Képviselőházi napló, 1910. I. kötet • 1910. június 23–augusztus 6.

Ülésnapok - 1910-11

11. országos ülés 1910 Julius 12-én, kedden. 139 elitélt kérdések az ő szemében és csak azok a czélok valók, a melyek az ő érdekét szolgálják ? (Igaz ! Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) A felirati javaslatnál tehát a törvényhozásnak, ha a nemzet és a trón igazi érdekét akarja szolgálni, teljes őszinteséggel kell viseltetnie. Fel kell világosítani a fejedelmet arról, hogy az alkotmánynak az az értelmezése gyakorlása, a melyet a végrehajtó hatalom Magyarországon eddig követett, nem az az ut és az a mód, a mely a bizalmat és a nép szeretetét az ö számára biztositani tudja ; fel kell világositani arról, hogy ez a nép és ez a nemzet nem mondott le soha egy pillanatig sem arról, hogy saját létérdekeit minden áron és minden erővel ne iparkodjék biztositani. Fel kell sorolni a királyi hatalom előtt azt, hogy igen is azok az állapotok, a melyek Magyarországon lehetővé tették ezt a választást, eredményét képezik azon nagy, általános, megállapítható igazságnak, hogy nálunk semminemű intézmény, elkezdve az alkotmánytól, le összes állami intézményeinkig, nem bír azzal a realitással, azzal a korrektséggel, a mely nélkül egy nemzetet és államot fentartani nem lehet. (Igaz! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Fel kell világositani a fejedelmet arról, hogy ezeken az állapotokon csak ugy és csak akkor lehet segíteni, ha a nemzet szabad véleménynyilvánításának garancziáit megadjuk, hogy végrevalahára oly törvényhozás legyen itt, a mely ugy a közegeit, mint az állam minden tényezőjét egyenlően felelősségre vonhatja és a mely tudja azt a felelősségre vonást gyakorolni azokkal szemben, a kik a királyi hatalmat kötelesek itt a maguk felelősségével fedezni, hogy ne higyjék el, hogy Magyarországon e nemzettel minden szabad. Ennélfogva én azt a feliratot, a melynek egyébként lényeges tartalma nincs, mert mindazok a kormányzati intézkedések, a melyeket kilátásba helyez, semmiben sem ütik meg még a csehországi tartománygyülés szinvonalat sem, mert azok oly elemi dolgok, a melyekkel minden autonóm testületnek eo ipso foglalkoznia kell, nem látszik abban sem nemzeti, sem állami törekvés, ezt a felirati javaslatot én már ezen oknál fogva sem támogathatnám. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) De nem támogatom, mondom, különösen az őszinteség hiánya miatt, s nem támogatom különösen azért, mert hiszen az oly mértékben devotus a királyi hatalommal szemben, hogy nekünk ezen az utón a Reichsratba be sem kell menni, itthon is ugyanabban a helyzetben vagyunk. (Igaz ! ügy van ! a szélsőbaloldalon.) Mindezekkel szemben egyetlenegy megoldást tartok lehetségesnek, s ez az általános egyenlő és titkos választói jog. (Élénk helyeslés a szélsőbaloldalon.) Ezt a választói jogot szükségesnek tartom azért, mert ezen az alapon lehetséges lesz egy oly parlamentet összehozni, a mely a nemzeti államot és abban a nemzeti czélokat biztosítani tudja. Befejezem beszédemet. (Halljuk! Halljuk! Mozgás a szélsőbáloldalon.) Az általános választói jogtól én egyáltalán nem féltem sem a magyar nemzeti államot, (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) sem a magyar nemzeti szupremácziát. Ha 1848-ban a jobbágyság felszabadítása, a mely általános választói jogot adott, mert abban minden jogtalan jóformán benne volt, kivéve a cselédeket, — iparos még nem volt, — ha 1848-ban a feltétlen egyenlő jobbágyságfelszabaditás honorálva még nagy birtokkal, a mely a parasztságnak nagy vagyont biztosított, jómódot és gazdagságot, mondom, ha ez nem volt veszélyes a magyar államra és magyar nemzeti szupremácziára, sőt tulaj donképen ezek segítségével alkottuk meg azt a magyar államot is, a melyet még 1867-ben sem tudtak tökéletesen elrontani, (Derültség a szélsőbáloldalon.) akkor az általános választói jogtól ezt a magyar államot nem lehet félteni. Nem lehet annál kevésbbé, mert a magyar államot nem polgárainak véleményei, törekvései veszélyeztetik leginkább, hanem veszélyezteti a királyi hatalom, a melyet az előbbiekben bátor voltam megrajzolni, és az a törekvés, a mely Magyarországot az önálló államiság tekintetében ínég 67-es alapon sem hajlandó elfogadni. De, t. ház, az általános választói jog azért is szükséges, mert az egyenlő jog az egyenlő kötelességnek felel meg, és a mint alkotmányunkban a nép és a királyi hatalom számára egyenlő kötelesség állapittatik meg, a mely csak egyoldalulag teljesíttetett, az az egyenlő jog becsületesen végrehajtva a nép tekintetében az idegcnajku polgártársakat is legjobban csatolja a hazához. (Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) Hiszen a magyar alkotmánynak egész fejlődése nem egyéb, mint a jogoknak állandó és általános kiterjedése. Mindig az volt. Azon alapszik a magyar állam létele a vérszerződésben is, hogy a kötelesség teljesítése a honvédelem terén jogokban részesiti azt, a ki ebben résztvesz. (Ugy van ! a széhőbaloldalon.) Nos, t. képviselőház, az a jognélküli tömeg a védelem terén ép ugy teljesiti a kötelességét, mint az a bizonyos pluralitásos választó, vagy még jobban, és az államfentartáshoz a közvetett adókkal jóformán leginkább járul hozzá ; a magyar alkotmány egyszerű parancsa követeli tehát, hogy vele szemben is az alkotmány végrehajtassék, ugy, hogy a jogokban is egyenlően részesüljön. És végrehajtassék azért is, hogy azzal az erővel, a melyet így nyerünk, talán végre fogjuk hajtani azt, hogy az alkotmány, tehát a magyar nemzeti állam, felfelé is érvényesüljön. (Ugy van! a szélsőbal-oldalon.) A magyar nemzeti szupremácziát sem veszélyezteti az általános választói jog. Vegyük be a büntető törvénykönyvbe azt, a mi ezer éven át garancziája volt a magyar nemzeti szupremácziának, hogy minden hazaárulás a jogokból való kizárással büntettetik (Helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon) és akkor a magyar nemzet szupremácziáját többé izgatók nem fogják zavarni, mert minden izgató meg fogja gondolni, hogy azon 18*