Képviselőházi napló, 1906. XXVI. kötet • 1909. deczember 17–1910. márczius 21.
Ülésnapok - 1906-468
46 Í68. országos ülés Í909 deczember 2í-én, kedden. abszolúte nem bánja, hogy melyik és milyen pártból neveztetik ki a kormány, ez a párt egyedül azt nézi, hogy melyik párt hozza az önálló bankot. (Ugy van ! Ugy van ! a baloldalon.) Szilassy Zoltán : Lukácstól megkapjátok! (Nagy zaj a haloldalon.) Eitner Zsigmond: Igen! Attól is elfogadjuk, ha az önálló bankot hozza! (Helyeslés a baloldalon.) Szentiványi Gábor: Mi kifogása van ellene 1 (Zaj.) Eitner Zsigmond : Ha hozza az önálló bankot, akkor mellette vagyunk, különben nem! (Ugy van! Ugy van! a baloldalon.) Pilisy István: Ha Kossuth Ferencz a mi taktikánk segítségével 1911-re hozza az önálló bankot, Kossuth Ferencznek lelkesebb támogatója, mint ez a párt, nem lesz az országban. De hogyha maga Kossuth Ferencz az önálló bankkal szemben a közös bank szabadalmának meghosszabbitására fog törekedni és annak az útját fogja egyengetni, akkor szembe fog bennünket találni nemcsak ebben a képviselőházban, hanem odakint az egész országban választások előtt és választások alatt. (Élénk helyeslés a baloldalon.) T. képviselőház ! Én Justh Gyula képviselő ur indítványához csatlakozom és kérem, hogy az indemnitási javaslatot az elmondott okok alapján utasítsa vissza a képviselőház. (Élénk helyeslés és éljenzés a baloldalon. A szónokot számosan üdvözlik.) Elnök : Az ülést öt perezre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök : Az ülést újból megnyitom. Szólásra következik ? Raisz Aladár Jegyző: Hencz Károly! Hencz Károly: T. képviselőház ! (Halljuk!) Eg}' alkotmányos államban a közszabadságok biztosításának egyik kritériuma az, hogy a közhatalom kezelőjével szemben mennyire érvényesül a felelősség elve. Követelmény az. hogy a közhatalom kezelőjének felelőssége hatalmi körével legyen egyenlő ; hogy minden fnnkezió, minden cselekedet, a melyet a funczionárius a potestasból kifolyólag tesz, a felelősségre legyen épitve, vagyis, hogy az alap mindig a felelősség legyen, és a hatalom, a mely reá épül, ne legyen tágabb, mint az alap. (Helyeslés jobbtelől.) A ministeri felelősségnek ebből a tudatából, a reá ruházott hatalomnál fogva az igen t. ministerelnök ur felhatalmazási törvényjavaslatot terjesztett a t. ház elé expressis verbis abból a ezélból, hogy a jogfolytonosságot lentartsa ; de sziikségszerüleg abból a czélból is, hogy addig, míg egy uj kinevezett kormány itt a költségvetést beterjesztheti és a t. ház azt letárgyalhatja, addig is elhárítsa azokat az esetleges csapásokat és veszélyeket, a melyeket egy ex-lex zudihatna az országra, (Igaz l Ugy van ! a közepett.) és hogy ezáltal elhárítsa magától azt a felelősséget is, a mely őt abban az esetben egész jogosan terhelné, ha elmulasztotta volná megtenni azokat az intézkedéseket, a melyelc ezeket az esetleg bekövetkezhető veszélyeket elhárítani képesek. Nem is szólaltam volna fel, t. ház, ha a kormánynak ez a jogszerű, de szükségszerű is, azonban mindenképpen törvényes és alkotmányos cselekedete az igen t. függetlenségi és 48-as párt szónokainak, de különösen elnökének és vezérszónokának, Justh Gyula igen t. képviselő urnak ajkairól nem váltott volna ki olyan alkotmányjogi fejtegetéseket, a melyeknek konklúziója az, hogy nemcsak azért, mert bizalommal nincs a kormány iránt, nem járulhat hozzá az indemnitás előtér esztéséhez, hanem egyenesen elvitatja a kormánynak törvény kezdeményezési jogát azért, mert szerinte ez a kormány inparlamentáris és alkotmányellenes, tehát ennek a kormánynak benyújtott törvényjavaslatát nem is illeti meg a házszabályok 129. §-ában imperative lefektetett az a jog, hogy a rmnisterium által benyújtott törvényjavaslattól az osztályülési, illetőleg a bizottsági tárgyalást megtagadni nem lehet. Törvénysértésnek mondja továbbá a t. képviselő ur a kormánynak azon tényét, hogy mig egyrészről az indemnitási törvényjavaslatot beterjesztette, másrészről elmulasztotta, a költségvetés beterjesztését. (Ugy van! a szélsőbal oldalon jelkiáltások : Ez törvényellenes ! Zaj.) Már most vegyük sorba a tényeket és argumentumokat, termesztésen kiindulva abból a szuppoziczióból, hogy a parlament az érvek kajmczitáeziójának a hareztere, a hol semmi más tekintetnek, mint a jog, a törvény és az alkotmány biztosításának, az ország és a nemzet nagy érdekei mellett, még a pártszempontoknak sem szabad érvényesülniök. (Igaz! Ugy van!) Melyek azok az argumentumok, a melyek a függetlenségi és 48-as pártot, de különösen annak elnökét, Justh Gyula igen t. képviselő arat arra az álláspontra jogosítják fel, — a saját szavaival élve — hogy szerinte ez a ministeri um semmi körülmények közt sem tekinthető sem alkotmányosnak, sem parlamentárisnak ? (Mozgás.) Alkotmányosnak és parlamentárisnak szerinte ez a kormány azért nem tekinthető, mert lemondott. Egy lemondott kormány politikailag felelősségre nem vonható ; már pedig oly kormány, a mely politikai felelősségre nem vonható, semmi körülmények közt sem tekinthető parlamentárisnak és alkotmányosnak és még elképzelni sem lehet szerinte, hogy ily kormánv indemnitást kérhessen. (Igaz ! balfelöl. Halljuk ! Halljuk ! a jobboldalon.) Justh Gyula igen t. 'képviselő árnak a tudomány abszolút erejével kimondani vélt e tételével és állításával szemben állítsuk mi szembe a rideg tényeket és e rideg tényekből vonjuk le a konzekvencziákat. (Halljuk ! Halljuk !) Tény az, hogy április 26-án az igen t. ministerelnök ur itt a házban bejelentette, hogy a kormány kebelében megszűnvén a szolidaritás, a kormány beadta lemondását. Tény az, hogy a mikor Julius 10-én az igen t. ministerelnök ur bejelentette, hogy a kormány
