Képviselőházi napló, 1910. I. kötet • 1910. június 23–augusztus 6.

Ülésnapok - 1910-18

18. országos ülés 1910 Julius 20-án, szerdán. 301 hatalom parancsnoka neki a választási elnöknek az engedelmességet megtagadta, nemkülönben a vármegye alispánjának azon előterjesztését, hogy a törvényben biztosított karhatalom feletti ren­delkezési jogával nem élhetett és miután ezen té­nyek súlyos alkotmánysértést foglalnak magukban, a központi választmány elhatározza, hogy felir a belügyministerhez vizsgálat elrendelése és a meg­torlási intézkedések megtétele kánt. Ugyancsak Szilágy vármegye közönségének központi választmánya hozott egy határozatot. (Halljuk ! Halljuk ! Olvassa): »A központi választ­mány a tudomásulvétellel egyidejűleg sajnálatát fejezi ki azon elszomorító jelenség felett, hogy a vármegye területén a választásokat megelőző idő­ben és a választások folyamata alatt ugy az állami, mint a községi és törvényhatósági tisztviselők és hivatalnokok nagy részéről nem tapasztalta a törvény által megkövetelt semlegességet és a válasz­tások irányításától, valamint a korteskedéstől való tartózkodást. Sajnálattal veszi tudomásul a vár­megye főispánjának (Nagy zaj. Elnök csenget.) Péchy Imrének a törvényhatósági és többségi tisztviselőknek a politika irányításában a kormány érdekében kifejtett hivatalos nyomását és tevé­kenységét. Egyben elismerését fejezi ki azon törvény­hatósági, állami és községi tisztviselők iránt, a kik férfiasan ellenállottak a felsőbb nyomásnak, s egye­dül lelkiismeretükre hallgatva adták le szavazatu­kat a választókerületeinknek a szigorú alkotmá­nyosság, törvényesség, politikai és gazdasági füg­getlenség alapján álló jelöltjeire. A központi választmány magáévá teszi Sántha Dezső tasnádi választási elnök azon Írásbeli pana­szát, hogy a tasnádi választókerületben a választás napján a katonai karhatalom parancsnoka neki, a választási elnöknek, az engedelmességet meg­tagadta.* (Nagy zaj a szélsőbaloldálon.) Semmiféle oka és joga nem lehetett a katonai parancsnokságnak, hogy megtagadja a választási elnöktől az engedelmességet. (Halljuk ! Halljuk!) A választások alkalmával a katonai karhatalom, az összes fegyveres erő a választási elnök kizáró­lagos rendelkezése alatt áU törvényeink értel­mében. Már most arra nézve, hogy a kormány bün­tető kezét nem mindenkivel szemben éreztette és érezteti, hanem csak az ellenzékiekkel szemben és hogy a kormánypártiak bőséges jutalomra szá­míthattak, erre nézve egyetlen egy esetet leszek bátor felhozni. (Halljuk ! Halljuk !) Aradon Stau­ber Józsefet az Aradi Közlöny szerkesztőjét most a választások után nemességre terjesztették elő, ezen nemességet meg is kapta. (Felkiáltások bal­felől: Már régen kezdeményezték !) Nem tudom, hogy véletlen dolga-e ez, de tényleg a válasz­tások alkalmával kapta meg a nemességet és bizonyos, hogy Stauber és lapja minden erejét megfeszítette, hogy gr. Tisza István győzelemhez jusson. (Nagy zaj balfelól. Elnök csenget.) Meg kell azonban jegyeznem, hogy az a csodálatos, hogy az a Stauber már régebben, nem valami hosszú idővel a választások előtt becsületsértésért és rágalmazásért fogházra és pénzbüntetésre lett elitélve. Ezt csak iUusztráczióul hozom fel, de az igazság kedvéért azt is meg kell jegyeznem, hogy az is igaz, hogy ez a büntetés neki kegyelmi utón elengedtetett és pedig nem a választások után. (Mozgás.) De nem folytatom. (Halljuk! Halljuk! a szélsőbaloldálon. Zaj. Elnök csenget.) Én csak a választási visszaélések minden típusából egy-egy szemelvényt akartam felmutatni a képviselőház előtt, csak egy kis tükröt akartam felmutatni, (Zaj.) a melyben mindenki megláthatja, hogy mi­lyen nagy kulturesemény és erkölcsnemesitő tanul­ság rejlik a kormánypárt győzelmeiben, (Mozgás jobbfelől.) azokban a példa nélkül való választási visszaélésekben, a melyeknek a többség létrejöttét köszönheti és abban, hogy a kormány összehordott egy többséget, a mely azért, hogy a korona és a nemzet között a megzavart harmónia helyreál lit­tassék, a lemondás, a meghunyászkodás, (Nagy zaj a jobboldalon. Elnök csenget.) a korona akara­tához való feltétlen alkalmazkodás politikáját tűzte ki maga elé czélul . . . Ugron Zoltán : Beszéljen a memorandumról, a melyik be volt adva ! (Zaj. Elnök csenget.) Justh Gyula : . . . a kormány egyáltalában nem Magyarországnak, hanem Ausztriának érdekeit szolgálja. (Elénk ellenmondások jobbfelől. Ugy van! a szélsőbaloldalon.). Engedelmet, de lehurrogni az igazságot nem lehet. (Nagy zaj a jobboldalon.). Kérdem tehát, lehet-e egyáltalában reménysé­günk arra, . . . Ertsey Péter: Nem lehet! (Derültség jobb­felől.) Justh Gyula: ...hogy a nemzet jogainak kiépítése terén (Zaj a jobboldalon. Halljuk ! Halljuk ! a szélsőbaloldálon.) bármi csekély eredményt fo­gunk elérni 1 (Zaj a jobboldalon.) Igen sajnálom, hogy mikor ilyen komoly témáról van szó, akkor a túlsó oldalon egyebet nem látok, mint folytonos ingerültséget egyrészről (Ellenmondások jobbfelől. Zaj. Elnök csenget.) és nevető arczokat másrészről. (Zaj a jobboldalon.) Eitner Zsigmond: Börzén vették a mandá­tumokat ! Justh Gyula." Kérdem, lehet-e reménységünk aira, hogy a nemzeti jogok kiépítése terén bármi előrehaladást is tehessünk, . . . Kenetit Géza : Lehet! (Folytonos zaj.) Elnök (csenget) : Csendet kérek ! Justh Gyula: ... a mikor itt e házban egy olyan többség verődött össze, (Mozgás jobbfelől.) a melynek jelszava a lemondás és a mely nem ismer csak egy akaratot: a korona akaratát! (Igaz ! Ugy van ! a szélsőbaloldalon. Mozgás jobb­felöl.) Mindezeken a dolgokon, törvénytelenségeken, választási visszaéléseken, csak egy mód van segíteni, ha^behozzuk az általános, egyenlő, titkos szavazati jogot, (Elénk helyeslés és taps a szélső-

Next

/
Thumbnails
Contents