az áUam hitelének nagy érdeke, de minden polgár által felismert elsőrangú szükségesség, sőt egész nemzetgazdaságunk főfontosságu követelménye, hogy államháztartásunkban a rend minél előbb helyié álljon, azt hiszem, feladatomnak nem felelnék meg helyesen, ha ezen időpontot hosszú beszéddel latolnám és ezért igen röviden, de teljes meggyőződéssel a pénzügyi bizottság nevében arra kérem a t. házat, hogy a javaslatot fogadja el. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Elnök : Bejelentem a t. háznak, hogy a pénzügyminister ur Teleszky János államtitkár urat jelölte meg, mint megbízottját, a ki* a szőnyegen lévő törvényjavaslat tárgyalása alkalmával a házszabályok 214. §-a értelmében az esetleges felvilágosítások megadása végett meg fog jelenni a házban. Most az ülést 5 perezre felfüggesztem. (Szünet után. Az elnöki széket Kabos Ferencz foglalja el.) Elnök : Az ülést újból megnyitom. Folytatjuk a tanácskozást. Beszkid Antal jegyző: Tüdős János! Tüdős János: T. ház! Midőn a most tárgyalás alá kerülő törvényjavaslathoz és az ellen felszólalok, elsősorban is kijelentem, hogy én és az a párt, melyhez tartozni szerencsém van, ezt a törvényjavaslatot el nem fogadja és pedig kettős indokból. Az első indok az, hogy ezzel a kormánynyal szemben, mely most az ügyeket vezeti, teljes bizalmatlansággal viseltetik, (Ugy] van ! bal felől.) és bizalmatlanságának abban a tagadó szavazatban mutatja ki a jelét, hogy ezt a törvényjavaslatot a maga részéről el nem fogadja. Ez a politikai indok; de mindenesetre vannak tárgyi indokok is, melyek bennünket oda vezetnek, hogy ezt a törvényjavaslatot elfogadhatónak nem találjuk. (Helyeslés balfelől.) T. ház ! Eöviden kívánom megvilágítani elsősorban azokat a politikai okokat, melyek engem és pártunkat a kormány iránti bizalmatlansággal töltenek el. Elsősorban azonban kötelességemnek tartom egy vádra reflektálni, illetve azt valódi értékére leszállítani, a mely váddal főkép a függetlenségi és 48-as pártot illetik, nevezetesen az ellen a vád ellen kell tiltakoznunk és tiltakozom, mint ha a törvényen és költségvetésen kivüli állapotért a felelősség minket, a függetlenségi és 48-as pártot terhelné. Én ezt a vádat a leghatározottabban és legkomolyabban visszahárítom arra az oldalra, a honnan ez a vád felénk hangzik, (Helyeslés balfelől.) és különösen ki kell jelentenem, hogy ezért az állapotért kizárólag és egyedül a t. jelenlegi kormányt terheli a 44