Képviselőházi napló, 1910. I. kötet • 1910. június 23–augusztus 6.
Ülésnapok - 1910-2
0 2. országos ülés 1910 június 25-én, szombaton. után eredményes munkát fog végezni közintézményeinknek korszerű kiépítésében. (Halljuk!) Kormányunk első feladatát fogja képezni az államháztartás terén a törvényes állapot helyreállítására irányuló javaslatok előterjesztése ; miközben gond lesz fordítandó arra, hogy az államháztartás egyensúlya egyrészt okszerű takarékosság alkalmazása által, másrészt az állami bevételek fokozása utján biztosíttassák; (Mozgás.) a pénztári készletek az. állami élet zavartalan menetének fentartása érdekében kiegészíttessenek, ós ily módon az állam hitele megszilárdittassék. Az egyenesadó-reformnak a viszonyok által megengedett időpontban való végrehajtása mellett kormányunk feladatát fogja tehát képezni, hogy az állam részére uj jövedelmi források nyitásával az állami üzemek jobb jövedelmeztetéséről s mindazokról az intézkedésekről gondoskodjék, a melyek alkalmasak arra, hogy a közgazdasági életnek ujabb lendületet adva, az állami jövedelmek természetszerű emelkedését előmozdítsák. Előkészítendő lesz a nyugdíjügynek, elsősorban az özvegyek, az árvák ellátásának ujabb rendezése. A jegybank szabadalmának az év végén való lejárta folytán sürgős szükséget képez a bankügy rendezése, (Mozgás a szélsőbalon.) Egy hang (a szélsőbaloldalon): Az önálló bank felállítása! (Halljuk! HaMjuJc! jobbról.} Ifj. Molnár Viktor korjegyző (olvassa) a melynek kapcsán kormányunknak gondja lesz arra, hogy a készfizetések kérdése is rendeztessék. (Elénk helyeslés jobbról. Mozgás a szélsőbalon.) — Az érme- és pénzrendszerre vonatkozó szerződés megszűnése folytán szükségessé válik ennek a kérdésnek szabályozása is. Gazdasági viszonyaink rendezése szükségessé teszi továbbá, hogy a Romániával megkötött kereskedelmi szerződés törvénybe iktattassák és a mennyiben a Balkán félsziget egyéb államaival hasonló irányban folytatott tárgyalások kedvező eredményre vezetnek, ehhez a magyar országgyűlés szintén kellő időben hozzájárulását adja. Sürgősen gondoskodni kell még a konzuli bíráskodás szabályozásáról szóló 1891. évi XXX. t.-czikk hatályának ujabb meghosszabbításáról is. Horvát-Szlavonországokat illetően kormányunk feladata lesz, hogy a magyar birodalom érdekeinek teljes megóvása mellett a függő kérdéseket fennálló törvényeink szemmel tartásával, az igazság és méltányosság elvei szerint vigye megoldásra. Társadalmi viszonyaink gyökeres átalakulásánál fogva belügyi törvényhozásunk terén jelentékeny reformok megalkotására lesz szükség. A legfontosabb és el nem odázható feladat ezek közt a választójog kérdésének uj szabályozása. (Halljuk! Halljuk! bal felöl.) Kormányunk erre vonatkozólag az általános választójog alapján (Zajos felkiáltások a szélsőbaloldalon: Titkos! Egyenlő!) oly törvényjavaslatot fog az országgyűlés elé terjeszteni, (Halljuk ! Halljuk! jobb felöl), a mely a magyar állam egységes nemzeti jellegének teljes megóvása mellett (Elénk helyeslés és éljenzés jobbfelöl.) a demokratikus fejlődés igényeinek meg fog felelni. (Mozgás és zaj a szélsöbaloldalon. Helyeslés jobbról.) Közigazgatási rendszerünknek az ország változott igényei szerint való átalakítása, továbbá a közigazgatási bíróság hatáskörének kiterjesztése és a székesfővárosunkra vonatkozó törvény reformja lesznek még belügyi törvényalkotásunknak nevezetesebb pontjai. Az igazságügyi törvényhozás terén a szóbeliség és közvetlenség elveire alapított polgári perrendtartási javaslat és az ezzel összefüggő több javaslat letárgyalása lesz az első teendő. (Halljuk! Halljuk! balfelöl. Félkiáltások: Nem hallunk semmit!) Ezt követi fennálló rendszeres igazságügyi törvényeinknek némely novelláris módosítása és végül az egész magyar jogterületre kiterjedő polgári törvénykönyv megalkotása. Szmrecsányi György : Uzsoratörvény! Ifj. Molnár Viktor korjegyző (olvassa): Kormányunk feladata lesz a mezőgazdaság minden ágában a belterjesebb és jövedelmezőbb gazdálkodás előmozdítása és ezzel népünk jólétének fokozása. E czélból a gazdasági ismeretek terjesztésétől kezdve egész a termények értékesítéséig törvényhozási, kormányzati és társadalmi utón minden előfeltétel biztosítandó arra nézve, hogy a termelés fokoztassék s ezáltal a gazdasági tevékenység minden részesének boldogulása egyaránt előmozdittasék. Ugyancsak gazdasági megerősödésünket és a szocziális viszonyok javítását czélozzuk a máimegkezdett telepítési és parczellázási akcziónak helyes irányban való folytatásával és az idevonatkozó kérdéseknek törvényhozási utón való rendezésével. Kormányunknak feladata lesz továbbá a közlekedési eszközök összhangzatos fejlesztésére szükséges javaslatokat megtenni. E végből a létező vasutak teljesítőképességének fokozását, a vasúthálózat kibővítését, nemkülönben a közutak gyorsabb kiépítését és hajózócsatornák létesítését czélzó törvényjavaslatokat fog bemutatni. Azoknak a szerződéseknek hatálya, melyek tengeri hajózásunk támogatására az ezerkilenczszázegyedik évben köttettek, a folyó év végén lejárván, ujabb szerződések kötése vált szükségessé, a melyek ugyancsak megkívánják a törvényhozás jóváhagyását. Az ipari érdekek szempontjából szükséges és a szocziálpolitikai intézmények fejlesztésére
