Képviselőházi napló, 1910. I. kötet • 1910. június 23–augusztus 6.

Ülésnapok - 1910-10

10. országos ülés 1910 Julius 11-én, hétfőn. 107 A vármegyéből, az állami tisztségekből, a magyar társadalmi és gazdasági életből kikergetett román ur csak demokrata lehet, mert csak a demokrácziai erőből remélheti felszabadulását. Ez nem érdeme, viszont nem bűnösebb, mint a nép bőrén élősködő magyar 48-as demagóg vagy bankigazgató. Ha a székelyeket tönkre tevő államférfiak lehetnek meggyőződéses, sovén magyarok, miért ne lehetne meggyőződéses román a népet zsaroló fiskális vagy bankár? Tanuljuk meg végre a kollektív lélektani ideológiát az egyéni lélektan sablonaitól elválasztani«. Elnök : Kérem a t. képviselő urat, szíveskedjék talán saját nézetét kifejteni; idézetek nincsenek kizárva, de hogy valaki folyóiratban megjelent czikket ily hosszas terjedelemben olvasson fel a házban, az talán még sincs egészen helyén. (Helyeslés.) Wliháli Tivadar: Mindjárt befejezem. (Olvassa:) »A nemzetiségi harcz mindenütt kegyetlen harcz. A paczifikálás ós emberségesség politikája itt nehezen tör utat magának. A nemzeti közvélemény átalakulása a józan ész és a történelmi lehetőségek irányában csak lassú lehet, s ne várjuk a magyar uri politika képviselőjétől azt ez erkölcsi bátorságot, hogy egy ilyen népszerűtlen álláspont védelmére keljenek. De attól a sokat emlegetett uri virtustól ós gavallérságtól elvárhatnék, hogy a harcz fegyvereit ne mérgezzék meg az ellenfelek inditó okainak legyalázásával.« " A nemzetiségi párt az eléje terjesztett felirati javaslatok egyikéhez sem járulhat, hanem külön javaslatot terjeszt elő és annak elfogadását kéri a t. háztól. (Olvasta:) Császári és Apostoli Királyi Felség. Legkegyelmesebb Urunk ! Hódolatteljes tisztelettel üdvözöljük Felségedet, s hálatelt szívvel köszönjük atyai gondoskodását, melylyel a trón fényének emelésére és az ország hatalmának megerősítésére irányuló törvényhozói működésünk megkezdhetése czéljából Felséged a jelen országgyűlést személyesen megnyitni kegyeskedett. A midőn azon mély meggyőződésünknek adunk kifejezést, hogy a trón fénye, az állam szilárdsága, az ország népeinek boldogulása és a monarchia hatalma csakis a törvényhozás két tényezőjének teljes összhangján alapuló alkotmányos tevékenység által érhető el, ugyanakkor hazafias kötelességünknek tartjuk feltárni Felséged előtt azon hitünket, hogy ezen annyira kívánatos és nélkülözhetlen összhangzatos tevékenység egyedül az ország népei által átérzett szükségleteknek tekintetbe vétele mellett fejthető ki. A haza jövője iránti mély aggodalommal kell azonban már most Felséged magas színe előtt kijelentenünk, hogy az ezen alkalommal összegyűlt országgyűlés nem képviseli az ország népeinek ' igaz akaratát, mert egyrészt, maga az érvényben levő választmányi törvény, a polgároknak nagy tömegét megfosztja annak lehetőségétől, hogy szavazatával hozzájárulhasson az ország képviseletének, a népek valódi szükségleteinek megfelelő kialakulásához, másrészt pedig a lefolyt országgyűlési képviselőválasztásokon oly mérvű visszaélések történtek, a minek következtében ezen választásokon a népek igazi akarata nem érvényesülhetett. A vesztegetés egészen nyíltan folyt. A választók lelkiismeretének és politikai igaz meggyőződésének pénzzel való befolyásolása, a mely csaknem országos botránynyá vált, már a közerkölcsiség szempontjából is mély aggodalmat kell, hogy fölkeltsen a Trónt és Hazát féltő gonddal szerető polgárok szivében. A közigazgatási tisztviselőknek, az állami közegeknek, maga a királyi csendőrségnek a választásokba való pártos beavatkozása, az alkotmányos kormányzat alatt eddig soha nem tapasztalt méreteket öltött, nemcsak, hanem maguk a választási elnökök nagy része is a törvények rendelkezéseit majdnem teljesen figyelmen kívül hagyták. Bármennyire tudatában vagyunk tehát azon körülménynek, hogy az országgyűlésre nagyszámú, sürgős és fontos feladat megoldása vár, és bármennyire óhajtjuk országunknak békés továbbfejlődését és minden irányú megerősödését, mindazonáltal el nem hallgathatjuk azon mély meggyőződésünket, hogy az ilyen körülmények között és ilyen eszközökkel kialakult országgyűlési többség nem tekinthető jogosultnak arra, hogy tevékenységében az ország népeinek akaratára hivatkozhassak és sem nem hivatott, sem nem alkalmas arra, hogy állami életünknek az idő fejlődése által megkívánt és már továbbra is halaszthatatlanná vált újjászervezését eszközölhesse. Császári és Apostoli Királyi Felség ! Évtizedek óta dúló politikai krízis tartja lekötve Magyarország életerejét, s minden alkotmányos kísérlet ezen politikai krízis végleges megszüntetésére és az állami élet zavartalan folyását biztosító rend megszilárdítására eredménytelen maradt. Ezen sajnálatos körülmény okainak alaJDOS vizsgálata megerősített azon meggyőződésünkben, hogy Magyarországon az állami és közéleti szükségleteknek kielégíthető elláthatására az alkotmány eddigi keretei elégtelenek. így elérkezett az ideje annak, hogy ezen keretek kibővittessenek, s a megváltozott jiolitikai, társadalmi és nemzetiségi viszonyoknak megfelelő tartalommal láttassanak el. Magyarország korunknak megfelelő újjászervezését, csakis az általános, egyenlő, titkos és községenként gyakorlandó választójogoknak törvénybe iktatásával lehet eredményesen eszközölni. Minden kísérlet, mely ezen nagy eszmének különböző, némelyeknek esetleg tetszetős jelszavak mellett való meghamisítását czélozná, csak hátráltatja az ország konszolidácziójának lehetőségét, s mesterséges eszközökkel lehetetlenné téve I a népnek igazi akaratának alkotmányos megnyil14*