Képviselőházi napló, 1910. I. kötet • 1910. június 23–augusztus 6.

Ülésnapok - 1910-12

i2. országos ülés 1910 Julius 13-án, szerdán. 163 vetésébe felvéve. Ezeket az Egyetemi Lapokat nem olvassa senki, ellenben arra gondja van a kiadóknak, hogy arczképeket közöljenek az első oldalon, nem a tanár urakét, hanem hol a magukét, hol a tanács jegyzőét, hol más érdemes férfiúét. Az egyetem és a ministerium elfojtotta még azt a kevés ifjúsági életet is, a mi ezelőtt létezett. Az egyetemi körben t. i. volt valamelyes ifjúsági élet, a mely az év elején abban nyilatkozott meg, hogy 100—150 ember beverte egymás fejét a választások alkalmával. (Derültség.) Ertsey Péter: Választási visszaéléseket panaszol ! (Derültség.) Lengyel Zoltán: Azután következett belőle egy egész csomó párbaj, vizsgálat, a melynek sohasem adtak helyet. De volt az ifjúság körében valamelyes érdeklődés, ha nem is a tanulmányok iránt, legalább az egyetemi köröknek és egyesületeknek dolgai iránt és volt a politika iránt, mert az ifjúság, ha egyebet nem tett és nem mehetett az egyetemre, legalább az utczán tüntetett, legalább valami iránt érdeklődött, de most már ez is megszűnt. (Felkiáltások jobbfelől: Hála Istennek!) Ma már az egyetemi köri élet el van fojtva, ma már az egyetemi körben nincsenek tagok, az egyetemi kör helyiségét azonban egy drága helyiségben a Kaplony- és Egyetem-utcza sarkán ma is fizeti és fentartja az egyetemi tanács. Az egyetemi ifjúság tisztán és kizárólag felekezeti egyletekben van csoportosulva : egy katkolikus, egy református és egy zsidó egyesületben, a hol tisztán felekezeti alapon foglalkoznak a kérdésekkel és igyekeznek egymást meggyőzni és befolyásolni. Engedelmet kérek, ilyen előzmények után és ilyen állapotok alapján, azt méltóztatik gondolni, hogy Magyarország parlamentjében más viszonyok lehetnek, ha talán az általános választói jogot behozzuk ? Az általános választói jog alapján is többnyire olyan férfiakat fognak választani, a kik az egyetemen nőttek fel, de ilyen nevelés után és ilyen állapotok mellett, lehet-e jobb, lehet-e erősebb, tanultabb és hazafiasabb generácziót várni a jövendőben olyan egyetemi állapotok mellett, a hol sem nem tanítanak, sem nem tanulnak, a hol nincs egyetemi ifjúsági élet, sőt egyetemi hallgató egyáltalában nem is tartózkodik a fővárosban. Otthon legalább nem fecsérli édesapja pénzét, a ki ellenben itt van, csak rossz példát lát, elzüllik; a tanulásra azonban nincsen módja, mert nemcsak az egyetemen van baj, hanem az egyetemi könyvtárban is, a hol 7—8000 egyetemi hallgatóra mindössze száz hely jut. Ehhez járul még az az állapot, hogy azok, a kik a budapesti egyetemen végeztek, mert itt nincs sem hallgatási sem kollokválási kötelezettség, Kolozsvárra mennek vizsgázni. így a budapesti és kolozsvári egyetem közt igen erős verseny fejlődött ki abban a tekintetben, hogy melyik hódítson el több vizsgázót és kapjon több vizsgadijat ? A kolozsvári egyetemnek korántsincs annyi hallgatója, mint szigorlója. Megtörténik, hogy 80—90 szigorlat van egy napon, pedig a tanárok száma sokkal kevesebb, mint a budapesti egyetemen ; a jelöltek Budapesten voltak beiratkozva, de sohasem voltak az egyetemen, és a négy évfolyam bevégzése után azt sem tudják megmondani, hány emeletes az egyetemi épület; lemennek Kolozsvárra és vizsgáznak olyan tanárok előtt, a kiket sohasem láttak, a kiknek könyveit sohasem olvasták. Ott másfél órán át ülnek és hazahozzák a diplomát. Ha ezek a kérdések egyszer a maguk összes részleteiben' kibomolnak és a közvélemény elé kerülnek, mindenki igazat fog adni nekem, hogy összes közállapotainknak itt van a baja, összes közállapotainkat itt kell orvosolnunk, egy különb és jobb nemzedék felnevelésével, egyetemi állapotaink szanálásával. En nagyon szeretem, ha egyetemi tanárok idekerülnek a parlamentbe és örülök, hogy az összeférhetetlenségi törvény e kiváló férfiakat nem tiltotta el attól, hogy itt helyet foglaljanak, de az eredményekkei nem vagyok megelégedve. Mert, ha a tanár urak, mint képviselők itt a parlamentben az egyetemi tanítás érdekében vetették volna latba tekintélyüket, nem lennének ilyen állapotok. Nem tudom, a minister urakat ki befolyásolja. De ha ilyen arányban befolyásolták volna, ezek az állapotok nem forognának fenn és el kell várnunk, hogy mostantól kezdve nem a vizsgálati dij, hanem végre a tanítás eredménye szerint legyenek a minister urak informálva, és hogy ezek az állapotok megszüntettessenek. Ámde ez az állapot nem szüntethető meg pusztán az uj egyetemek felállításával. Ha uj egyetemeket állítunk is fel, Budapesten a züllés tovább tart. En azt hiszem, teljes mértékben meg kell szüntetnünk a tanszabadságnak azt a módját, a mely fennáll, s a mely arra vezet, hogy senki se járjon előadásra és senki se tartson előadást. (Igaz! ügy van!) Ha a tanszabadság korlátozására szüksége van a műegyetemnek, akkor szüksége van az ország kormányzására hivatott jogászvilágnak is, mert nem az ügyvédi vizsgán kell elbuktatni azt a fiatal embert, a ki nem erre a pályára való, hanem magán az egyetemen. (Helyeslés.) Azonban ez sem elegendő, mert azzal kapcsolatban, hogy kérni fogom a t. minister urat, hogy ezen uj egyetemekre vonatkozó tervvel komolyan és sürgősen méltóztassék foglalkozni, kérem, fontolja meg, hogy arról is kell gondoskodni, hogy a magyar ifjúság ne özönöljék oly mértékben az improduktív pályákra. A gimnáziumokban is kontingentálni kell a létszámot, hogy szoruljanak ki onnan azok, a kikre nincs szükség sem a hivataloknál, sem a szabad foglalkozások területén és hogy kormányzati intézkedéssel szorítsuk oda a nemzet ifjúságát, hogy produktív pályákra menjen, az ipari, kereskedelmi és pénzügyi téren működjék, (Általános helyeslés.) hogy egészen uj generáczió nevelkedjék, a mely nem 21*