Képviselőházi napló, 1910. I. kötet • 1910. június 23–augusztus 6.

Ülésnapok - 1910-10

10. országos ülés 19Í0 július íi-én, hétfon. üá Issekutz Győző: Francziaországban a franczia nem nemzetiség. Magyarországon a magyar nem nemzetiség. (Igás! Ugy van! a jobboldalon.) Nemzetiségi államban lehetnek mind az ott élő fajok nemzetiségek, nemzeti államban az államfentartó és államalkató faj mindig nemzeti jelleggel bír. A negyedik oldalon azután, a hol az 186S. évi XLIV. t.-cz. végrehajtásának elodázásáról beszél, panaszolja a Felségnek, hogy a kormányok is és a törvényhozás is megváltoztatták ezeket az intézkedéseket. Itt már, t. képviselőtársaim, politikai komolyságát is hivom a magam részére bizonyítékul. Ha egy kormány a törvényhozás felhatalmazása alapján, ha egy törvényhozás a király szentesítésével egy előbbi törvényt megváltoztat, hát engedelmet kérek, politikai komolysággal lehet-e azt mint sérelmi panaszt felhozni, lehet-e azt a jelenlegi kormánynyal, a jelenlegi többséggel vagy egyáltalában a magyar nemzettel szemben, a melynek törvényhozása szuverén jog alapján törvényeket hozhat, törvényeket migváltoztathat, sérelem alakjában ahhoz a felkent királyhoz irányítani, a ki azt épen a hű magyar nemzet iránti rokonszenvből, elismerésből, a magyar törvényhozás tekintélyének respektálása czimén saját legfelsőbb elhatározásával szentesitette? Ilyen körülmények között mi. a kik a magyar nemzeti állam álláspontján állunk és azok, a kik a nemzetiségi politikát hirdetik, soha egymást megérteni képesek nem leszünk. Azt a sérelmet, a mit jogosnak tartanak a képviselő urak, a nemzet képviselőházában kell orvosolni; a mit a törvényhozás mint tételes törvényeket beállít, azt sérelmezni politikai okszerűséggel nem lehet. Feliratának hatodik oldalán azután t, képviselőtársam Magyarország természetes konszolidáczióját már olyan politikában látja, a mely az ország különböző néjDeinek nemzeti létfeltételeit egymással összhangba tudja hozni. Tehát itt, a hatodik oldalon, már az összes népeknek külön nemzeti kriteriont ad. Ez húzódik végig egész feliratukon, az a felfogás t. L, hogy ők itt a magyar nemzetet, mint egy politikai egységes, oszthatlan ós széttagolhatlan fogalmat nem respektálva, a nemzetiségeknek különálló törekvéseit akarják megvalósitani. Kern folytatom az idézéseket. Ezeket bemutattam azért, hogy méltóztatik ebből a feliratból is meggyőződni, a felirat idézett pontjainak újra és ujravaló átgondolása után méltóztassanak a t. feliró urak is konsziderálni e kérdés felett, hogy Magyarországon olyan politikát csinálni, a mely nem tud beleilleszkedni a magyar politikai pártoknak sem eszmevilágába, sem törekvéseibe, sem megvalósításra kitűzött elvei körébe, hanem a mely önállóan, külön faji, vagy, a hogy magukat kifejezik: népük politikáját akarja képviselni: egy olyan politiKÉPVH. KAPLÓ. 1910—1915, I. KÖTET. kát ez a képviselőház nem támogathat, és az ilyen politikának ebben a magyar nemzetgyűlésben létjogosultsága nincsen. (Helyeles jobbfelöl) Felpanaszolják a t. képviselő urak, hogy a parezellázás és telepítés milyen káros, milyen vészes és fajukra nézve milyen áldatlan irányban folyik és e tekintetben is orvoslást, illetőleg támogatást kérnek a felségtől. Hát engedelmet kérek, a ki a politikai életben állítást koczkáztat, annak az előfeltétele az, hogy ezen állításának valódiságát higyje,farról meg is Jegyen győződve. Tessék a statisztikához fordulni, tessék pénzintézeteiknek, gazdag uraiknak, vagy egyeseknek tájékoztatását kikérni, hogyha egyikük vagy másikuk ezzel még tisztában nincsen. Nézzük csak Erdélyt, milyen nagy területek, hány és hány ezer hold közép- és nagybirtok csusszant át magyar kézből a román nép kezébe. Parczellázást és telepítést okszerűen csinálnak az önök vezetői és pénzintézeteik. És tessék ezzel szemben nekem felmutatni, hogy mityen román terület jutott magyar kézre ? Milyen volt az a magyar parczellázási politika, a melyet önök, mint fajukra és népükre kiirtó hatással birót, feltüntetnek ? önök azonban ilyen bizonyítékok fölött nem rendelkeznek és önökkel szemben áll a való tény, hogy a magyar faj a földbirtok szempontjából tért vészit. Épen azért önöknek nincsen joguk, mert nem igazságon alapszik, hogy ilyen panaszokkal előállnak. (Helyeslés jobbfelől.) Nagyon természetes, hogy ezek konkluziójakéjben talán mondanom sem kell, hogy mint magyar képviselő. Miháli t. képviselőtársam feliratát nem fogadhatom el. (Helyeslés a jobboldalon.} Preszly Elemér t. képviselőtársamnak is tartozom egy rövid nyilatkozattal. (Halljuk ! Halljuk !) Az ő felszólalása abban a nagy keretben mozog, a melyet a különböző szembenálló feliratok és azok szónokai ugy a nemzeti munkapárt megalakulása, mint egyáltalában a Khuen-kabinet ellen felhoztak és a melyei; a választási sérelmekegész légióját tüntetik fel. A t. képviselő ur aposztrofálta gr. Andrássy Gyulának, az alkotmánypárt volt vezérének, azt az eljárását, hogy ő az alkotmánypárt feloszlását kívánta és felhozza, hogy ezt gr. Andrássy Gyula, azon az alapon kívánta, mert Magyarországon (>7-es középpártoknak létjogosultsága nincsen. Én nem tudom, hogy mi alajjon és honnan merítette Preszly Elemér t. képviselőtársam gr. Andrássy Gyula elhatározásának ezt az indokát. En az ő elhatározásának indokait nem is kívánom fejtegetni. Tény az, hogy gr. Andrássy Gyula ur ezen cselekményében, ezen eljárásában is, mintegy általában politikai működése minden irányában, a hogy erről hosszú megfigyelés alapján meggyőződni volt alkalmam, a kényességig — és itt a szó legnemesebb értelmét használom — korrekt volt. Ebben az elhatározásban tehát sem a lemondásnak, sem a gyávaságnak, sem a megalkuvásnak, sem valamely- kétségbe15